Csak abban az esetben éri meg a kezdő vállalkozóknak pályázni a Start-up Nation keretében, ha működőképes bizniszötletük van – hívta fel a figyelmet Nagy-Imecs Péter pályázati szakértő. Amennyiben valaki csak az ingyenpénz miatt szeretne részt venni az uniós alapokból finanszírozott programban, amely száz százalékos vissza nem térítendő támogatást biztosít a start-upoknak, anyagilag is ráfázhat. A Start-up Nation 2017-es kiadása szeptember végén zárul, az idei programot valószínűleg késő ősszel indítják be. A Start-Up Nation 2017-es költségvetéséből több mint nyolcezer üzleti terv finanszírozására jutott pénz, egy pályázó maximum 200 ezer lej vissza nem térítendő támogatást igényelhetett. Nagy-Imecs Péter pályázati szakértővel a program előnyeiről beszélgettünk, és arról, min lehetne változtatni, hogy az idei kiadás még gördülékenyebb legyen.

Milyen tanulságokat lehet levonni eddig a Start-up Nation 2017-es kiadásáról?

A Start-up Nation egy tavaly született vadonatúj pályázati lehetőség, amely úttörő Romániában: soha nem volt ekkora számú pályázónak lehetőséget biztosító, kifejezetten start-up vállalkozásokat támogató tender, sem uniós, sem román forrásokból. A kormány 2017-ben egy jelentős lyukat tömött be, egy komoly igényt pótolt. Korábban – legyen szó akár uniós, akár hazai forrásokról – a pályázatok 90 százalékáról elmondható volt, hogy régiséget vártak el a cégektől, így a kezdő vállalkozókat teljesen kihagyták a játékból.

Ilyen körülmények között a Start-up Nation, amely közel kilencezer nyertes pályázónak biztosított esélyt, mint egy bomba robbant a piacon, felbolygatta a kezdő vállalkozók életét, beizzította a pályázatíró cégek piacát, rengeteg pályázatíró cég csak abból a célból született, hogy start-up nation pályázatokat írjon és menedzseljen.

El kell mondanom, hogy volt időszak, amikor kimondottan divat volt kritizálni a programot, amely mögött sokszor politikai érdeket véltem inkább felfedezni. Ki kell mondani, hogy ez a pályázat nem működött sem jobban, sem rosszabbul, mint bármilyen más akár uniós, akár romániai támogatás. Megvoltak azok az apró betegségei, amelyek minden, állami intézmények által menedzselt programban benne vannak: pontatlanságok, késések, értelmezhető paragrafusok a szerződésben, a kiírásban. De ezek nem voltak olyan súlyosak, hogy maradandó károkat, leállásokat vagy bármilyen más, kézzelfogható, valós problémát okoztak volna. Ezt azért tartom fontosnak elmondani, mert sokaknak, akik esetleg csak a problémákról értesülnek, kedvüket szegheti a nem mindig megalapozott kritika.

Csak jómagam rengeteg jó példával tudok szolgálni, 162 nyertes pályázatunk van, és mind a 162-öt, remélem, hogy szeptember 29-re, határidőre be is fejezzük és el is számoljuk.

De térjünk rá a tanulságokra. A programot azzal a címszóval indították be, hogy olyan rendszerben zajlik majd a pályáztatás, amelyben egy kezdő vállalkozó is boldogul. Ez az elbíráláshoz szükséges dokumentációnál például meg is valósult, egyszerű volt és a kezdő vállalkozók szintjére volt optimizálva.

A javítási lehetőségekről inkább a lebonyolításnál beszélhetünk. Néhányat említenék. Ha egy pályázat például eszközvásárlásból, fizetésekből és iroda- vagy csarnokbérlésből állt össze, addig nem adhattak le a pályázók elszámolást, amíg az összes gépet meg nem vásárolták. Pedig lehet, hogy a vállalkozó külföldről akart vásárolni egy nagyon személyre szabott technológiát, amelyet 4-6 hónap legyártani, és amíg erre várt, kénytelen volt kiadni a fizetéseket, miközben nem volt lehetősége elszámolást benyújtani. Ez például egy olyan megkötés, amely mögött a ráció elég nehezen érhető tetten. Ezen biztosan lehetne jó irányba változtatni.

