Az új nyugdíjtörvény szerint sokkal nehezebben lehet valaki rokkantnyugdíjas

A jelenlegihez képest sokkal keményebb feltételek mellett lehet valaki rokkantnyugdíjas az új nyugdíjtörvény tervezete szerint. Diszkriminációs kérdéseket vet fel, hogy miért kaphatja meg egy látássérült személy 5 ledolgozott év után a rokkantnyugdíjat, míg egy más fogyatékkal élőnek minimum 15 évig kell hozzájárulnia a nyugdíjalaphoz. Csép Andrea képviselő reméli, a döntő ház plénuma elfogadja majd azokat az RMDSZ-es módosító indítványokat, amelyek rendezik ezt a kérdést. A szavazást várhatóan jövő héten tartják a képviselőházban a jogszabálytervezetről.

Reggel még elfogadták, hogy később ismét elővegyék, és a megismételt szavazáson elutasítsák a rokkantnyugdíjasokra vonatkozó RMDSZ-es javaslatot – kedden az új nyugdíjtörvény végső jelentésével megbízott munkaügyi bizottság annyiszor bocsátotta szavazásra a módosítást, amíg a PSD-ALDE többségnek megfelelő változat jött ki. A szakbizottság tagja, Csép Andrea a Maszolnak elmondta, első nekifutásra a bizottság pozitívan véleményezte azt az indítványát, hogy a látássérültekhez hasonlóan a más súlyos fogyatékkal élők is 5 év hozzájárulás után kapják meg a nyugdíjas státust. Ezt a módosítást az RMDSZ-en kívül az ellenzék többi tagja is kérte.

Az új nyugdíjtörvény egyik alapelve, hogy az a személy, aki minimum 15 évig nem járult hozzá a nyugdíjalaphoz, nem kaphat nyugdíjas státuszt. Ez alól csak a súlyos látási zavarokkal küszködők mentesülnek, számukra kétharmaddal lerövidül ez az időszak. Az RMDSZ elsőként a törvénytervezet elején felsorolt meghatározások módosításával próbálkozott.

„Érvelésünk szerint a súlyos látási zavarokkal küszködők is a fogyatékkal élők kategóriájába tartoznak, így érthetetlen és diszkriminatív, hogy rajtuk kívül a többi fogyatékkal élőnek miért kell minimum 15 éves hozzájárulás, miért nem elég az 5 év” – mondta Csép. A jelenleg hatályos törvény értelmében egy súlyos fogyatékkal élő már pár hónapos ledolgozott munkaidő után is kérvényezheti a rokkantsági nyugdíjat.

Mi lesz a munkabalesetet szenvedőkkel?

Egy másik RMDSZ-es módosító indítvány szintén a rokkantnyugdíjasokra vonatkozik. A törvénytervezet szerint az lehet rokkantnyugdíjas, aki nem érte el ugyan a standard nyugdíjkorhatárt (a nőknél jelenleg 63, a férfiaknál 65 év), rendelkezik a minimum 15 év hozzájárulásos időszakkal, és bizonyítani tudja, hogy megváltozott munkaképességű. Ezeknek a feltételeknek egyszerre kell teljesülniük.

Az RMDSZ kérte a második feltétel törlését, vagy annak kétharmados csökkentését, ám a munkaügyi bizottság PSD-ALDE többsége leszavazta. Azzal az érvvel utasították el a javaslatot, hogy a kormány dolgozik a szociális juttatások törvényén, ez szabályozza majd azok juttatást, akik nem teljesítik a nyugdíjtörvényben előírt feltételeket. Ez utóbbi kategória már nem nyugdíjas lesz, hanem szociálisan támogatott személy.

„Ez azért nagyon problémás, mert a fogyatékkal élők, a munkabalesetet szenvedettek esetében nem arról van szó, hogy ők nem akartak volna dolgozni, hogy nem akarták volna teljesíteni azt a 15 évet. Egy fiatal, aki kilenc éven keresztül dolgozik, fizeti a társadalombiztosítását, ám történik vele egy munkabaleset, nem fogja megkapni a rokkantnyugdíjas státust, ő is a készülő szociális juttatások törvénye alapján kap majd járadékot” – mondta Csép Andrea Éva.

