Hogyan bánjunk a tehetséges gyerekkel? – Kádár Annamária mesepszichológus válaszol

Honnan tudom, hogy tehetséges a gyerekem, hogyan segítsem őt céljai elérésében, hogyan erősítsem a kitartását és hogyan tartsam fenn az érdeklődését? Ezekre a kérdésekre adott választ dr. Kádár Annamária mesepszichológus a Mathias Corvinus Collegium (MCC) Fiatal Tehetség Programjának (FIT) keretében szervezett erdélyi Szülők Akadémiája előadássorozat első állomásán. A pszichológust Fugel Edina, az MCC Erdélyi szakmai tevékenységért felelős igazgatója kérdezte.

Az MCC FIT egy tehetséggondozó program, amely hét városban indul jövő tanévtől, és ötödikes diákok jelentkezését várják, akik a program keretében különböző képzéseken, táborokban, készségfejlesztő foglalkozásokon vehetnek részt. Fugel Edina szerint a programra való toborzás során lettek figyelmesek arra a jelenségre, hogy egyes szülők úgy gondolják, a gyermekük semmiben sem tehetséges, más pedig pont ennek az ellenkezőjét. Ennek kapcsán merült fel a szervezőkben, hogy az előadás erről a témáról szóljon, konkrétabban, hogy a tehetséget a tíz évesek korcsoportjában vizsgálják.

De mi is az a tehetség?

Dr. Kádár Annamária szerint a tehetség legáltalánosabb meghatározása szerint három kör metszéspontjában helyezkedik el: vannak a képességek, az általános érdeklődés és az az attitűd, amely lehetővé teszi a gyerek számára, hogy kiteljesítse magát egy bizonyos területen. A mesepszichológus szerint nincsenek egyértelmű jelek, amelyek azt mutatnák egy gyerekről, hogy tehetséges, a legegyszerűbben abban látszik, ha hamarabb megért egy dolgot, mint a kortársai, hamarabb ír, olvas, de lehet nagyon egyenlőtlen is, mivel egy másik esetben a tehetséges gyerek lehet, hogy pont rosszabb kortársainál, a nonkonformista viselkedés is lehet előjel.

Arról, hogy hogyan segíthet a szülő a tehetséges diáknak, a pszichológus így nyilatkozott: nem azzal nevelek, amit mondok, hanem azzal, ami vagyok. „Fontos, hogy bennem is meglegyen a kíváncsiság, én is nyitott legyek az új tapasztalatokra, és ezt mutassam felnőttként is. Az is lényeges, hogy mennyire vagyok elhivatott a saját szakmámmal szemben, ha a gyerek azt hallja, hogy a munka rossz, belefáradtam, unom, akkor hogy legyen motivációja, hogy felnőttként megtalálja, hogy mi érdekli igazán?” – mutatott rá.

16/9 vagy 1920x1080
CSAK SAJÁT

Hozzátette, hogy ugyanakkor egy szülő-gyerek vagy pedagógus-diák kapcsolat egy „kölcsönös tanulási folyamat”, mivel sokszor a tehetséges gyermek előadást is tarthat egy témából, ami nagyon érdekli, ilyenkor a pedagógus is tanulóvá tud válni. Dr. Kádár Annamária úgy vélte, hogy mindannyian tanulók vagyunk, soha nem jutunk el oda, hogy mindent tudjunk, éppen ezért lényeges, hogy hogyan reagálunk arra, ha a gyermek valamit jobban tud nálunk, mivel ezzel is tanítjuk. Fontosnak tartotta kiemelni ugyanakkor, hogy „nem kell mindig csodagyereket keresni”, mivel szerinte minden gyerek „önmagában egy csoda”, éppen ezért nem bonthatjuk le a gyereket tehetséges és nem tehetségesekre, mivel lehet, hogy később fog megnyilvánulni egy kimagasló eredménye.

Mit erőltethetek szülőként a gyerekemre?

Dr. Kádár Annamária szerint fontos, hogy ne váljon a gyerek „kicentrifugálttá”, akinek úgy tele van a programja, hogy nincs ideje lélegezni. Szerinte azt sem szabad elfelejteni, hogy a 9-10 éves életkor a valóságra való irányulásnak a kezdete, kicsit a gyermekkor vége, a mágikus gondolkodás elvesztésének kezdete, ezért megértően kell a gyerekekhez viszonyulni.

