Tovább növekszik a Skócia méretű holt zóna nagysága az Arab-tengeren, szakemberek a klímaváltozással magyarázzák az oxigénhiányosság súlyosbodását.

A holt területek olyan tengeri térségek, ahol az oxigénhiány miatt a tengeri állatok már nem élnek meg, az Arab-tengeren lévő holt zóna a világ legnagyobb ilyen térsége. "Az oxigénhiány a tengerszint alatt 100 méterre kezdődik és egészen 1500 méter mélységig terjed, azaz szinte az egész vízoszlop oxigénhiányos" – magyarázta Zuhair Lachkar, a New York-i Egyetem Abu-Dzabiban lévő részlegének tudósa.

Lachkar és kollégái a brit Kelet-Angliai Egyetemről és az ománi Szultán Kábúsz Egyetemről 20 év után vizsgálták meg ismét az Arab-tenger holt térségének állapotát. Miközben az 1996-os feltáráskor a holt zóna legalacsonyabb oxigénszintjét a terület középpontjában, valahol Jemen és India között félúton mérték, 2015-16-ra ez az oxigénhiányos terület szinte az egész tengerre kiterjedt. "Az Arab-tenger egyfajta körforgásba került, ahol a melegedő tengervíz feléli az oxigén-utánpótlást, ám ezzel még tovább melegszik. Ez rettenetes lehet a klímára nézve" – fogalmazott Lachkar.

Az indiai Mumbaitól az ománi Maszkátig számos kikötő a térségben az Arab-tengerből él, ezekre a tengerparti nagyvárosokra és lakóira komoly hatással lesz a holt zóna terjedése. A térség lakóinak a fő táplálékát adó halak élőhelye csökken. Csakhogy amikor az oxigénkoncentráció egy bizonyos szint alá esik, a halak már nem élik túl ezt az állapotot. A jelenség nemcsak a halászatra jelent csapást, de a térség koralljait is veszélyezteti, és a turizmusra is hatással lehet.