Gyula első pillantásra csak egy csendes kisváros Magyarországon, a határ mellett, de a helyszínen gyorsan kiderül, hogy ennél jóval több és jóval összetettebb. Úgy tárul fel az ember előtt, mint egy régi, faragott kincsesláda: kívülről is szép, de igazán csak akkor kezd ragyogni, amikor közelebb hajolunk hozzá. Gyula kincsesládája tele van történetekkel és történelemmel, amit érdemes felfedezni.

A Visit Gyula meghívására látogattam el a határ menti városba december elején. Végigjárva Gyula kulcshelyszíneit az ember azt érzi, mintha minden épület új réteget húzna le a város múltjáról. A Gyulai vár falai, az Almásy-kastély csendes termei, a Ladics-ház bútorai mind-mind történeteket őriznek. Összeállítottam hát az én listámat, hogy mit ajánlanék a Gyulára kirándulóknak.

A Százéves Cukrászda, ahol megállt az idő

A Százéves Cukrászdát lehetetlen úgy felkeresni, hogy az ember ne érezze: visszacsöppent a 19. századba. A cukrászda legnagyobb kincse egy 1819-ben készült Hain-orgona, amely ott áll a szalonban és még mindig működik.

Balogh László és a Kézműves Cukrászat 2004 óta üzemelteti, és nagy becsben tartja a patinás cukrászdát, amely a város egyik leggyakrabban felkeresett ékköve. A cukrászdában kaphatók sütemények és főzött fagylaltok, illetve Cadeau kézműves bonbonok, csokoládék.

A szalonok eleganciája, a régi bútorok valóban olyan hangulatot teremtenek, amelyhez foghatót ritkán találni.

Az Almásy-kastély, ahol belecsöppensz a ház egykori életébe

A felújított kastély nemcsak a város, de Magyarország kastélyainak is egyik gyöngyszeme. Az interaktív kiállításon megtudhatjuk, hogyan dolgoztak a cselédlányok, milyen volt a nemesi lakosztály, mit főztek a konyhán, és hogyan zajlottak a hétköznapok a hatalmas épületben.

Idegenvezetőnktől megtudtuk, Harruckern János György hozott új életet a vidékre a török kor után, majd a Wenckheim- és Almásy-család fényűző otthonává vált az épület. A második világháború viszont drámai törést hozott, és a kastély hosszú ideig teljesen más funkciókat töltött be – szakmunkásképző, ápolónőképző, csecsemőotthon is működött itt.

És fontos történelmi pillanatok is kötődnek ehhez a helyhez: Ferenc József és Erzsébet királyné látogatása, 1849. augusztus 23-án a 13 aradi tábornok közül tízen ebben az épületben tették le oldalfegyverüket, s indultak el utolsó útjukra az aradi vesztőhely felé, de a város szülötte, Erkel Ferenc családja is több szálon kötődött a kastélyhoz.

Bizton állíthatom, egy-két óra nem elég ide, egy egész délutánra szükség lesz. Jó hír azonban a kisgyerekes családoknak, hogy minden korosztályt leköthet a kiállítás.

A Gyulai várban is megelevenedik a történelem

Az 1566-os ostrom – amikor Kerecsényi László emberei több mint két hónapon át tartották magukat Pertev pasa százezres serege ellen – a kiállítás termeiben kifejezetten közelivé válik. A történet drámája a mai napig érezhető: a vár feladása után a pasa megszegte az egyezséget, és a védők többségét lemészároltatta és elfoglalták a várat.

A Gyulai várban részletesen megismerhetjük az 1566-os ostromot. A várat Kerecsényi László irányította, akinek mindössze mintegy 2100 katonája és kevés tüzérségi eszköz állt rendelkezésére. A gyulai erődítmény elszigetelten állt a Habsburg-területektől, így a védők semmiféle külső segítségre nem számíthattak. Július folyamán a törökök fokozatosan áttörték a külső védvonalakat: súlyos veszteségek érték mindkét oldalt. A palánkfalak meggyújtása és a védművek szisztematikus rombolása végül arra kényszerítette Kerecsényit, hogy embereivel a belső várba vonuljon vissza.

A védők kitartása ellenére helyzetük egyre kilátástalanabbá vált: a készletek fogytak, a járványok tizedelték őket, és a várfalak is súlyosan megrongálódtak. Bár augusztus elején még sikerrel verték vissza Pertev pasa nagy rohamát, augusztus 18–19-én már a gótikus téglavárba szorultak. Kerecsényi fegyverszünetet kért, majd hosszas tárgyalások után megállapodás született a vár feladásáról. Szeptember 2-án a védők rendezetten megkezdték a kivonulást, ám a török sereg megszegte az egyezséget: a kivonulókra támadt, Kerecsényit elfogták és később kivégezték. Noha a vár feladása a korszakban árulásnak számított, Kerecsényi László önfeláldozó kitartása, amely több mint két hónapon át védelmet nyújtott a víz nélkül maradt és járvány sújtotta lakosságnak, máig hősi helytállásként él Gyula emlékezetében.

A vármúzeum 24 terme bemutatja a vár hétköznapi életét is: a börtönt, a sütőházat, a lakosztályokat, a török hivatalnok szobáját, a fegyvereket.

Ladics-ház – a polgárság elveszett világa

A vidéki polgárság életét láthatjuk itt a dualizmus kori és a két világháború közötti Magyarországon. Bár a paraszti életet bemutató tájházak, valamint a nemesi, főúri kúriák, kastélyok is szép számmal megmaradtak, a vidéki polgárság világának a Ladics-ház az egyedüli teljesen berendezett tanúja. Mondhatni, olyan élmény, mintha csak egy pillanatra mentek volna ki az ajtón az ott lakók.

A Ladicsok hagyományőrző életmódjának köszönhetően a házban öt generáció tárgyi és szellemi öröksége maradt fenn: bútorok, ruhák, használati tárgyak egyaránt megőrizték mindennapjaik hangulatát.

A Gyulai Várfürdő meglátogatása kötelező program

A programunk természetesen nem lett volna teljes a fürdőzés nélkül. A Gyulai Várfürdő a jelenbe húzza vissza a látogatót. A nátrium-hidrogén-karbonátos gyógyvíz egyebek mellett mozgásszervi, nőgyógyászati és bőrgyógyászati problémákra is ajánlott, és láthatóan egész évben nagy az igény rá.

Nagy újdonság a Lovarda újranyitása, így a Gyulai Várfürdő beltéri gyógymedencéit ismét lehet használni. November végén adták át 6 hónapnyi felújítás után, és apró különlegessége, hogy egy Kolodko Mihály-szobor — egy kis ló, amint fürdőzik — váratlanul ott várja a látogatókat az egyik medencében.

A télen is nyitva tartó Aquapalota egy egészen más világot teremt. A komplexum leglátványosabb elemei az óriáscsúszdák, amelyek több tíz méteres magasságból indulva egy vulkán belsején keresztül vezetnek. Az Aquapalota emeletén szaunavilág, relaxációs lehetőségek várják a vendégeket.

És végül az én kedvencem – az SzM Bisztró

Be kell vallanom: a finom étel és a jó ital engem mindig meggyőz. A Study Tour gasztronómiai része pedig világosan megmutatta, hogy Gyula ezt sem veszi félvállról. A SzM Bisztróban Szeidler Zsolt olimpiai bajnok mesterszakács főztje várt, amely egyszerre hozta a térség hagyományait és a modern konyhát.

Nem hagynám ki a felsorolásból Fabulya Attila pálinkakóstolóját sem, ami rávezetett: Gyula nemcsak szép, hanem finom város is.