A hűlés után elhúzódó, makacs köhögés sokakat érint, és amellett, hogy rontja az életminőséget, gyakran komoly aggodalmat kelt a betegekben. A jelenség hátteréről, lefolyásáról és a szükséges kivizsgálásról dr. Enceanu Anita tüdőgyógyászt, a sepsiszentgyörgyi sürgősségi kórház szakorvosát kérdeztük.



A mindennapi gyakorlatban gyakran találkoznak ezzel a problémával, erősítette meg a szakorvos. „A hosszan tartó, általában száraz, de néha köpetes köhögés hátterében az áll, hogy egy hűlés, vírusos vagy bakteriális fertőzés során a hörgők begyulladnak, esetleg felülfertőződnek, a köhögési reflex egyre gyakrabban és vehemensebben jelentkezik” – részletezte a tüdőgyógyász.

Hozzátette, a sok köhögés tovább ront a helyzeten: „érzékennyé teszi a hörgőnyálkahártya sejtfelszíneit, ezek »lesúrlódnak«, így sokkal érzékenyebben reagálnak minden külső faktorra.”


Ez az úgynevezett hiperreaktivitás oda vezethet, hogy a betegek már egészen enyhe ingerekre is hevesen reagálnak. „Elég, ha melegből hidegbe mennek, ha füstöt éreznek, penészes lakásba lépnek be, erőfeszítést fejtenek ki, és a nyomásérzékelő receptorok ingerlődnek, rögtön elkapja őket egy kínzó, fullasztó köhögésroham, ami nehezen csillapszik” – magyarázta Enceanu Anita. 



Gyakran elég a türelem és a tüneti kezelés

A megoldás sok esetben egyszerűbb, mint gondolnánk: türelem. „Ha a fiziopatológia alapja, hogy a sok köhögés miatt irritáltak ezek a sejtek, akkor ez szépen, fokozatosan magától lecseng: minél kevesebbet köhög az érintett, annál kevésbé sérülnek a sejtek, és megnyugszik a nyálkahártya/csökken a helyi irritáció” – fejtette ki a tüdőgyógyász. 


Ugyanakkor nem minden eset ennyire ártalmatlan. A szakember figyelmeztet: ha valakinél fennáll a hajlam krónikus, szűkülettel járó légúti betegségre – például dohányzik, vagy asztmás, esetleg allergiás „talaja” van –, a köhögés akár két-három hónapig is elhúzódhat.

„Még akkor sem kell feltétlenül bepánikolni, de ilyen esetekben ajánlott a szakorvosi kivizsgálás, hogy kiszűrjük azokat az alapbetegségeket, amelyek fenntarthatják ezt az »ördögi kört«” – javasolta a szakorvos. 



A tapasztalat szerint, a betegek többsége először a családorvoshoz fordul, gyakran többször is, miközben otthon különféle módszerekkel próbálják enyhíteni a tüneteket.

„Csomboros-kurkumás teákkal, fenyősziruppal, a reklámokban látott köhögésszirupokkal próbálkoznak, hiszen a gyógyszerhirdetések között szinte a leggyakoribbak a köhögéscsillapítók” – taglalta a szakorvos. A tüneti kezelés azonban nem mindig elegendő: „ha van egy patológiás alap, ami miatt a sejtek érzékenyek (irritáltak), a tüneti kezelés nem mindig segít.”

Figyelmeztető jelek, mikor további kivizsgálásra, kezelésre van szükség 



Kulcskérdés, mikor kell továbblépni. A családorvos általában eldönti, hogy mikor van szükség további kivizsgálásra, kezelésre. Ha azonban a köhögés visszatérővé válik, nem érdemes halogatni. „Ha már többször is előfordul, visszatérő, nem érdemes várni, minél gyorsabban lépni kell” – fogalmazta meg Enceanu Anita. 


Rámutatott, külön figyelmeztető jel, ha a köhögés jellege megváltozik. „Ha szárazból köpetessé válik, változik a köpet színe, állaga, napszakos eloszlása – reggel több, este kevesebb, vagy éjjel jelentkezik –, az egy nagy felkiáltójel kell legyen.” Ilyenkor szükség lehet röntgenre, laborvizsgálatokra, illetve légzésfunkciós tesztekre, bár „a spirometria nem végezhető el akkor, ha a beteg annyira köhög, hogy fullasztja”.

