Angajez 45+ néven indult kampány az életkori alapon történő diszkrimináció ellen. Egyes ágazatokban a munkáltatók már 40 éveseket sem szívesen vesznek fel.

300 ezer munkavállaló hiányzik jelen pillanatban a munkaerőpiacról, derül ki abból a tanulmányból, melyet a KPMG tanácsadó cég, a Román Akadémia Gazdasági Kutatóintézetével közösen készített a munkáltatók Concordia nevű érdekvédelmi szervezetének a felkérésére. A prognózisok a helyzet romlását vizionálják, 2023-ban állítólag már 540 ezer főt lesz a munkaerődeficit országos szinten. 

Annak ellenére, hogy a cégvezetők folyamatosan, kórusban panaszkodnak a súlyosbodó munkaerőhiány miatt, az idősödő emberek számára komoly kihívást jelent megfelelő állást találni. S.A.-t 60 évesen vették fel adatbevivőnek egy kolozsvári piackutató céghez. Más városból költözött a férjével Kolozsvárra, s hosszasan keresett munkát, ugyanis a kora miatt a legtöbb helyen érdem nem is álltak vele szóba.

Új feladatkörébe hamar beletanult, az egyik leggyorsabb, legkevesebb hibát vétő adatbevivő lett belőle. L.A. 50 körül jár, közel másfél évtizedes cégvezetői tapasztalattal rendelkezik. Jelenlegi beosztása rengeteg stresszel jár, ezért váltani szeretne. Küldözgeti rendszeresen az önéletrajzokat, visszajelzést azonban alig-alig kap. Interjúra egyetlen alkalommal hívták, abban sem volt köszönet, a HR-specialista azt vágta a fejéhez, ha 15 éve dolgozik egy cégnél, biztosan nem elég ambiciózus.

A jelenség, hogy rengeteg vállalat nem szívesen, illetve egyáltalán nem alkalmaz egy bizonyos életkort betöltött személyeket, az egész nyugati világban létezik, többek között az Amazonra és a Facebookra is vetült már az életkor szerinti diszkrimináció alapos gyanúja. Egy nemzetközi felmérés szerint az európai munkavállalók 35 százaléka szenvedett már diszkriminációt az életkora miatt. Ez lényegesen magasabb a nemi-(25%) és a nemzetiségi/faji alapú diszkrimináció (17%) arányánál. A 35 százalékban ugyanakkor azok is benne vannak, akiket fiatalságuk miatt ért megkülönböztetés a potenciális munkáltatók részéről.

A magyar nyelvben az angol ageism-ből származó ageizmus, illetve aggizmus terminust használjuk a jelenségre. A közelmúltban országos kampány indult az életkor szerinti munkaerőpiaci diszkrimináció ellen, Angajez 45+ néven. A kampányhoz ezidáig 16 szakember csatlakozott önkéntesként, illetve 8, zömükben munkaerőközvetítő cég. A kampány célja, meggyőzni a munkáltatókat, hogy általában semmiféle összefüggés nincs egy jelentkező életkora és alkalmassága között.

Nagy tapasztalat, nagy fizetés

Idehaza az idősödő munkavállalók diszkriminációja leginkább a kreatív ágazatokban, az informatikában, a kommunikációban, a marketingben érezteti leginkább a hatását, ahol már a 35 éves szakemberek is korosnak minősülnek. “A leggyakoribb ok, amiért a munkáltatók ódzkodnak az idősebbek alkalmazásától az az, hogy attól tartanak, mivel nagy szakmai tapasztalattal rendelkeznek, magasak a bérigényeik. A másik fő ok, hogy egy 40 körüli embernek van már egy munkastílusa, amin nehéz változtatni, a fiataloknál nehezebben idomulnak az új vállalati kultúrához” – állítja Costin Tudor, a kampányban résztvevő undelucram.ro szakportál alapítója.

Elmondása szerint azonban vannak olyan területek is, mint például az építőipar, a kereskedelem, az ingatlankereskedés és az autóértékesítés, ahol értékelik és keresik a gazdag tapasztalattal rendelkező munkavállalókat. A jelentkezők életkor miatti elutasítása sokkal inkább jellemző a kis- és középvállalatokra, mint a multikra, mondja Anca Zaharia, a HR Select munkaerő közvetítő cég projektmenedzsere, hozzátéve: “Érezhető már a változás a piacon, szerintem néhány éven belül a 45 éven felüliek is keresettek lesznek”.