Sürgős intézkedéseket követelnek a szakértők: Európa története eddigi legsúlyosabb és legkiterjedtebb hőhullámát éli ezen a héten. A kutatók arra figyelmeztetnek, hogy a szélsőséges hőmérséklet válik az új normálissá.

Bár a kontinens már átélt olyan tragédiákat, mint a 2003-as fekete nyár – amikor több mint 70 000 ember vesztette életét a hőség miatt –, a kánikula pusztító hatása ellen még mindig nincs hatékony fegyverünk – írja a The Guardian.

Pierre Masselot, a London School of Hygiene & Tropical Medicine környezeti epidemiológusa szerint a mostani helyzet kísértetiesen emlékeztet a 2003-as évre. A szakember – aki a hőség halálozásra gyakorolt, sokszor láthatatlan hatásait kutatja – tinédzserként Dél-Franciaországban maga is átélte, hogyan változtatta a kánikula valóságos kohókká az európai városokat.

„A klímakutatók már régóta hajtogatják, hogy a 2003-ashoz hasonló nyarakból egyre több lesz. Mostanra fájdalmasan nyilvánvalóvá vált, hogy pontosan ez történik” – nyilatkozta Masselot.

Kánikula bénítja meg a kontinenst

Ezen a héten Franciaországban regisztrálták a történelem legforróbb nappalát és éjszakáját, miközben az Egyesült Királyságban és Svájcban is megdőltek a júniusi melegrekordok. A hőség kritikus infrastruktúrákat bénított meg:

Kapcsolódó

Történelmi hőség Európában: öten haltak meg Olaszországban, rekordok dőlnek a franciáknál és briteknél

Az olasz egészségügyi miniszter válságtanácskozást hívott össze a napokban várható, 40 fok feletti csúcsértékek miatt. Franciaországban közel 44 fokot is mértek.

kánikula hőség hőség Európában Franciaország Olaszország Nagy Britannia

Nagy-Britanniában több kórházban is veszélyhelyzetet kellett hirdetni, miután a hűtőrendszerek csődöt mondtak, és az informatikai háttér is leállt. Az iskolákban, a munkahelyeken és a vasúti közlekedésben is komoly fennakadások adódtak, miközben bozóttüzek pusztítanak.

Franciaországban több mint 55 ember fulladt vízbe, miközben a hőség elől menekülve próbált hűsölni; négy kisgyermek a tűző napon hagyott, túlhevült autókban lelte halálát. A vízhiány miatt két atomreaktort is le kellett állítani, mivel nem volt elegendő hűtővíz a működtetésükhöz.

A halálesetek többsége megelőzhető lett volna

Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) adatai szerint az elmúlt négy évben körülbelül 200 000 ember halt meg Európában a szélsőséges hőség következtében.

„A tragédia kettős. A halálesetek túlnyomó többsége ugyanis megelőzhető lett volna” – jelentette ki Hans Kluge, a WHO európai regionális igazgatója.
A szakértők hozzáteszik: a statisztika csak a jéghegy csúcsa, hiszen a tartós hőhullámok milliók testi és lelki egészségét roppantják meg és teszik tönkre nap mint nap.