Az időben elvégzett szűrés életet menthet, ehhez pedig mindössze rendszeres odafigyelésre és évenkénti szakorvosi ellenőrzésre van szükség. A megelőzésről, a korai felismerést segítő szabályokról, a szűrés menetéről és a leggyakoribb tévhitekről dr. Kelemen Orsolya sepsiszentgyörgyi bőrgyógyásszal beszélgettünk.

A bőrgyógyász szerint a megelőzés és az észlelés legelső lépése a saját testünk ismerete. Ajánlott havonta egyszer önvizsgálatot tartani, és alaposan átnézni a bőrünket.

Az önvizsgálat alapja: az ABCDE-szabály

„Ha ránézünk a testünkre, és észreveszünk egy olyan léziót, amely színben vagy formában eltér a többitől, az már fel kell hívja a figyelmünket. Különösen akkor, ha a meglevő anyajegyeken kívül egy újonnan képződött elváltozást látunk” – hangsúlyozza dr. Kelemen Orsolya.

A szakember kiemelte, hogy nemcsak a már meglévő anyajegyek alakulhatnak át rosszindulatú daganattá, hanem teljesen ép bőrfelületen, nyálkahártyán is megjelenhet melanóma.

Az önvizsgálathoz az úgynevezett ABCDE-szabály nyújt segítséget:

A (Asymmetry – Aszimmetria): A elváltozás formája nem szimmetrikus, a két fele nem egyezik.

B (Border – Határ): A szélek nem szabályosak vagy élesek, hanem cikkcakkosak, nyúlványosak, elmosódottak.

C (Colour – Szín): A melanóma szinte mindig többszínű: a barna különféle árnyalatai mellett kékes, szürke vagy pirosas tónusok is feltűnhetnek benne.

D (Diameter – Átmérő): A 6 milliméternél nagyobb átmérőjű elváltozásokra fokozottan figyelni kell, bár ez nem jelenti azt, hogy a melanóma nem lehet ennél kisebb.

E (Evolution – Fejlődés, változás): Ha egy képlet hirtelen jelenik meg, gyorsan növekszik, alakot vált, kidomborodik, esetleg viszket vagy vérzik.

A doktornő megnyugtatásul hozzátette: ha az életünk során egy új, de szép kerek, élesen elhatárolt és egyszínű anyajegy jelenik meg, az önmagában még nem ad okot az aggodalomra.

Kik a legveszélyeztetettebbek?

A melanóma kialakulásában három fő kockázati tényező játszik szerepet: a környezeti hatások, a genetikai hajlam és az immunrendszer állapota.

„A genetikai tényezők közé tartozik a családi halmozódás, a világos, fehér bőr, valamint a veleszületett (kongenitális) anyajegyek jelenléte, amelyeket fokozottan kell utánkövetni. Továbbá, ha valakinek sok – száz feletti – anyajegye van, náluk megtízszereződik a melanóma kialakulásának kockázata” – mutatott rá a bőrgyógyász.

Az immunrendszer állapota szintén döntő: a szervátültetésen átesett betegeknél például lényegesen magasabb a melanóma és más bőrdaganatok előfordulásának a kockázata. A környezeti tényezők közül a legnagyobb veszélyt a napfény káros hatásai jelentik – különösen a gyermekkorban elszenvedett, hólyagos, másodfokú napégések hagyhatnak maradandó nyomot a bőr „emlékezetében”.

A melanóma megjelenésében nemi különbségek is megfigyelhetők: míg a férfiaknál a leggyakrabban a háton alakul ki, addig a nőknél jellemzően a lábakon és a combokon jelentkezik. Érdemes tudni azt is, hogy bár a szűrések során a bőrt és a szájüreget vizsgálják, melanóma ritkán a nyálkahártyákon, az agyhártyán, az emésztőszervekben vagy a szemen is feltűnhet – ezeket sajnos gyakran csak az áttétek megjelenésekor veszik észre.

Miért nem elég egy okostelefonos fotó?

Még ha havonta el is végezzük az önvizsgálatot és nem észlelünk gyanús elváltozást, évente egyszer akkor is ajánlott szakorvosi dermatoszkópos szűrésen részt venni. Akinek atipikus anyajegyei vannak, annak ennél gyakoribb ellenőrzés javallott.

