Eddig ismeretlen kréta kori teknősfajt azonosított egy nemzetközi kutatócsoport a Hátszegi-medencében. A Dortoka vremiri nevű faj, amely túlélte a dinoszauruszok kihalásához vezető eseményt, Vremir Mátyás 2020-ban elhunyt kolozsvári geológusról, paleontológusról kapta a nevét.

Az UNESCO védettségét élvező hátszegi geopark területén talált fosszília a kutatók szerint egy olyan teknősfajé, amely az erdélyi törpedinoszauruszoknak volt kortársa. A lelet arról szolgál információkkal, hogy milyen volt az élet 70 millió évvel ezelőtt a Tethys-tenger egyik nagy szigetén, a Hátszeg-szigeten.

A 2020 júliusában 50 évesen hirtelen elhunyt Vremir Mátyás volt az első kutató, aki felfedezte a késő kréta-kori dortokida teknőscsalád jelenlétét a Hátszegi-medencében. A családhoz tartozó fajokat találtak a magyarországi Iharkúton, Franciaországban és Spanyolországban, illetve Románia északnyugati részén is.

A Dortoka vremiri fajról a Journal of Systematic Palaeontology nevű szaklapban közölt friss tanulmányt egy nemzetközi kutatócsoport, amelynek a Tübingeni Egyetem két kutatója, Felix J. Augustin és Andreas T. Matzke, a Bukaresti Egyetem kutatója, Csiki-Sava Zoltán, a Természettudományi Múzeum és az Eötvös Loránd Tudományegyetem kutatója, Botfalvai Gábor és a halle-wittenbergi Egyetem kutatója, Rabi Márton tagja.

A jelenlegi hátszegi geopark területén Nopcsa Ferenc már 1923-ban azonosított az erdélyi törpedinoszauruszokkal kortárs, rendkívül elterjedt teknősfajt, a Kallokibotion bajazidi nevűt. Az ennél ritkább és kisebb méretű dortokidák fosszíliáit csak jóval később találták meg, és felfedezésük után csak 30 évvel sikerült azonosítani az új fajt, idézi Csiki-Sava Zoltánt, a Bukaresti Egyetem kutatóját a gohunedoara.com. 

A Hátszegi-medencében talált fosszília jól megőrződött, 19 cm hosszú, ovális páncélja szinte teljesen ép, akárcsak a 15,5 cm hosszú hasi rész.

Míg a Kallokibotion bajazidi a szárazföldet kedvelte, a Dortoka vremiri édesvízi teknős volt. Az előbbi faj kipusztult a dinoszauruszokkal együtt, a Dortoka vremiri azonban túlélte a tömeges kihaláshoz vezető eseményt. Az édesvízi fajok túlélése Észak-Amerika késő kréta kori állatvilága esetében is megfigyelhető, hívta fel a figyelmet Felix Augustin, a Tübingeni Egyetem munkatársa. A kutatók szerint ennek az lehet az oka, hogy a bomló szerves anyagon alapuló vízi táplálékláncok szélsőséges körülmények között is elérhetőek maradtak.

A dinoszauruszok kihalását túlélő faj kutatása hozzájárulhat a ma kihalófélben lévő fajok megőrzéséhez is.