Kapcsolódó

Magyardellő: a falu, amely élni akar (FOTÓRIPORT)

A koronavírus-járvány óta egyre több család vágyakozik távol a város nyüzsgésétől, de mégis a nagyvárosok vonzáskörében keresik a családi életük helyszínét. Vannak eldugottabb falvak, ahol teherautóknak a nyomát sem látják, csupán traktorok verik fel néha a port. Ugyanakkor vannak olyan falvak is, ahol már a bőrükön tapasztalhatják az ott lakók, hogy a fejlődés – a maga minden pozitívumával és negatívumával – rányomja a bélyegét a mindennapokra. Magyardellőn jártunk. 

Magyardellőt a közelmúltban még csak komppal lehetett megközelíthető, nem volt híd, ami átvitt volna a Maroson. Ma már annyival könnyebb a dellőiek sorsa, hogy van egy híd, amin keresztül átjuthatnak a községközpontba, Kerelőszentpálra, onnan pedig már csak 20 kilométer kell, hogy bejussanak Marosvásárhelyre.

Magyardellőt a közelmúltban még csak komppal lehetett megközelíthető, nem volt híd, ami átvitt volna a Maroson. Ma már annyival könnyebb a dellőiek sorsa, hogy van egy híd, amin keresztül átjuthatnak a községközpontba, Kerelőszentpálra, onnan pedig már csak 20 kilométer kell, hogy bejussanak Marosvásárhelyre.

Kisebb közösségek ritkábban engedhetik meg maguknak, hogy ünnepeljenek. Míg egy nagyobb városban minden napra jut esemény, egy kisebb településen évente egyszer próbának meg a teljes közösséget megszólítva emlékezni, ünnepelni. Magyardellő minden év augusztusában szervez falutalálkozót, ami idén átcsúszott szeptember elejére. Okkal, hiszen szeptember 9-én ünnepelték a faluban található református templom építésének 130. évfordulóját.

Kisebb közösségek ritkábban engedhetik meg maguknak, hogy ünnepeljenek. Míg egy nagyobb városban minden napra jut esemény, egy kisebb településen évente egyszer próbának meg a teljes közösséget megszólítva emlékezni, ünnepelni. Magyardellő minden év augusztusában szervez falutalálkozót, ami idén átcsúszott szeptember elejére. Okkal, hiszen szeptember 9-én ünnepelték a faluban található református templom építésének 130. évfordulóját.

Magyardellőnek nem ez az első temploma, 1893-ban viszont újat építettek, amelyet a román és magyar kormány, valamint a helyi önkormányzat támogatásával, és természetesen a helyi közösség hozzájárulásával sikerült kívül-belül felújítani.

Magyardellőnek nem ez az első temploma, 1893-ban viszont újat építettek, amelyet a román és magyar kormány, valamint a helyi önkormányzat támogatásával, és természetesen a helyi közösség hozzájárulásával sikerült kívül-belül felújítani.

A templom körüli tér más emlékjeleket is rejt, ilyen az 1988-ban állított faragott díszes kapu, valamint a templom udvarán található kopjafa.

A templom körüli tér más emlékjeleket is rejt, ilyen az 1988-ban állított faragott díszes kapu, valamint a templom udvarán található kopjafa.

„Ugye meg van telve a templom?” – kérdezi izgatottan egy idős férfi, miközben másodjára járom körül a templomot. „Ugye milyen szép? Olyan ritka alkalom, tiszta csoda!” – lelkendezik tovább. És tényleg: a templomban csak a folyosón van hely, ott sem sok.

„Ugye meg van telve a templom?” – kérdezi izgatottan egy idős férfi, miközben másodjára járom körül a templomot. „Ugye milyen szép? Olyan ritka alkalom, tiszta csoda!” – lelkendezik tovább. És tényleg: a templomban csak a folyosón van hely, ott sem sok.

Tény, hogy a templom felújításáért tartott hálaadó istentisztelet mellett van még ok az ünneplésre, erre viszont az istentisztelet végén derült fény, miután Kató Béla erdélyi református püspök megáldotta a gyülekezetet. Mint minden hasonló eseményen, köszöntők sora hangzott el, amelyek ismertetésétől most tekintsünk el. Ha az összes beszéd lényegét kellene röviden összefoglalni, akkor így summázhatjuk: Magyardellő élni akar.

