Városi legenda vagy igaz, hogy a bolti hús tele van antibiotikumokkal és hormonokkal? Az állat-egészségügyi és élelmiszer-biztonsági szakemberek szerint nem igaz, legalábbis, ha mindenki betartja a szabályokat, sem gyógyszer, sem annak maradványa nem lehet a húsban. Dr. István Róbert, a Hargita megyei hatóság ügyvezető igazgatója és dr. Ferencz Attila, a program felelőse részletesen elmagyarázták a Maszolnak, hogyan zajlik a húsok hatósági ellenőrzése, és milyen szerekre tesztelik a mintákat. Dr. István Róbert arra figyelmeztet, hogy a valódi kockázatot nem a szigorúan ellenőrzött bolti áru, hanem a háztájiként kínált, de nem engedélyezett kisgazdaságok termékei jelentik.

„Nem eszünk bolti húst, mert tele van antibiotikummal, amit az állatoknak adtak betegségmegelőzési céllal. Csirkét azért nem, mert azt meg hormonokkal tömték, hogy gyorsabban nőjön?” – hallani gyakran ismerőstől és ismeretlentől, és akár azzal is kiegészül a kijelentés, „inkább veszünk faluról házit”. Ha hisszük, ha nem, a kérdés, hogy vajon tiszta-e a hús, mindig ott lebeg, valahányszor húst, húskészítményt vásárolunk. A kereskedelembe szánt húsok esetében azonban a gyógyszerhasználatra vonatkozó szabályok szigorúbbak, mint sokan gondolnák. 

A közegészségügyi és egyéb terméktesztek mellett ugyanis célzottan az említett szerekre vonatkozó állat-egészségügyi és élelmiszer-biztonsági vizsgálat is létezik.

Antibiotikumokat és azok maradványainak jelenlétét uniós – antimikrobiális rezisztencia elleni küzdelem – program keretében is vizsgálják a húsokban, az országos tesztelési előírás pedig az antibiotikumok mellett kiterjed a hormonok, antiparazitális anyagok, gyulladáscsökkentők és mindezen szerek maradványaira is, tudtuk meg dr. István Róberttől, a Hargita Megyei Állat-egészségügyi és Élelmiszer-biztonsági Igazgatóság (DSVSA) vezetőjétől.

„Az Országos Állat-egészségügyi és Élelmiszer-biztonsági Hatóság dolgozza ki minden évben a stratégiai programot, és adja ki minden megyének, hogy mennyi mintát kell bevizsgáltatnia, és honnan kell ezeket vennie. Mi megyei szinten kiválasztjuk, melyik farmon, vágóhídon, húsfeldolgozóban tesztelünk. Előre be nem jelentve, szúrópróba-szerűen veszünk mintákat” – magyarázta dr. István Róbert. Hozzátéve, vannak megyék, ahol a polcról levett húst is bevizsgáltatják.

Emellett maguk a vágóhidak is kötelesek bizonyos időközönként mintát venni a náluk levágott állatok húsából és bevizsgáltatni azokat, tette hozzá.

Az országos ellenőrzési stratégia keretében még az állatélelmiszereket is vizsgálják, mondta el a szakember: nyomonkövetik az ételkeverékeket előállító gyártókat, tesztelnek a nagybani eladóknál is. „Ezekben is keressük az antibiotikumokat, főleg, ahol nincs ezek használata bejelentve, és – legalábbis a Hargita megyei piacon – nem szabadna ilyen tápnak léteznie” – számolt be.

Minden kezelést dokumentálni kell

Létezik olyan, hogy megelőzési céllal kapnak a farmon az állatok antibiotikumot kezelési program részeként, ám semmiképp nem olyan formában, hogy tápon keresztül adagolják nekik kis mértékben – magyarázta kérdésünkre a hatóság vezetője.

„A csirkéknél például a vizükbe kokcidiosztatikus, azaz antiparazitális szert adagolnak például egy áttelepítésnél, ami stresszhelyzetnek számít az állatoknak. Ilyenkor szoktak ilyen jellegű preventív kezeléseket végezni. Ezeket, mint minden gyógyszeres kezelést, be kell írni a nyilvántartásba, a várási időt pedig be kell tartani. Ha esetleg tyúkoknak adják a kezelést – ami ritka eset – akkor a tojásokat mind semlegesíteni kell az egész várási idő alatt” – fejtette ki.

Az előírások szigorúak: nem vágható le az állat, amíg nem telt le a kezelés utáni várakozási idő, és minden kezelést dokumentálni kell a tenyésztőnek.  

„Az élő állat a vágóhídra nemcsak állategészségügyi igazolással és szállítólevéllel érkezik, hanem egy úgynevezett »élelmiszerláncra vonatkozó információkat« tartalmazó dokumentummal is. Ez utóbbiba az állatorvos beírja az utolsó kezeléseket, a beadás utáni várási időket, bejegyez minden oltást. Ezekkel a kísérődokumentumokkal érkezik az állat a vágóhídra” – sorolta az előírásokat István Róbert, hozzátéve: „ezzel ki van iktatva annak a lehetősége, hogy például oxitetraciklin beadása után – aminek a várási ideje 48-60 nap, gyártótól függően – a várási időn belül próbálják levágni az állatot”.

63 mintavétel 2026-ra

Dr. Ferencz Attila, a hatóság munkatársa, aki a programért felel negyedik éve, részletesen ismertette mit, mikor és hogyan vizsgálnak a hazai húsokban. „Egy adott évben az országos hatóság többek között annak alapján határozza meg a mintavételek számát, hogy előző években mennyi volt az illető megye élelmiszer-alapanyag termelése, beleértve a nyers tejet és vágóhídi húst egyebek mellett. Ezen kritérium alapján idénre 63 mintavételt írtak elő Hargita megyének: szarvasmarhahúst kell bevizsgálni a vágóhidakról, rögtön vágás után, emellett sertéshús- és juhhúsmintákat szintén vágóhidakról” – részletezte. A 63-ból még 18 próba van hátra az utolsó negyedévre.