Volt továbbá egy komoly akadály a rendszerben. A programban hitelhez is fordulhattak a vállalkozók, a kölcsönhöz az állam vállalta a garanciát, de csak 80 százalékban. A fennmaradó 20 százalékot is le lehet úgynevezett kontragarancia-alappal fedni. Aki ez utóbbival is akart élni, egy olyan kis állami intézményhez került, amely nem tudott ekkora mértékű kérésnek eleget tenni, és hónapokig húzódott az elbírálás. Hiába volt nyertes a pályázat, a hitelből származó pénz, amely a lebonyolításához szükséges, állt, és emiatt a kivitelezésnek sem lehetett nekikezdeni. Azok a pályázók, akik rájöttek, hogy ez az egyetlen gát, gyorsan lemondtak a kontragarancia-alappal történő együttműködésről, így a pályázat viszonylag gyorsan haladhatott tovább a maga útján.

Említett néhány pontatlanságot a beszélgetés elején. Melyek voltak ezek?

Ami valószínűleg a legtöbbekben nyomot hagyott, hogy a leadás után a hatóságok rengetegszer elmondták, konkrétan mikorra bírálják el a pályázatokat, és mikor írják alá a szerződéseket. Nos ez a dátum másfél-két hónappal csúszott. Ez a csúszás jó mutatta, hogy a pályáztató hatóság alábecsülte a pályázói kedvet, 10 ezer helyre 19 ezren jelentkeztek. Úgy is döntöttek végül, hogy ebből a 19 ezerből nem bírálnak el csak valamivel több mint tízezret a pénzkeret miatt. Ez a csúszás rögtön a legelején nagyon hamar kedvét szegte bizonyos pályázóknak. Sajnos Romániában rendszerszintű probléma, hogy a hatóságok a vállalt határidőket nem tudják tartani.

A sajtóban többször lehetett olvasni arról, hogy ha valakinek nem volt önrésze, annak nagyon nehezen ment a kivitelezés.

A kérdés valójában nem az önrész, hanem inkább a cashflow. Mert ténylegesen végig lehet vinni úgy egy pályázatot, hogy a vállalkozónak nincs olyan költsége, amit a végén ne térítenének meg. Olyan kivitelezés viszont nem létezik, ahol a vállalkozó előlegben megkapjon minden pénzt. Attól még, hogy a Start-up Nation száz százalékos támogatást biztosít, elképzelhetetlen olyan helyzet, hogy a vállalkozó ne saját forrásból egyenlítsen ki számlákat. Ez a helyzet még akkor is adott lesz, ha hitel esetén a banktól előfinanszírozás vagy közvetlen finanszírozás kérhető. És ez az, mire felkészületlen volt a piac.

Ha szeptember 29-én meghúzzuk a vonalat, rengeteg olyan pályázat lesz, ahol a valós önrész nulla lej. De attól még forgótőkére szükség volt, enélkül nem ment.

Többen szóvá tették, hogy a kezdő vállalkozóknak nehéz volt az utófinanszírozás miatt úgy tárgyalni a beszállítókkal, hogy azok ígéret fejében leszállítsák a kért felszerelést.

A pályázatnak három finanszírozási módja van. Az egyik legegyszerűbb, ha valaki igényelte a pályázathoz kapcsolódó hitelcsomagokat. Start-up nation típusú hitelt biztosított a három partnerbank valamelyike, a pályázó a hitel összegéből fizette ki a gépeket és a beszállítókat. Utána leadta a kifizetési kérelmet, és az állam közvetlenül a banknak juttatta el a pályázati pénzt, és így automatikusan törlesztődött a hitel. Ez a finanszírozási mód a pályázóknak nagyon kényelmes volt, minimális költségekkel járt, mert a kamat is elszámolható volt. Ezzel nagyon sokan éltek, ez működött.

Ha valaki nem akart élni a hitellel, két módszer maradt. A standard út szerint a beszállítók leszállították a  gépeket, a pályázó kifizette őket, és utólag visszakérte a gépek értékének száz százalékát. Ebben az esetben volt szüksége a legnagyobb forgótőkére.

