Az egy hónapon át tartó absztinencia jó alkalom arra, hogy felmérjük, milyen helyet foglal el az életünkben az alkohol.  

Az ősz utolsó hónapjában járunk, s valószínűleg magyarok ezrei számára ez nem egyszerűen csak november, hanem Száraz november, vagyis olyan egymást követő 30 nap, amikor egy korty alkoholt sem eresztenek le a torkukon. Az első Száraz novembert 2016-ban hirdette meg a magyarországi Kék Pont Drogkonzultációs Központ és a Drogambulancia Alapítvány. A kihívás előfutárjai az Alcohol Change UK nevű szervezet 2013-ben elindított Dry January (Száraz Január) és az ugyancsak brit Macmillan Cancer Support által első ízben 2014-ben meghirdetett Sober October (Józan Október) voltak.

„A Száraz november jó alkalom arra, hogy az ember tesztelje magát. Lehet, arra eszmélünk, hogy már 10. van, még egy korty alkoholt sem ittunk, s nem is hiányzik. Ha azonban már november 3-án azon fantáziálunk, pálinkával és sörrel fogjuk megünnepelni, hogy véget ért a november, az azt jelenti, hajlamosak lehetünk rá, hogy belecsússzunk az alkoholbetegségbe” – nyilatkozta a Maszolnak Zacher Gábor toxikológus.

A magyarországi szakember hangsúlyozza, hogy a Száraz november azoknak szól, akik nem az alkohol rabjai. „Nem alkoholbetegeknek való, mivel az ő esetükben súlyos elvonási tünetekkel járhat” – mondja Zacher Gábor.

Tudomásom szerint egyetlen embert ismerek, aki pár évvel ezelőtt absztinenciát vállalt novemberre. G., elmondása szerint végig csinálta becsülettel, azonban november 30-án, éjjeli 11 óra után már előkészített pálinkával, behűtött sörökkel várta, hogy az óra elüsse az éjfélt. December folyamán a felesége nyomatékosan megkérte, többet ne tartson alkoholmentes hónapot, mert mióta véget ért a november, szinte napi rendszerességgel iszik, amit korábban nem tett. Eleget tett hitvese kérésének, rövid időn belül pedig visszatért ahhoz az alkoholfogyasztási ritmushoz, amiben a családja, s a társadalom jelentős része sem talál kivetni valót.

G., akinek az esete biztosan nem tipikus, egyébként hosszú ideje felelősségteljes munkát végez ugyanazon a munkahelyen, s házastársként, szülőként is megállja a helyét, két gyermeket nevel.  

Nem az számít, mit mutat a naptár

Meglehet, könnyebb szeszmentes januárt tartani Száraz november helyett, mivel december folyamán sokak telítődnek az év végi ünnepi időszakban fogyasztott, a megszokottnál több alkohollal, azonban Zacher Gábor szerint nincs relevanciája annak, hogy mikor tartóztatjuk meg magunkat az italtól. „Lehet száraz április, száraz július, vagy akár száraz 2025 is” – mondja a szakember.

Elmondása szerint nehéz számokkal, elfogyasztott alkoholmennyiséggel meghatározni azt a pontot, ahol már valaki veszélyeztetettnek számít, tart a függőség felé. Ennek az egyik oka az, hogy az alkoholtolerancia széles határok között változik. Egy 16 éves, aki életében először nyúl a pohárhoz, már két kupica töménytől és egy sörtől illuminált állapotba kerülhet, miközben egy alkoholista ennyitől kezdi jól érezni magát, elmúlik a remegése, már nem izzad.

Zacher szerint az mindenképpen intő jel, ha valakinek „hiányzik az alkohol, illetve az alkohol hatása”. Ugyanakkor nem feltétlenül vezet alkoholbetegséghez ha időről-időre szükségét érezzük, hogy baráti társaságban, poharazgatással engedjük le a gőzt, váltsuk meg a világot, eszmét cseréljünk arról, hogy a Liverpool vagy a Manchester City a jobb csapat. A problémát az italozásnak a rendszeressége, pontosabban a gyakorisága jelenti.

Nagyivók vagyunk

Az alkoholfogyasztás tekintetében Románia és Magyarország is átlagon felüli értékeket produkál európai viszonylatban. Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) szerint 2020-ban az Európai Unióban a 15 évesnél idősebb személyek átlagosan 9,8 liter tiszta alkoholnak megfelelő italmennyiséget fogyasztottak el. Ez kb. 200 liter sörnek vagy több, mint 80 liter bornak vagy 24 liter töménynek felel meg. A statisztikában szereplő legfiatalabb korosztályok esetében a fogyasztás biztosra vehetően jóval kisebb ennél, ami azt jelenti, hogy az idősebb generációknál nagyobb.

A WHO szerint a kontinensen, Oroszországgal, Fehéroroszországgal és Ukrajnával nem számolva, legtöbbet Lettországban (12,1 liter alkohol), Csehországban (11,6 liter) és Litvániában (11,4) isznak az emberek. A 36 államot tartalmazó listán Románia a 6., míg Magyarország a 12. helyen áll 11, illetve 10,4 literrel. A Statista 2021-es adatai szerint ugyancsak Lettország (12,2 liter) az éllovas, azonban Litvánia (12,1 liter) megelőzi Csehországot (11,6 liter).  

A legkevesebb alkoholt az EU-ban Görögországban (6,3 liter) és Hollandiában (7,2 liter) fogyasztják, míg a kontinensen Észak-Macedóniában (3,9 liter) és Albániában (4,4 liter).

Egészen biztos, hogy Kelet-Európában, ahol a házi pálinkafőzésnek és borkészítésnek nagy hagyománya van, a valós fogyasztás nagyobb annál, amit a hivatalos adatok mutatnak, mivel a statisztikában csak az az alkoholmennyiség jelenik meg, amely bekerült a kereskedelmi forgalomba.