Elég kiegyensúlyozott és korrekt a nyugdíjtörvény tervezete ahhoz, hogy az RMDSZ támogassa – mondta a Maszolnak Derzsi Ákos szenátor, a felsőház munkaügyi bizottságának tagja. Arra a kérdésre, hogy mennyire lesz fenntartható a nyugdíjrendszer a nyugdíjpont értékének jelentős emelése után, a volt munkaügyi államtitkár elmondta, a speciális nyugdíjakat és azok juttatását, akik nem járultak hozzá minimum 15 évig a nyugdíjkasszához, nem a nyugdíjalapból fizetik a tervezet szerint. A törvényjavaslatot hétfőn fogadta el a szenátus, a döntő ház a képviselőház.

A szenátus lényegi módosítások nélkül szavazta meg a kormány által benyújtott nyugdíjtörvény-tervezetet. A javaslat néhány lényeges pontja:

• a nyugdíjpont értéke 2019. szeptember 1-től 1 265 lej lesz, ez jelenleg 1 100 lej. 2020. szeptember 1-től 1 775 lejre növelik a nyugdíjpont értékét, 2021-től 1 875 lej lesz. 2022-től a nyugdíjpont értékét új módszerrel számolják ki.
• a nyugdíjkorhatár, a minimális és a teljes hozzájárulási időtartam nem változik
• nem csökken a nyugdíja azoknak az alkalmazottaknak, akiknek a hozzájárulását a munkaadó 2021 előtt nem fizette be az államkasszába
• a mesterképzés és a doktori tanulmányok időtartamát is beszámítják a hozzájárulási időtartamába
• a nehéz munkakörülmények továbbra is nyugdíjkorhatár csökkentésével járnak
• négy típusú nyugdíj lesz: korhatáros, korhatár előtti, rokkantsági és özvegyi nyugdíj
• a legkevesebb három gyermeket szülő nők kérhetik a korhatár előtti nyugdíjazásukat
• bevezetik a minimális szociális támogatást
• 2019-ben újraszámolják a nyugdíjakat. Figyelembe veszik a teljesítménybérezés (szakmánybér) és a 13. fizetés után fizetett járulékokat is.  Bár az alkalmazottak eddig is fizettek társadalombiztosítási járulékot minden bér jellegű juttatás után, ilyen például a karácsonyi és húsvéti prémium, ezeket soha nem vették számba a nyugdíjak kiszámításakor, az újraszámolásnál viszont megteszik.

Az RMDSZ módosításokat javasolt

Az RMDSZ több módosítást is benyújtott a tervezethez. Derzsi Ákos szenátor tájékoztatása szerint sikerült elérniük, hogy a három vagy több gyermekes anyák kérés alapján mehessenek hamarabb nyugdíjba. Erre a szövetség szerint azért volt szükség, hogy az érintett szülők tovább maradhassanak a munkaerőpiacon, ha ezt szeretnék. Sikerült megszavaztatni azt is, hogy nehéz munkakörülménynek számítson és hamarabb mehessenek nyugdíjba a profi néptáncosok és népdalénekesek, ők a tervezetben eredetileg nem szerepeltek.

Az RMDSZ szerette volna továbbá, ha a látássérülteken kívül a súlyos fogyatékkal élők is pozitív diszkriminációban részesülnek, ám az érintettek nagy száma miatt ez nem lett volna fenntartható, így a felsőház munkaügyi bizottsága nem szavazta meg a javaslatot. A szenátus a munkaügyi bizottság által elfogadott változatot hagyta jóvá.

Megkeresésünkre Derzsi Ákos szenátor, volt munkaügyi államtitkár elmondta, korrekt a tervezet azon előírása, hogy kikerülnek a nyugdíjrendszerből a különnyugdíjak és azok, akik nem járultak hozzá legalább 15 évig a nyugdíjalaphoz. Így külön törvényben szabályozzák és az állami költségvetésből finanszírozzák majd a szociális juttatások rendszerét azok számára, akik nem dolgozták le a minimum 15 évet.