A diagnózis felállítását segíti, ha a köhögéshez más panaszok is társulnak: „légszomj, a korábban jól tolerált erőkifejtések fárasztóakká válnak, folynak a beteg könnyei, folyik, dugult az orra” – ezek mind a nyálkahártya-érzékenység jelei lehetnek.


A háttérben sokszor allergiás hajlam áll. „Akinek gyógyszer- vagy ételallergiája van, krónikus orrüreg-gyulladása, rinitise, annál sokkal nagyobb a valószínűsége egy asztmás allergén-talajnak” – figyelmeztetett Enceanu Anita. Hozzátette, a sejtek érzékenyebbé válhatnak, „a degranulálás erőteljesebb, a reakció sokkal hevesebben megnyilvánul”, amire egy fertőzés még ráerősít. 


A hajlam részben veleszületett, de a környezeti hatások is jelentősek. „Veszélyeztetettebbek, akik hosszú ideig dolgoznak olyan körülmények között, ahol a légzőszerv káros anyagoknak van kitéve – textilgyárban, liszttel, porokkal, lakkokkal.” Ugyanakkor, ha nincs „talaj”, a tünetek nem feltétlenül jelentkeznek.

A háttérben „megbúvó” asztma 


A diagnózis felállításakor az egyik első vizsgálat a légzésfunkciós teszt. „A spirometria hörgőtágításos változatát ajánljuk, egy sima és egy hörgőtágító utáni mérés összehasonlításán alapszik, ezzel zárjuk ki az asztmát” – fejtette ki az orvosnő. Emellett az orvosok a szedett gyógyszereket is áttekintik, mivel egyes készítmények – például bizonyos szívgyógyszerek – száraz köhögést okozhatnak.



A szakorvosi vizsgálat során elsősorban az asztmát zárják ki, vagy diagnosztizálják. Az asztmaszerű bronchitis, illetve konkrétan az asztma betegség egy hűlés után is jelentkezhet, és bár korábban bizonyos csoportokban volt gyakoribb, ma már sokkal kevésbé kiszámítható. A szakirodalom szerint korábban a nők voltak érzékenyebbek, de ma már „fiatal és idősebb férfiaknál is jelentkezik”, és a dohánybetegség is gyakran „áthajlik asztmába”.

A kórkép szezonális jellege is átalakulóban van. „Régebb szezonális volt a tünetek jelentkezése: tavasszal a pollenek, ősszel a köd, télen a vírusok”, míg a nyár számított a legnyugodtabb időszaknak. „De most már nyáron is a meleg, a száraz levegő, az erőfeszítés, például kerékpározás, hegymászás, előhozhatja a meglepetéseket, azoknál is, akik esetében nem is számítunk rá” – mondta a szakorvos.

Egyre gyakoribb, hogy „nem tipikus szezonban, nem specifikus betegnél diagnosztizálják a kórképet, amely derült égből villámcsapás orvosnak és páciensnek is”, bár ezek az esetek általában kezeléssel megszűnnek, intermittensek és nem okoznak életre szóló panaszokat.

A terápia mindig személyre szabott 



A kezelés mindig egyéni. „Nagyon kell tudni fenotipizálni, hiszen egy kórképnek a legtöbb esetben individuális a leosztása”, és a terápiát lépcsőzetesen állítják be.

„Megpróbálunk mindig a legenyhébb kezeléssel indítani, nem »ágyúval lőni a verébre«. Ha ez nem elegendő, erősebb beavatkozásra van szükség” – magyarázta Enceanu Anita. 


A diagnózis felállítása és a kezelés beállítása után életmódbeli változtatások is elengedhetetlenek. „A dohányzást teljesen be kell szüntetni, kerülni kell a tömeget, hogy elejét vegyük a fertőzéseknek, a nagy erőfeszítést, a füstös helyeket, az allergéneket – a port, a polleneket” – tanácsolta a szakorvos.

Rámutatott, a hörgő-hiperaktivitás esetén ezek az ingerek „minden esetben fellángoltathatják a tüneteket”, amelyek hullámokban jelentkezhetnek.
 A szakember szerint a legfontosabb az odafigyelés és az időben történő kivizsgálás: a hosszan tartó köhögés ugyan sokszor ártalmatlan következmény, de bizonyos esetekben komolyabb betegség előjele is lehet.