A harmadik lehetőségnél merült fel az ígéret. Közvetlen kifizetési kérelmet a pályázó akkor tudott leadni, ha meg tudott egyezni előzőleg a beszállítóval, hogy az az aláírt beszállítói szerződés alapján leszállítja az eszközt, és átadja egy szintén aláírt elismervény kíséretében. A számlát a pályáztató hatóság fizette ki a beszállítónak, de két-három hónap átfutási idő után.

A Start-up Nation ezen a téren is tudott újítani: előlegszámlával lehetett bizonyítani, hogy a kezdő vállalkozó szándéka komoly. Miután az előlegszámlát sikerült elszámoltatni az állammal, az előleg közvetlen kifizetésével már kellő biztosítékot lehetett nyújtani a beszállítónak, hogy a végleges számlát is egyenlíteni fogják.

Székelyföld mennyire vett részt ebben a programban? Melyik megyék vitték a prímet?

A statisztikák tükrözik az ország gazdasági helyzetét: azok a megyék, amelyek eleve jobban állnak, vagy a legjobban állnak (GDP, munkanélküliség) termelték magasan a legtöbb pályázatot. Ahogy egyre szegényebb régió fele közelítünk, egyre kevesebb volt a pályázat. Bukarest, Kolozs, Temes, Iași megye – ezek voltak élen. Székelyföld közepesen teljesített, sem az országos átlag fölött, sem átlag alatt.

Akik most először akarnak pályázni, a 2018-as programra, mire figyeljenek?

Az időre. Nagyon időigényes a viszonylag egyszerű pályázati rendszer is egy kezdő vállalkozónak, komoly feladat. Például üzleti tervet kell írni. Ez nemcsak a pályázat miatt hasznos, hanem mert segít a vállalkozónak ténylegesen átgondolni, hogy vállalkozásának van-e jövője, milyen eszközökre van szüksége, milyen költségei lesznek az első évben. Ezek mind olyan kérdések, amelyekre muszáj válaszolni a pályázat miatt, és nagyon sok vállalkozót pont ez ébreszt rá, hogy mennyire jó az ötlete.

Aki a 2018-as pályázatban gondolkodik, nagyon remélem, hogy foglalkozik az üzleti tervvel egy ideje, aki nem, annak nagyjából ez az utolsó pillanatok egyike.

Mikor startol az idei kiadás?

Csak becsült határidőket lehet tudni. Késő őszi, októberi indításról beszélnek. A tavalyi program keretében az elszámolásokat szeptember 29-ig kell leadni. Mivel ugyanaz az apparátus foglalkozik a tavalyi pályázatok elszámolásával, mint az idei új, 2018-as tenderek elbírálásával, nem lesz kapacitás a kettőt egyszerre végezni. Úgyhogy reálisan a késő ősz, a kora tél tartható. Valószínű, hogy még ezelőtt kiírják a pályázatokat, hogy legyen egy, másfél hónap a pályázatok leadására.

Eddig tapasztalatai szerint megéri pályázni az idei kiadásra?

Egyértelműen. Ám akkor éri meg, ha valós és jól működő vállalkozási ötlet van mögötte. A száz százalékos támogatási rendszerek egyik torz hatása, hogy nagyon sokan pályáznak csak a pályázás kedvéért, úgy veszik, hogy ingyenpénz. Ennek így viszont semmi értelme nincs.

Egy vállalkozás számára, ha az működőképes és profitábilis, a pályázati támogatás óriási segítség, hiszen lerövidül a megtérülés ideje. De ha egy start-up ötlet rosszul van felépítve és veszteséges, akkor hiába valósult meg ingyenpénzből, mert a vállalkozó ideje ráment, ráadásul a veszteség szintén a vállalkozó zsebéből veszi ki a pénzt. És ha a veszteség miatt a pályázatban vállalt például munkahely-teremtési kötelezettségeket sem tartjuk tartani, akkor két év múlva arra ébredhetünk, hogy még a pályázati pénzt is visszakérik tőlünk.

De ha van valakinek bármilyen olyan bizniszötlete, ami működni tud, ami épkézláb, kár és vétek nem kihasználni a Start-up Nation programot.