Most van egy olyan tendencia, hogy a gyerekeket minél több helyre beíratják, lehetőleg minél korábban. Én ezt nem támogatom, szerintem a gyermeknek 7 éves kora előtt nem az a dolga, hogy fejlesztő tevékenységre járjon, hanem, hogy megélje a világot. Ilyenkor nem jó, ha túlzsúfolt a programja, és a túlterheltség a szülőknek is rossz” – magyarázta, hozzátéve, hogy 7 éves kor előtt inkább a játékos tevékenységeket javasolják, lehet táborban, kis műhelyben kezdeni egy-egy foglalkozást, vagy otthon, a szülővel kipróbálni azt.

A pszichológus ugyanakkor úgy vélte, hogy a gyereknek kell bíztatás, lökés is, mivel nem tud felnőtt fejjel gondolkodni, így van, amit a szülő kell eldöntsön helyette. Persze ha nagyon erős ellenállást tapasztal, azt nagyon fontos figyelembe venni, ha valamit nem szeretne csinálni, sírva jön ki a pluszóráról, véleménye szerint ne erőltessük tovább. „Amivel én a legjobban tudom támogatni, az a feltétel nélküli elfogadás, a támogatás, hogy ott legyek mellette” – összegezte.

Mi van, ha kudarc éri a gyereket, hogyan segítsen ekkor a szülő?

A kudarc lehetőségével is meg kell küzdenie mindenkinek, és ebben a szülőnek is szerepe. Dr. Kádár Annamária úgy látja, fontos, hogy hogyan viszonyul a szülő saját életében a sikerhez és a kudarchoz, hogyan tud ezekről beszélni a gyereknek. Szerinte szülőként meg kell erősíteni a gyereket abban, hogy a kudarc „teljes mértékben rendben van”, de újra kell kezdeni a munkát, és a kitartásra kell biztatni. „Az újrakezdésre is fontos megtanítani gyerekeinket. Egy gyermek, ha azt érzi, hogy csak akkor elfogadott, csak akkor szeretik, ha teljesít, azt tanulja meg, hogy egy maszkot tegyen magára, és ne merjen beszélni a kudarcairól. Meg kell tanulni, hogy nem minden helyzetben nyerünk” – mondta.

Arról, hogy hogyan lehet a kitartást erősíteni, az érdeklődést pedig fenntartani, Kádár Annamária úgy vélekedett, hogy 9-10 éves kor után lehet a kitartást erősíteni, ám ez a gyermek személyiségétől is függ: a Promoter típusú gyermeknek ez sohasem lesz erőssége, ő szeret több dolgot látni, neki a rutinmunka soha nem lesz jó, ám egy Analyzer (elemző) gyerek, aki szeret szöszmötölni, jóval alaposabb és kitartóbb.

Az érdeklődés fenntartásáról pedig így nyilatkozott: hozzám is sok gyerek jár, aki nagyon korán megtanult írni, olvasni, jó a matematikában, de ha látom, hogy a gyerek már nem azon a szinten van, mint a többiek, vagy más érdekli, más típusú feladatot kell adni neki, és erre a pedagógus is oda kell figyeljen. Szerinte ezért jó a szülő és pedagógus közti kommunikáció, a közös ötletelés, hogy kitalálják, hogyan tartsák fenn a gyerek érdeklődését.

A tehetségprogramokról pszichológus szemmel

Fugel Edina arra is kíváncsi volt, hogy hogyan látja a pszichológus a tehetségprogramok értelmét a gyerekek mindennapjaiban. Dr. Kádár Annamária szerint itt jön be az egyensúly kérdése, hiszen a túl sok program rossz, ám a „célzott fejlesztés egy katalizátor is lehet a gyereknek”, egy megfelelő mentor vagy pedagógus nagyon sokat tud segíteni a fejlődésben, ami egy ugródeszka lehet a gyereknek. Fugel Edina szerint a FIT program kiegészítője lehet az iskolának, mivel olyan programokkal készülnek, amiket nem lehet ott megvalósítani, és vannak olyan határterületek is a programban, mint például a matematika és művészet, amin azt tanulhatják meg, hogy a két terület hogyan fonódik össze. „Ennek a programnak az a fajta nyeresége is van, hogy megtanulják a másság elfogadását is, megtanulják egymást kivárni, hiszen csapatban kell dolgozzanak” – tette hozzá a pszichológus.

banner_fqCTjirk_Double Rise 3oo.jpg
banner_slFPWcPP_WhatsApp Image 2021-07-23 at 15.48.23 79o.jpg

Kapcsolódók

Kimaradt?