A speciális nyugdíjakról, így a többi között a nyugalmazott rendőrök, a katonatisztek, a parlamenti képviselők és szenátorok juttatásairól szintén külön jogszabály rendelkezik majd, és a kiadásokat szintén a költségvetésből fedezik. Fontos előírás, hogy halmozható lesz a rokkantsági támogatás és a szakmai tevékenységből származó jövedelem, illetve az özvegyi nyugdíj a saját nyugdíjjal.

Hatalmas költségekkel jár

Bár a nyugdíjtörvény-tervezet zászlóvivője, Lia Olguța Vasilescu volt munkaügyi miniszter szerint nem kell majd adókat emelni a nyugdíjpont értékének hatalmas emelése miatt, több szakmai szervezet is úgy vélte, nem lesz fenntartható a rendszer. A kis- és középvállalkozások országos tanácsának (CNIPMMR) tiszteletbeli elnöke, Ovidiu Nicolaescu úgy vélte, egyenesen szabotálja a gazdasági érdekeket az, hogy három év alatt a nyugdíjpont értéke 49 százalékkal nő. „Ilyenre sehol máshol nem volt példa. Ez 15 százalék körülire emeli az inflációt, és új adók és illetékek bevezetését teszi szükségessé” – jelentette ki Nicolaescu. 

A CNIPMMR képviselői szerint 2018-ban 7 milliárd lej lesz a nyugdíjpénztár hiánya, amelyet a költségvetésből kell fedezni. Az országos előrejelzési bizottság szerint 2021-ben 5,7 millió alkalmazott dolgozik majd, átlagosan 5 362 lejes bruttó bérért (ez az összeg kézben 3 313 lej). Ez azt jelenti, hogy 2021-ben a bruttó bérre számított 21,25 százalékos járulékkal számolva a nyugdíjpénztár bevétele (teljes begyűjtés esetén) 78 milliárd lej lesz, miközben a kiadások 115 milliárd lejre nőnek, tehát a deficit meghaladja a 30 milliárd lejt.

Lia Olguţa Vasilescu korábban maga is elismerte, hogy már 2019-ben plusz 8,4 milliárd lejre lesz szükség a nyugdíjak fedezésére, ám számításaik szerint fenntartható lesz a rendszer. „Ugrásszerű növekedés lesz 2022-ben, amikor életbe lép az új számítási módszer” – mondta korábban a volt miniszter. 

Minden eszközzel növelni kell a foglalkoztatottak számát

Derzsi Ákos úgy vélte, minden eszközzel el kell érni, hogy a foglalkoztatottak száma az elkövetkezendő években is nagyobb legyen a nyugdíjasokénál. „Pénzügyileg megterhelő lesz a nyugdíjtörvény gyakorlatba ültetése, viszont azt sem kell elfelejteni, hogy ezzel párhuzamosan történnek olyan lépések, amelyek plusz összegeket visznek a nyugdíjkasszába” – mondta. Emlékeztetett, hogy jövő évtől differenciáltan nő a minimálbér.

Az alap bevételeit idén növelte, hogy 2018-tól a munkavállaló fedezi a teljes társadalombiztosítási hozzájárulást, illetve hogy csökkentette a kormány a kötelező magánnyugdíjpénztárba történő átutalás arányát. „Hogy a rendszer mennyiben lesz működtethető, eltartható, erről nem tudnék egy prognózist adni, de egy dolog biztos: mindent meg kell tenni, hogy a következő években az alkalmazottak száma továbbra is meghaladja a nyugdíjasokét. Ha ez nem következik be, borul az egyensúly és a hiányt az állami költségvetésből kell kipótolni” – mondta a szenátor.

A foglalkoztatottak számának folyamatos növelése azért is életbevágó, mert bár már idén meghaladta a munkavállalók száma a nyugdíjasokét, a nyugdíjpénztárt több milliárd lejjel kell kipótolni, a demográfiai adatok pedig Románia lakosságának folyamatos elöregedését mutatják.