Dăncilă „idegen érdekeket” sejt a Zsil-völgyi bányászok sztrájkja mögött
Senki sem játszadozhat Románia energetikai függetlenségével - figyelmeztetett csütörtökön Viorica Dăncilă miniszterelnök, aki idegen érdekeket sejt és sejtet a Zsil-völgyi szénbányászok csaknem egy hete tartó munkabeszüntetése mögött, amely teljes leállással fenyegeti az ország energiaszükségletének mintegy harmadát fedező Olténiai Energetikai Komplexumot.
A szociáldemokrata politikus a csütörtöki kormányülésen bejelentette, hogy Zsilvásárhelyre küldte a kormány vizsgálóbizottságát és Anton Anton energiaügyi minisztert, hogy mielőbb találjanak megoldást az ország energiaellátását veszélyeztető helyzetre. A miniszterelnök azt mondta: nemzetbiztonsági tájékoztatást kért az ügyben, azt sugallva, hogy a bányászok sztrájkja azoknak a külföldieknek az érdekeit szolgálja, akiktől Románia most - a hazai termelés visszaesése miatt - roppant drágán kénytelen villamos energiát vásárolni. "Tudni akarom, hogy van-e összefüggés e között a fennakadás és egyesek azon érdeke között, hogy a románok számlájára spekuláljanak" - mondta Dăncilă .
A Zsil-völgyi lignitbányákat és 11 hőerőművet magában foglaló, 2012-ben létrehozott Olténiai Energetikai Komplexumnak több mint 13 ezer alkalmazottja van. A bérek emelését és munkakörülményeik javítását követelő bányászok pénteken szüntették be a munkát három fejtésnél, de a sztrájkhullám a hét elején átterjedt a többi szénbányára is. A szakszervezetek 45 százalékos béremelést követelnek, míg a vállalat vezetése 13 százalékot ajánlott. Az energetikai komplexumnak egy-két napra elegendő fűtőanyag-tartaléka maradt csak, csütörtökön reggel pedig le kellett már állítania az egyik hőerőművet.
Az ellenzék a kormány december végén hozott adóügyi rendeletét teszi felelőssé a kialakult helyzetért. A Dăncilă-kabinet december 21-én hozott - az úgynevezett kapzsisági adót is kivető - sürgősségi rendeletében az üzleti forgalom 2 százalékának megfelelő adót vetett ki az energetikai, és a forgalom 3 százalékának megfelelő adót a távközlési cégekre. Ez azonban nemcsak a kormány által célba vett, és adókerüléssel vádolt multikat, hanem az állami energiavállalatokat is sújtja, megfosztva őket a beruházások és béremelések lehetőségétől.