Velencét a veszélyeztetett világörökségi helyszínek közé venné fel az ENSZ Nevelésügyi, Tudományos és Kulturális Szervezete, az UNESCO a túl sok turista és az általános felmelegedés miatt.

Velence fejlesztésének folytatása, az éghajlatváltozás és a tömeges turizmus hatásai azzal fenyegetnek, hogy visszafordíthatatlan változások következnek be a helyszín egyedülálló egyetemes értékében – közölte hétfőn a Világörökségi Központ, az UNESCO egyik szervezete.

Az UNESCO szerint a helyszín épségét a magasépületek építése a városközpont közelében, a tenger szintjének emelkedése és más, szintén az általános felmelegedéssel kapcsolatos szélsőséges meteorológiai jelenségek fenyegetik.

A Világörökségi Központnak az interneten közzétett véleménye csak tájékoztató jellegű. A veszélyeztetett világörökségi helyszínek listájára való felvételhez a Világörökségi Bizottság szeptember 10. és 25. között Rijádban tartandó ülésén a tagállamok többségének támogató szavazatára van szükség. Jelentésük szerint ugyanis a régóta húzódó, de sürgős beavatkozást igénylő problémák megoldását Olaszországban akadályozza a közös átfogó stratégiai szemlélet hiánya, az olasz helyi és országos hatóságok közötti kevéssé hatékony egyeztetés.

2021-ben már ajánlást tettek Velence felvételére a veszélyeztett világörökségi helyszínek közé. Olaszország akkor haladéktalanul betiltotta a legnagyobb tengerjárók behajózását a lagúnába. Az V. században alapított, szigetekre épült Velence a X. században vált nagyhatalommá, jelenleg 118 kis sziget tartozik hozzá, és 1987-ben került fel az UNESCO világörökségi listájára.

Velence egészében rendkívüli építészeti alkotás, mert még a legkisebb műemlékben is megtalálhatók a világ több jelentős művésze, így Giorgione, Tiziano, Tintoretto, Veronese és mások alkotásai – vélekedik az UNESCO.

Velence a világ egyik leglátogatottabb városa. Csúcsidőben százezer turista alszik a városban, a napi látogatók száma több tízezer, míg a városközpontnak mindössze 50 ezer lakója van, az ő számuk is fogyóban. A dagályok idején a víz rendszeresen elárasztja a Szent Márk teret és megrongálja az épületek talapzatát. A hatás csökkentésére mesterséges gátrendszert emeltek.