Élmények, ízek és hagyományok a Szilágysági Magyar Napokon

Több napos ünneplés keretében gyűltek össze a szilágysági magyar közösségek a Szilágysági Magyar Napokon, amelyek az elmúlt évek hagyományait követve idén is gazdag programkínálattal várták az érdeklődőket. A rendezvény olyannyira megmozgatta a közösségeket, hogy vasárnapra már kicsinek bizonyult a Szikszai tér.

Mindannyiunk örömére az időjárás is a szilágysági magyarokkal tartott: napsütéses, meleg idő fogadta a rendezvényre kilátogatókat. A több mint húszéves hagyományú esemény idén a most először megrendezett Szilágysági Ifjú Tehetségek Gálájával és a szilágysomlyói PainKillers koncertjével indult, és mindkettő nagy sikert aratott.

Az ifjú tehetségek megmutatták tudásukat.| Fotók: Szilágysági Szó

A Szilágyságban szól a nóta című előadás teltházas közönség előtt zajlott, a nagyszerű előadókat pedig vastapssal jutalmazta a közönség. Másnap a rendezvénysorozat rendszeres fellépője, a kolozsvári Operett Group Projekt lépett színpadra, és az általuk előadott dalokat sokszor a közönség is együtt énekelte a fellépőkkel. A résztvevők a két nap során a szilágynagyfalui Diószegi Magdolna kiállított festményeit is megcsodálhatták. 

Az operettnek is örült a közönség.

A szombati helyi termelői vásárt követően az ifjúság vette birtokba a Szikszai parkot, hiszen immár második éve a szilágysági Youth Festnek a Szilágysági Magyar Napok adnak otthont. Katona Ibolya, a SZIT elnöke elmondta, a fiatalok itt megtalálják mindazt, amire szükségük van: szórakozási lehetőséget, alkalmat az együttlétre és a találkozásra. „Nagyon változatos programokkal készültünk erre a hétvégére – hangsúlyozta. – Egészséges táplálkozásról szóló előadást hallhattunk, FIFA-bajnokságot rendeztünk, bemutatkozott az Erupei társasjáték, valamint a székelyföldi This is US és a magyarországi Nagy Bogi koncertjén szórakozhattak a jelenlévők, és mindkettő hatalmas sikert aratott a résztvevők körében”. Hozzátette: a rendezvényt kifejezetten a Szilágy megyei fiatalok szórakoztatására találták ki, és a jövőben is hasonló formában szeretnék megszervezni, hogy továbbra is helyben biztosítsanak számukra közösségi és kulturális élményeket.

Népviseleti felvonulás és tánc

A Szilágysági Magyar Napok nem csupán az ünneplésről szóltak: a rendezvények során a közösségek együtt koszorúzták meg a megye nagyjait. Vasárnap reggel a megszokotthoz híven már javában álltak a sátrak, bográcsokban főttek az ínycsiklandozó ételek, roston sültek a malacok, és a fánkok illata töltötte be a teret. Délelőtt több száz népviseletbe öltözött szilágysági rótta le kegyeletét Wesselényi Miklós és Ady Endre szobra előtt, majd a hagyományos népviseleti felvonulást megelőzően a fiatalok táncra perdültek a téren.

Felvonulás népviseletben.

Seres Dénes parlamenti képviselő, az RMDSZ Szilágy megyei szervezetének elnöke, a rendezvény megálmodója beszédében kiemelte, hogy a Szilágysági Magyar Napok az összetartozás és a megmaradás ünnepe. Emlékeztetett: itt éltek és haltak apáink, nagyapáink, és ma is ugyanazt szeretnénk, amit ők akartak – ezen a szülőföldön megmaradni, megmaradni magyarnak. Mint mondta, „ez a színes öltözék, ezek a táblák mind azt jelzik, hogy a szilágysági magyar közösségek itt vannak, együtt ünnepelnek”.

