Míg az őszi óraátállítás jótékony hatású a pluszalvásnak köszönhetően, a tavaszi már veszélyes lehet egyesekre: növelheti a stroke és a szívroham kockázatát, valamint ingerlékenységet okoz, rontja a koncentrációt. Szomnológus szakember szerint ugyanis az egyórás veszteség komoly stressz a szívnek, jelentős alváskiesés a gyerekeknek. Akár több hétig is tarthat, mire alkalmazkodunk az új rendszerhez, ezért érdemes előtte fokozatosan hozzászoktatni a szervezetünket. Mire figyeljünk, ha okosórával mérjük az alvásunkat, és hogyan készítsük a biológiai óránkat napi pár perc „edzéssel” az átállásra, ezekre ad a tanácsot a szomnológus.   

Március 28-áról 29-ére virradó éjszaka hajnali 3-kor 4-re ugrik az óra, áttérünk a nyári időszámításra, ami október utolsó vasárnapjáig tart.

„A nyári időszámítás bevezetése és az évi kétszeri váltás a termelékenység növelése és a spórolás igényéből fakadt. A szervezet számára azonban a következmények nem a legjobbak, mivel nem mindenki működik egyformán. Genetikailag egyesek korán kelők, így náluk a 60 perccel kevesebb alvás kisebb hatással bír, mint az éjjeli baglyoknál. Utóbbiaknál, valamint az iskolás gyerekeknél és kamaszoknál a hatás nagy, mivel ők genetikai alapon tovább aludnának” – magyarázta az Agerpresnek dr. Oana Goidescu, szomnológus szakorvos, a Buzău Megyei Sürgősségi Kórház Szomnológiai Osztályának szakembere. A váltás rosszul érinti azokat is, akik már eleve alvási problémákkal küzdenek: az alvási apnoéban szenvedők állapotán – akik egyébként is nappali álmossággal küzdenek – jelentősen ronthat az egy órával korábban kelés.

Fokozatos alkalmazkodás napi 5-10 percekkel

Az átállás megkönnyítése érdekében fokozatos alkalmazkodást javasol a szakember azoknak, akik nagyon meg szokták érezni a változást. Ajánlott az óraátállítás előtti időszakban mindennap 5-10 perccel csökkenteni az alvásidőt, hogy a hirtelen váltás ne érje váratlanul a szervezetet.

„Legalább az első héten az alvásmegvonás tünetei jelentkeznek: ingerlékenyebbek, idegesebbek, álmosabbak leszünk, csökken a koncentráció, nő a szív terhelése és a stressz. Az első héten magasabb az infarktus és a stroke kockázata. A nyári időszámításra való áttérés hatása sokkal nagyobb, mint a télié, amikor egy órával többet alhatunk. Az alkalmazkodás általában 1-3 hétig tart. Hogy kevésbé szenvedjük meg, érdemes két héttel korábban elkezdeni az »edzést«: mindennap 5-10 perccel korábban kelni, így nem egyszerre éri a szervezetet a 60 perces kiesés” – javasolta a szomnológus.

Hozzátette fontos az alvásegészségi szabályok betartása: kerülni a kávé és az energiaitalok fogyasztását déli 12 óra után, hanyagolni kell a délutáni alvást, hogy ne tolódjon ki a lefekvés ideje, este pedig könnyű ételeket érdemes fogyasztani. „Reggel menjünk minél többet a napfényre, hogy gátoljuk a melatonin termelődését és kevésbé legyünk álmosak” – részletezte az orvos.

A kényszeres követés appokkal visszaüthet

Sokan technológia segítségével próbálnak jobb alvást elérni, de ez visszaüthet. Az okostelefonokkal és okosórákkal végzett megszállott alvásmonitorozás – orvosi kifejezéssel ortoszomnia –, bizonyos paraméterek kényszeres követése éppen ellenkező hatást válthat ki: ronthatja a pihenés minőségét.

„A technológia nagyon jó, csakhogy vele együtt megjelennek a technológiával kapcsolatos betegségek is. Az ortoszomnia nem igazán betegség, hanem a telefonéhoz hasonló technológiák megszállott használata a lépések, az alvás és a pulzus nyomon követésére. Mérsékelt használata nem jelent rosszat, de a kényszeres használat, hogy valamilyen szabványhoz igazítsuk az alvási szokásainkat, nem éppen jó. A telefonok nem orvosi eszközök, csupán megközelítőleg jelzik az alvási helyzeteket. Ha van egy okosóránk, amely csatlakozik a telefonhoz, és az óra képes mérni az oxigénszaturációt is, ha méri a pulzust is, és látja, hogy a pulzusunk viszonylag állandó, akkor azt fogja mondani, hogy mély alvási fázisban vagyunk. Ez erőltetett, mert a mélyalvási fázist alvási elektroencefalogrammal állapítják meg, ilyent egy telefon vagy okosóra biztosan nem fog elvégezni. Teljesen csak ezekre az eszközökre támaszkodni nem túl jó ötlet, a jó ötlet az, hogy forduljunk orvoshoz, aki tanácsot ad, mit tegyünk az egészséges alvás érdekében” – figyelmeztetett az orvos.  

Akik álmukban is tudnak gépelni

„Már az is káros hatással van rám, ha éjszaka a telefonomat nézem, mivel a melatonin termelését gátolja minden, ami kék fényt bocsát ki” – hangsúlyozta a szakértő.

Arról is beszámolt, hogy a technológiához kapcsolódó rendellenességek kategóriájába tartozó, alvást érintő rossz szokás elsősorban a fiataloknál fordul elő, akik hajlamosak a mobiltelefonjukat vagy más kütyüket kézbe venni, amikor az értesítés jelzését hallják, még akkor is, amikor már majdnem elaludtak.

„A fiataloknál megjelent a sleep-typing is. Ha úgy nő fel, hogy a telefonja az ágya mellett van, amikor éjszaka értesítést kap, ez a paraszomiában szenvedő tinédzser, fiatal reflexszerűen kinyújtja a kezét, és álmában elkezd gépelni a telefonon” – számolt be, milyen negatív hatások vannak. „Javasolt, hogy ezeket az eszközöket mértékkel használjuk, mivel nem orvosi eszközökről van szó” – tanácsolta.

Kapcsolódó

Mikor váltunk a nyári időszámításra?

Kereken egy hét múlva, március 28-ról március 29-re virradóan kell átállítani az órát.

óraátállítás nyári időszámítás