A képviselő emlékeztetett: a nyugdíjas státushoz biztosabb jövő köthető olyan értelemben, hogy nagyon nehezen módosítható a nyugdíjtörvény, ellenben ha valaki szociális juttatást kap, akkor az idevonatkozó jogszabályt a mindenkori kormány kénye-kedve szerint tudja bármikor módosítani. "De az sem kizárt, hogy elfeledkezik róla, és éveken keresztül hiába nő infláció és a bérek, ezek a juttatások ugyanazon a szinten maradnak” – magyarázta.

Hozzátette, abban az esetben lehetett volna elfogadni a PSD-ALDE érvét, ha a nyugdíjtörvénnyel egyidőben tárgyalják a szociális juttatások törvényét, ám ez utóbbi még kidolgozás alatt van. Felhívta a figyelmet arra, hogy az új nyugdíjtörvény 2021-ben lép érvénybe a tervek szerint, így a jelenlegi rokkantnyugdíjasokra nem érvényesek a fentiek, és azokra sem, akik most nyerik el a rokkantnyugdíjas státuszt.

Mi nem ment még át?

A módosító javaslatok között szerepelt továbbá, hogy a gyermeknevelési szabadságon lévő szülőknek ne csak 0,25 nyugdíjpont járjon, hanem 1 teljes nyugdíjpont – így szerették volna ösztönözni a gyermekvállalást. A javaslatot elutasította a szakbizottság. Egy további módosító indítvánnyal Csép Andrea képviselő azt szerette volna elérni, ha a posztlíceális képzést is számolják bele a hozzájárulás időtartamába – a mesterképzés és a doktori tanulmányok esetében ez megengedett. Ezt sem szavazták meg. Ahogy az sem ment át a szakbizottságon, hogy azoknak a szülőknek is járjon legalább az összeszokási időszakra a 0,25 nyugdíjpont, akik gyermeket fogadnak örökbe.

Mi ment át?

Megszavazták ellenben azt az RMDSZ-es javaslatot, hogy azok az anyák, akik gyermeket fogadtak örökbe, és a nevelt gyermekek száma minimum három, hat évvel korábban mehessenek nyugdíjba. Az egyik feltétel az, hogy az örökbefogadott gyermeket minimum 13 évig kell nevelniük. Az ellenzék módosító javaslatait is tartalmazó dokumentumot itt böngészheti.

Csép: a törvény összességében jó

Csép Andrea meglátása szerint a nyugdíjtörvény tervezete összességében jó, hiszen újraszámolják a nyugdíjakat, összegük nem lesz kisebb a jelenleginél. Emlékeztetett, hogy az RMDSZ-nek a javaslathoz a szenátusban sikerült hozzátennie, hogy a három vagy több gyermekes anyák ne kötelezően, hanem kérés alapján mehessenek hamarabb nyugdíjba. Erre az RMDSZ szerint azért volt szükség, hogy az érintett szülők tovább maradhassanak a munkaerőpiacon, ha ezt szeretnék. Sikerült megszavaztatni azt is, hogy nehéz munkakörülménynek számítson és korábban mehessenek nyugdíjba a profi néptáncosok és népdalénekesek.

Mint arról korábban beszámoltunk, Derzsi Ákos szenátor tájékoztatása szerint már a felsőházban próbálkoztak azzal, hogy a látássérülteken kívül a súlyos fogyatékkal élők is pozitív diszkriminációban részesüljenek, ám az érintettek nagy számára hivatkozva a felsőház munkaügyi bizottsága elutasította a javaslatot. A szenátus a bizottság változatát szavazta meg.

Csép Andrea képviselő elmondta, a képviselőház plénumi vitáján fenntartják javaslataikat, és minden eszközt megragadnak ahhoz, hogy a rokkantnyugdíjak kérdését rendezni tudják.

Kapcsolódók

Kimaradt?