Tény, hogy a templom felújításáért tartott hálaadó istentisztelet mellett van még ok az ünneplésre, erre viszont az istentisztelet végén derült fény, miután Kató Béla erdélyi református püspök megáldotta a gyülekezetet. Mint minden hasonló eseményen, köszöntők sora hangzott el, amelyek ismertetésétől most tekintsünk el. Ha az összes beszéd lényegét kellene röviden összefoglalni, akkor így summázhatjuk: Magyardellő élni akar.

Magyardellőnek gazdag múltja van, derül ki Csorbai Lóránd lelkipásztor beszámolójából. A falu már 1344-ben létezett, 1650-től pedig református gyülekezet él itt. Leányegyházközség volt mindaddig, amíg az inkvizíció miatt a kerelőszentpáli reformátusoknak el kellett menekülniük az anyaegyházközségből. A legenda szerint az egyik gyülekezeti tag az úrasztali kelyhet menekítette ki úgy, hogy a fogai közé szorítva úszott át vele a Maroson.

Magyardellőnek gazdag múltja van, derül ki Csorbai Lóránd lelkipásztor beszámolójából. A falu már 1344-ben létezett, 1650-től pedig református gyülekezet él itt. Leányegyházközség volt mindaddig, amíg az inkvizíció miatt a kerelőszentpáli reformátusoknak el kellett menekülniük az anyaegyházközségből. A legenda szerint az egyik gyülekezeti tag az úrasztali kelyhet menekítette ki úgy, hogy a fogai közé szorítva úszott át vele a Maroson.

És van élő történelme is a falunak, a 100. életévét töltő Szakács János bácsi, aki saját lábán jutott el a templomba. Meg is tisztelte a gyülekezet azzal, hogy egy emléktáblát adott át neki.

És van élő történelme is a falunak, a 100. életévét töltő Szakács János bácsi, aki saját lábán jutott el a templomba. Meg is tisztelte a gyülekezet azzal, hogy egy emléktáblát adott át neki.

 
Csorbai Lóránd lelkipásztor gondolt arra is, hogy felköszöntse azokat, akik egyházukhoz kötődő életeseményük kerek évfordulóját ünneplik. Oklevéllel köszöntötték azokat, akik keresztelésük, konfirmációjuk, házasságkötésük 10., 20., 30., 40., vagy éppen 50. évfordulóját ünnepelték, így idős és fiatal egyaránt kapott oklevelet.

 

Csorbai Lóránd lelkipásztor gondolt arra is, hogy felköszöntse azokat, akik egyházukhoz kötődő életeseményük kerek évfordulóját ünneplik. Oklevéllel köszöntötték azokat, akik keresztelésük, konfirmációjuk, házasságkötésük 10., 20., 30., 40., vagy éppen 50. évfordulóját ünnepelték, így idős és fiatal egyaránt kapott oklevelet.

Mivel is zárulhatna egy ilyen rangos esemény, ha nem egy hatalmas csoportképpel, megörökítve mindazokat, akik érezték a késztetést, hogy gyökereikhez visszatérjenek, rég nem látott ismerősöket köszöntsenek.

Mivel is zárulhatna egy ilyen rangos esemény, ha nem egy hatalmas csoportképpel, megörökítve mindazokat, akik érezték a késztetést, hogy gyökereikhez visszatérjenek, rég nem látott ismerősöket köszöntsenek.

Végül pedig lehetőség adódott az ünnepség után egy pohár víz és egy kalács mellett elbeszélgetni a templom melletti fák árnyékában, és közösen elfogyasztani egy ízletes ebédet a helyi kultúrotthonban.

Végül pedig lehetőség adódott az ünnepség után egy pohár víz és egy kalács mellett elbeszélgetni a templom melletti fák árnyékában, és közösen elfogyasztani egy ízletes ebédet a helyi kultúrotthonban.

Kimaradt?