Nem figyel, vagy nem hall? – Gyermekkori hallásproblémák, amiket nem szabad félvállról venni

Nem is olyan ritka a gyermekeknél a hallásprobléma, mint hinnénk: minden ezredik gyermek születhet hallásgondokkal. Megtörténhet, hogy a beszédfejlődésében azért van lemaradva a kicsi, mert valójában nem hall. Dr. Andrészek Csaba fül-orr-gégész főorvos magyarázta el a Maszolnak, milyen tünetekre kell figyelni a szülőknek, és hová forduljanak, ha azokat észlelik, hiszen komoly következményei lehetnek, ha nem kezelik időben a halláskiesést.

„Statisztikailag minden ezredik gyermeknek lehet veleszületett hallásproblémája, ami elég nagy szám. Lehet nagyon nagy fokú ez a hallásprobléma: akár teljes süketség, és lehet kisebb fokú, ami enyhe vagy közepes halláscsökkenéssel jár” – mutatott rá a Maszol megkeresésére a székelyudvarhelyi Dr. Andrészek Csaba fül-orr-gégész főorvos. Elmondta, a hallásproblémát kicsi korban nem mindig könnyű észrevenni a szülőnek, hisz „amíg a gyermek nem beszél, nem tudja jelezni, hogy nem hall jól”.

Vele született, vagy idő közben kialakult gondok is lehetnek, amit feltárhat egy vizsgálat. | Fotó: AI által generált kép

A vele született halláskiesés felfedezésében nagy segítség, hogy évek óta megvizsgálják a csecsemők hallását már az újszülött osztályokon, azonban lehetnek később kialakuló problémák is.

„Nagy segítség a problémák felfedezéséhez, hogy országos program keretében az újszülött osztályokon jó néhány éve szűrést végeznek. Minden kisbaba hallását megvizsgálják, és »átment« vagy »nem ment át« minősítést kap ezen az újszülött. Ez a vizsgálat elég nagy pontossággal behatárolja, hogy várható-e hallásprobléma, van-e veleszületett halláskiesés” – fejtette ki a főorvos.

Kiemelte azonban, hogy nemcsak veleszületett gond lehet. „Idővel is kialakulhat halláskiesés akár fülkürt-elégtelenség miatt, akár azért, mert megnő az orr-garat-mandula, elzárva a fülkürt-szájadékot, ezáltal gátolva a fül szellőzését. Ezenkívül középfülgyulladás vagy meggyűlt fülsár is vezethet halláskieséshez. Meg kell vizsgálni, milyen típusú halláskiesése van a gyermeknek” – sorolta fel, többnyire milyen betegségek okozhatják, hogy nem hall a gyermek. Az okot viszont csak vizsgálattal lehet kideríteni.

Komoly következményekkel jár, ha nem hall jól

A szakember azt tanácsolja a szülőknek, ha úgy tűnik, hogy a gyermekük nem figyel eléggé a hangokra, hangosan és többször kell szólítani, hangosan hallgatja a tévét, vagy esetleg visszamaradt a beszédfejlődésben, akkor vigyék el fül-orr-gégészeti vizsgálatra.

Ha nem fordul a hang felé, az már nem jó. | Fotó: Unsplash

„A gyermekek nagyon pici koruktól az anya, apa hangjára oda szokták fordítani a fejüket, az erősebb hangra – ahogy a felnőtt is – a gyermek is pillantani szokott. Amennyiben ezek hiányoznak, ha ilyen reakciókat nem lát a szülő, akkor mindenképp érdemes szakorvoshoz fordulni” – hangsúlyozta dr. Andrészek Csaba.

Elmondta, mai napig előfordul, hogy 3-4 éves gyermekeket visznek hozzá hallásvizsgálatra, mert már tarthatatlannak látják a szülők, hogy nem tud beszélni a kicsi. „Bizony sokszor azt deríti ki a vizsgálat, hogy nem azért nem tud beszélni, mert baj van a beszédközpontjával, hanem egyszerűen nem hall a gyermek” – számolt be a szakember.

Hangsúlyozta, nagyon lényeges, hogy időben kiderüljön, ha halláskiesés alakult ki. „Ha egy gyermeken körülbelül 4 éves korig nem veszik észre, hogy nem hall vagy nem hall rendesen, akkor ez nagy komoly következményekkel jár a beszédfejlődésére, még akkor is, ha utána hajlókészülékkel próbálnak javítani a hallásán, hiszen ha nem fog tudni rendesen beszélni, az kihat a szociális beilleszkedésére, és a tanulási képességének a rovására is megy” – fejtette ki a negatív következmények láncolatát.