„A szűrés során az anyajegyeket kézi dermatoszkóppal vizsgáljuk. Ez egy olyan speciális mikroszkóp, amely tízszeres-hússzoros nagyítást tesz lehetővé, így olyan struktúrákat figyelhetünk meg, amelyek szabad szemmel nem láthatóak. Ezért nem segít, ha valaki küld egy telefonnal készült fotót: azon egyszerűen nem látszanak azok a melanóma-specifikus jegyek, amelyeket az orvos a dermatoszkóppal értékel” – magyarázta dr. Kelemen Orsolya.

A szakember hangsúlyozta, hogy a szűrésnek nincs alsó korhatára, hiszen a daganat – bár ritkán – gyermekeknél is előfordulhat.

Tévhitek az eltávolítás körül: biztonságos a szike?

A lakosság körében még mindig él egy régi beidegződés, miszerint az anyajegyekhez nem szabad hozzányúlni, mert a szikétől „elrákosodnak”. A doktornő ezt határozottan cáfolja: ha egy elváltozás melanóma, az már a kimetszés előtt is rosszindulatú.

Az eltávolítás javallott, ha az anyajegy gyanús, ha esztétikailag zavarja a pácienst, vagy ha olyan helyen van, ahol állandó dörzsölésnek, traumának van kitéve (például megsérül, elkaparják, vérzik).

„Az eltávolítás egy teljesen biztonságos és egyszerű, helyi érzéstelenítésben végzett eljárás. A beavatkozás során babérlevél alakú kimetszést ejtenek: nem vágnak bele az anyajegybe és nem vesznek belőle mintát, hanem mellette és alatta, az ép szövetben haladva távolítják el. A mintát minden esetben szövettani vizsgálatra küldjük” – tisztázta a folyamatot a szakértő.

Ha a szövettan igazolja a melanómát, a protokoll szerint úgynevezett újravágást végeznek, hogy egy pontosan meghatározott, több centiméteres biztonsági zónát biztosítsanak. Ezt követően CT-vizsgálat és onkológiai konzultáció következik a további kezelés meghatározására.

A korai felismerés életmentő: a felszíni melanómánál akár egyetlen sebészi beavatkozás is elegendő lehet a gyógyuláshoz, míg a mélyebb rétegeket érintő vagy áttétes megbetegedéseknél a túlélési esélyek romlanak.

A műtétet követően a beteget öt évig szoros bőrgyógyászati kontroll alatt tartják.

Növekvő tudatosság és a megelőzés fontossága

A Sepsiszentgyörgyi Megyei Sürgősségi Kórházban legutóbb harmadik alkalommal szerveztek anyajegy-szűrő kampányt, amely a lakosság növekvő egészségtudatosságáról tanúskodik. A meghirdetett helyek pár óra alatt beteltek, és a regisztráltak szinte mindannyian megjelentek a vizsgálaton. A több mint 250 megvizsgált személy között melanómát nem, de egyéb bőrdaganatokat azonosítottak a szakemberek.

A szakorvos felhívta a figyelmet arra, hogy nem kell megvárni a kampányokat: a járóbeteg-rendelőben küldőpapírral az év bármely szakában ingyenesen igénybe vehető a dermatoszkópos szűrés, csupán időpontot kell kérni.

A megelőzés kulcsa a fényvédelemben rejlik. A napsugárzás rákkeltő hatásai ellen tudatosan kell védekeznünk:

• Megfelelő öltözék: A fényvédő krémek mellett hordjunk kalapot, megfelelő ruházatot és jó minőségű napszemüveget.
  
  
• A csúcsidőszak kerülése: A déli órákban ne tartózkodjunk huzamosabb ideig a napon, kerüljük a leégést és a szolárium használatát.
  
  
• Helyes krémhasználat: A fényvédőt nem elég reggel egyszer felkenni, ha egész nap úton vagyunk vagy a szabadban dolgozunk – a védőréteget rendszeresen újból fel kell vinni a bőrre.

Szerencsére a fiatalabb generációk körében a napbarnított bőr már kevéssé divat, és egyre természetesebbé válik a fényvédők mindennapos használata. A rendszeres önvizsgálattal, a tudatos napozással és az éves bőrgyógyászati ellenőrzéssel tehetünk a legtöbbet bőrünk egészségéért.