A képviselő hangsúlyozta, hogy az ilyen események elengedhetetlenek ahhoz, hogy a közösség megélje és továbbadja kultúráját, hagyományait. Hozzátette: az összefogás erejével nemcsak mindennapi problémáinkat tudjuk megoldani, hanem fel is tudjuk mutatni, hogy sokan vagyunk, van erőnk, múltunk, jelenünk és jövőnk. Zárásul azt kívánta a résztvevőknek, hogy a Szilágysági Magyar Napok hagyománya még sok éven át fennmaradjon, hogy a gyermekek és unokák is ünnepelhessenek, érezzék, hová tartoznak, és ezt büszkén ki is mutathassák. Arra biztatta a közösséget, hogy éljék meg a rájuk hagyott értékeket, a kultúrát, a hagyományokat, mert ez a megmaradás legfőbb záloga.

A rendezvényen Grezsa Csaba, Magyarország kolozsvári főkonzulja beszédében köszönetét és elismerését fejezte ki a szilágysági magyar közösségeknek. Mint mondta, minden évben meghatottan érkezik erre az eseményre, látva a gazdag népviseleti kavalkádot, amely a hagyományok élő erejéről tanúskodik. Megköszönte Seres Dénes parlamenti képviselőnek és csapatának, valamint a helyi és megyei önkormányzatoknak, hogy folyamatos munkájukkal támogatják a közösséget, és háláját fejezte ki a szilágysági embereknek is, amiért megőrzik és továbbéltetik népi kultúrájukat, anyanyelvüket és értékeiket.

A főkonzul kiemelte, hogy az elmúlt időszak kihívásai közepette a szilágysági magyar közösség példát mutatott egységből és kitartásból, majd hozzátette: olyan időszak következik, amikor különösen fontos lesz a nemzeti összetartozás és erő felmutatása nemcsak Magyarországon, hanem az egész Kárpát-medencében – ehhez pedig szükség van a szilágysági magyarokra is. Zárásként arra kérte a jelenlévőket, hogy továbbra is őrizzék és éltessék mindazt, ami sajátjuk: a szilágysági magyar kultúrát, a hagyományokat és az anyanyelvet, hiszen ez a megmaradás kulcsa.

Grezsa Csaba, Magyarország kolozsvári főkonzulja beszédében köszönetét és elismerését fejezte ki a szilágysági magyar közösségeknek.

A rendezvényen Karácsonyi Zsolt, az RMDSZ kultúráért felelős ügyvezető alelnöke elmondta, hogy kisebbik fiával együtt ezúttal nemcsak átutazóban van Zilahon, hanem meg is állt, hiszen „van miért megállni, van miért szétnézni, van miért emlékezni, és van miből erőt meríteni az újabb lendületekhez itt, Szilágyságban”. Beszédében három nevet idézett fel, amelyek szorosan kapcsolódnak Zilahoz és a Szilágysághoz. Elsőként idősebb Wesselényi Miklóst említette meg, mondván, legyenek elképzeléseink, amelyeket valóra lehet váltani: „ami ma még csak álom, az újból és újból valósággá válhat, de ehhez optimizmus és háromszoros munka kell”. A közösség összetartása és kitartása jó példát ad nemcsak a megyében, hanem egész Erdélyben és a Kárpát-medencében is – mondta.

Ady Endre gondolatát idézve kiemelte: „vagyok, mint minden ember: fenség” – s hozzátette, hogy akkor is, ha nem fejedelemként, hanem egyszerű emberekként élünk, ez a „fenség” bennünk kell maradjon. Szerinte fontos, hogy ne idegenséget érezzünk egymás iránt, hanem találkozzunk, közösséget alkossunk, és közben a bennünk rejlő méltóságra is figyeljünk.