Komoly károsodás esetére is van megoldás

A vizsgálaton először azt nézik meg, hogy a korábban felsorolt betegségek valamelyike áll-e a háttérben. Jó esetben igen, és kezeléssel megoldódik, de speciális vizsgálat is kellhet, ha nem találják az okot.

„Amennyiben kizárhatjuk az anatómiai okot vagy a betegségeket, és nem derült ki a halláskiesés oka, akkor speciálisabb vizsgálatok következnek. Erre sajnos nem mindenhol van lehetőség, mivel ez komoly műszeres hátteret igényel. Többnyire egyetemi központokba kell irányítsuk a gyerekeket. Sokszor csak ott derül fény arra, hogy súlyos vagy közepes nagyothallás áll a háttérben” – magyarázta el a főorvos.  

A beszédfejlődésben is visszamaradhat, ha kezelik időben a hallásproblémát. | Fotó: Unsplash

Megoldás többnyire van, az elmúlt 25-30 évben nagyon sokat fejlődött ilyen szempontból a fül-orr-gégészet, tudtuk meg a főorvostól. „Ma már, ha nagyon komoly károsodással is születik a gyermek, lehetőség van arra, hogy cochleáris implantátumokat ültessenek be, azaz elektronikus füleket tulajdonképpen. Ezekkel az implantátumokkal nagyon jó eredményeink vannak, nem csak külföldön, hanem itt Romániában is” – számolt be.

„Ezeknek a beavatkozásoknak egyetlen kis nehézsége lehet magyar gyermekek esetében” – magyarázta –, „hogy ha egy magyar anyanyelvű gyermek kap cochleáris implantátumot, akkor a logopédiai fejlesztésnek is anyanyelven kellene történnie. Mivel azonban ezeket a műtéteket egyetemi központokban végzik, sajnos előfordul, hogy nincs jelen olyan szakember, aki beszél magyarul. Így kialakulhat egy olyan helyzet, hogy a gyermek ugyan megkapja az implantátumot, elkezd hallani, otthon magyar nyelvi környezetben fejlődik, viszont amikor fejlesztésre kerül sor, ott román nyelven próbálják segíteni. Ez egy nehéz, faramuci szituáció.”

Hallókészülék segíthet. Nagyot fejlődött az orvostudomány a halláskárosodás orvoslása terén. | Fotó: Pixabay

„Nagyon fontos, hogy az utókövetést – logopédiai és pszichológiai fejlesztést – a gyermek anyanyelvén végezzék” – hangsúlyozta. Mint kiderült, magyar anyanyelvű szakember még Kolozsváron vagy Marosvásárhelyen sincs mindig. „Sokszor csak egy szakember van az adott pozícióban, és ha ő román anyanyelvű, nehéz a helyzet, de tapasztalataink szerint a kollégák segítenek, és a gyermeket külsős magyarul beszélő szakemberhez irányítják. A nehézség az, hogy sajnos ez nincs intézményesítve”.

Szezonális betegségek, és ami megelőzhető

Hogy milyen fül-orr-gégészeti betegségekkel találkozik gyakran – erre a kérdésre a főorvos elmondta, szezonálisan más és más a gyerekeknél gyakori betegség, és van, ami könnyen megelőzhető.

„Az ősz kezdetével a felső légúti fül-orr-gégészeti betegségek dominálnak, tavasszal a szezonális allergiák jellemzőek, amelyek orrnyálkahártya-duzzanatot vagy valamilyen másodlagos gyulladást tudnak okozni. Nyáron az úgynevezett strandolófül gyakori, azaz a külső hallójárat gyulladása a strandolás során bekerült és ott pangó víz miatt. Pedig, hogy ne romoljon el a vakáció fülfájás miatt, ez utóbbi betegség könnyen megelőzhető lenne, ha a nyaralás előtt vizsgálaton esnek át a gyermekek, hogy felfedezzük, ha van fülsár a hallójáratban és azt eltávolítsuk. Ez megelőzi, hogy gyulladás alakuljon ki” – magyarázta el dr. Andrészek Csaba főorvos.

16/9 vagy 1920x1080
CSAK SAJÁT

Kapcsolódók

Kimaradt?