Csirkehús nem szerepel itt, mivel a gyógyszermaradványokra fókuszáló programok kifejezetten az alapanyagok bevizsgálását írják elő, amiből majd termék készül, csirkevágóhíd viszont nincs a megyében, magyarázta Ferencz Attila.

Az engedélyezett és a bejegyzett farmokat ellenőrzik, valamint a vágóhidakat, utóbbiból csupa öt van a megyében.

Ferencz Attila elmondta, előző években tojófarmok tojásait is kellett ellenőrizniük, idén, kivételesen nem szerepel tojás a programban, van viszont vizelet- és májminta-vizsgálat szarvasmarhafarmokról és vágóhidakról, sőt még pajzsmirigy-minta is szerepel a listán. „A vizeletből szteroidokat, gyulladáscsökkentőket tudnak kimutatni” – jegyezte meg Ferencz Attila. Emellett mézet is vizsgáltak be idén, valamint nyers tejet annak hűtőtárolókba gyűjtése után, feldolgozás előtt – tette hozzá.

„Minden egyes próba esetében előre meghatározott, hogy mely antibiotikumokra és egyéb gyógyszerekre tesztelik. A levett mintákat az erre kijelölt akkreditált laboratóriumba küldjük el: elsősorban az országos állat-egészségügyi intézetbe, valamint Kolozsvárra, Temesvárra és Suceavára” – sorolta a szakember.

A mintavételek szúrópróbaszerűek, ugyanakkor ahhoz is igazítják, hogy az egyes gyógyszereket szezonális jelleggel szokás adni. „Például az antiparazitális gyógyszerekből tavasszal többet használnak, mielőtt kimennének a legelőre a szarvasmarhák. Így inkább tavasszal vizsgáljuk a szarvasmarhahúst, amikor feltételezzük, hogy nagyobb a gyógyszerfelhasználás is abban a kategóriában” – fejtette ki.

Rendellenességet még nem találtak

Hogy elegendő-e az évi 63 vizsgálat? – Ferenc Attila erre válaszként elmondta, négy éve felelős a programért, ez idő alatt rendellenességet a megyében nem találtak, minden hús megfelelt a paramétereknek, azaz sem antibiotikumot, sem hormonokat, sem gyulladáscsökkentőket, sem antiparazitikumokat nem fedeztek fel bennük.

Amennyiben gyógyszermaradványt találnak, akkor vizsgálatot kell indítaniuk, hogy kiderítsék, honnan került a gyógyszer az állat szervezetébe, ki adminisztrálta azt, miért nem várta meg az előírás szerinti várakozási időt, derült ki a szakembertől. Emellett növelnék az érintett helyen az ellenőrzések számát is.

A feketepiac az igazi veszély

Mindezek alapján elmondható, hogy ami az üzletekbe kerül és onnan az asztalunkra, abban elvileg nem szabad lennie sem antibiotikumnak, sem egyéb gyógyszernek. A gondot azonban a feketepiac jelenti mind a gyógyszerek, mind a húskészítmények tekintetében – mutatott rá beszélgetésünkkor István Róbert. Ha ugyanis feketén, pult alatt szerzi be az antibiotikumot a tenyésztő, a kezelésnek nem marad hivatalos nyoma.

„Ellenőrzésekkel próbáljuk visszaszorítani, de nagyon nehéz: a feketepiac egy egész hálózat, nemcsak Romániában, hanem Európa-szinten virágzik” – hangsúlyozta a probléma súlyosságát.

A húskészítmények feketepiaca is gond, hisz a hatóság vezetője szerint, míg a vágóhídon levágott állat húsa be van vizsgálva, és „garanciát vállalnak érte”, a háziként kínált, de nem ellenőrzött termékről nem tudni, hogy megfelelő-e élelmiszer-biztonsági szempontból.

„Az internetes hentesek árulják a »finom« házi kolbászt és szalámit, de nem lehet tudni, mi van a termékeikben: a felhasznált hús származhat beteg állattól, amelyiket kezeltek, nem gyógyult, így levágták, feldolgozták. csakhogy, ahol nincs élelmiszer-biztonsági ellenőrzés, ott garanciát nem vállalunk” – szögezte le a hatóság vezetője.

István Róbert arra figyelmeztet, csakis engedélyezett termelőtől, ellenőrzött terméket javasolt vásárolni. „Hargita megyében sok kisebb húsfeldolgozónk van kiváló termékekkel, és a vásárokon minden hétvégén meg lehet találni őket, sőt sok esetben el lehet látogatni hozzájuk. Vannak kis vágópontjain, mindegyikhez tartozik húsfeldolgozó is. Ellenőrzés alatt vannak. Finomabbnál finomabb termékeket készítenek.” – sorolta. Hozzátette, a tejfeldolgozókat szintén csak ajánlani tudja. „Minek kockáztatni a gyermekeink és a saját életünket, egészségünket olyan termékekkel, amelyek származása ismeretlen” – összegezte.

Kapcsolódó

Nem tűrik a higiénia hiányát – Bírságolt az élelmiszerbiztonsági hatóság

Az Országos Állategészségügyi és Élelmiszerbiztonsági Hatóság (ANSVSA) több mint 1,46 millió lejre szabott ki bírságokat augusztusban a nem állati eredetű élelmiszerek ágazatában végzett országos ellenőrzések nyomán.

ellenőrzés élelmiszerbiztonság Állategészségügyi és Élelmiszerbiztonsági Igazgatóság