Harmadik névként Szilágyi Istvánt, a nemzet művészét, Kossuth-díjas írót idézte fel, aki több mint egy évtizeden át élt Zilahon. Legfontosabb regényeiben, mint a Kő hull apadó kútba vagy a Messze túl a láthatáron címűben a szilágysági tájat és embereket mutatta meg az egész országnak. Az alelnök kiemelte: Szilágyi művei az igazságkeresésről és az emlékezésről szólnak, és arra emlékeztetnek, hogy „a magyar igazság bennünk lakozik, őseinkben gyökerezik” – ezt kell őriznünk és továbbadnunk.

Illatok, ízek és kézműves csodák 

A köszöntőket követően gyerekkoncert, gyermekfoglalkozások, valamint népdal- és néptáncfellépések színesítették tovább az ünnepséget. Miközben a színpadon egymást váltották a programok, a községek sátrainál javában rotyogtak a bográcsok.

Debren község polgármestere és alpolgármestere besegített, néha kevergette a szilágysági recept alapján készített sertésbográcsot és a már előre elkészített töltött káposztáról meséltek. A község fő vőfélye elmondta bográcsuk „minden jóval” van ellátva és fűszerezve, hiszen van benne: bab, csülök, sonka. A szomszédos Szilágyfőkeresztúr sátránál friss fánk illata fogadta a látogatókat: hét kiló lisztből sütötték a szorgalmas asszonyok, és mindenkit szeretettel kínáltak.

A zsobokiak sörcsappal és babgulyással várták az érkezőket, polgármesterük pedig elmondta, hármas avatásra készülnek, a felújított polgármesteri hivatal és orvosi rendelő átadására, valamint örömmel mesélte, hogy újjáépítették a kispetri leégett parókiát. Míg a zsobokiaknál inkább a férfiak sürögtek, addig Szilágyperecsen sátránál a hölgyek „állták a sarat”: borjúpörköltet, gombát, nokedlit és fánkot készítettek, mindent a közismert perecseni hagymával. Az alpolgármester, saját bevallása szerint, néha csak azért csatlakozott, hogy „beossza a munkát” – mondta mosolyogva.

Első alkalommal rendeztek süteményversenyt

A desszertekből sem volt hiány: Diósad, Goroszló, Szilágyballa, Zilah, Zsibó és Magyarkecel asszonyai és leányai összesen huszonötféle süteménnyel készültek és neveztek be a versenyre – mondta Dobrai Julianna. A zsibói Deák Hilda négyfélét sütött, volt almás, túrós és mákos töltelékkel készült, mindet régi családi recept alapján, emellett Rákóczi túróssal is kedveskedett a zsűrinek és a látogatóknak, amely mint mondta, bár időigényes, minden alkalommal óriási sikert arat. A megmérettetésen kiemelkedően jól szerepeltek a tizenéves lányok is, akik a zsűri szerint „megállták a helyüket, és ízletes sütiket készítettek.” Az értékelő bizottság annyira jónak találta a benevezett „finomságokat”, hogy ezúttal nem hirdettek győztest, így mindenki díjjal térhetett haza.

Hatalmas tömeg az esti koncerten

Vasárnap este a Szikszai tér zsúfolásig megtelt, és a jelenlévők együtt buliztak a Zanzibár és a Magna Cum Laude koncertjén.

Seres Dénes parlamenti képviselő a Maszolnak elmondta, hogy a Szilágysági Magyar Napok a térség identitásának és összetartozásának ünnepe. „Ha szeptember, akkor Szilágysági Magyar Napok, és nagy örömmel látom, hogy évről évre egyre többen vesznek részt” – mondta. Idén 49 vidéki sátor érkezett, és mindenki elhozta mindazt, ami a közösségére jellemző. Végezetül kiemelte: a rendezvényen minden a szilágysági magyar közösség értékeit tükrözi, a helyi ételektől és italoktól kezdve a népviseletig, ezért ennek a rendezvénynek folytatása kell legyen.

16/9 vagy 1920x1080
CSAK SAJÁT

Kapcsolódók

Kimaradt?