Az erdélyi magyar Apple termékfelhasználók szokásait, kategóriáit és „almaképét” kutatta Péter László és Dakó Harold szociológus. Eredményeikről a BBTE Magyar Filozófiai Intézet VI. Alkalmazott Etikai Konferenciáján számoltak be.

A kutatás azt hivatott megvizsgálni, hogy milyenek az erdélyi magyar Apple-felhasználók, milyen kötődéseik vannak a külföldön kultuszként kezelt almás céghez. Elöljáróban megtudtuk, a mai korporációk a transzcendenst megidéző jelentéseket próbálnak kapcsolni a termékeikhez, valamiféle problémamegoldáshoz, „üdvösséghez, megváltáshoz” vezetni a „híveiket”.

A fogyasztói mozgalomnak rítusai vannak, a „hívők” az Apple boltba „zarándokolnak” – ennek egy eklatáns példáját adják az új készülékek megjelenésekor kígyózó sorokban álló, akár napokkal korábban lesátorozó rajongók. Az ugyanakkor mindig világos, hogy ki tartozik a körhöz és ki nem – vannak nyelvi formák, kódok, jelentések, amelyek a „mac-séget” jelölik, a hívek ráadásul „evangelizáló” munkát végeznek. A tagsággá válás létező jelenség, ha valaki más elismer minket, akkor kerülünk be a körbe.

Az Apple-nek vannak ugyanakkor „prófétái”, mitikus figurái, emellett technikák, társadalmi gyakorlatok, amelyek a tagokat megerősítik a hovatartozásukban. Ennek csupán egy része a termékvásárlás.

Milyen az erdélyi almás?

A kutatás során erdélyi magyar Apple-felhasználókat figyeltek meg, strukturált interjúkat készítettek velük, Facebook-csoportokat vizsgáltak. A kutatási kérdés az volt: milyen az Apple felhasználó (erdélyi magyar) fiatalok “almaképe” és profilja? A kérdés a fogyasztói társadalom erősödése, a középosztályosodás, a technológiai eszközök terjedése miatt releváns, illetve azért, mert a kollektív identitás-keresés – ami itthon az autóvásárlásban jelenik meg elsősorban –, a beteljesülés iránti vágy, sőt „kötelesség” érzése létező jelenség.

Kiderült, a megfigyelt és megkérdezett erdélyi magyar felhasználók között kevesen ismerik az Apple eredetmítoszát, a narratívakban nem szerelnek azok a kitűzött álmok, célok, amelyek az almás cégre jellemzők. Ezzel szemben élmények forrásaiként nevezik meg az eszközöket.

Amikor az öt fogyasztói profilt kidolgozták a kutatás során, több szempontot figyelembe vettek. Ilyen volt az elkötelezettség foka, a kultikus elemek megjelölése, az eszközök kiemelt funkciói, a lojalitás mértéke, a csoporthoz való tartozás tudata, a mozgalmári szerep és a felhasználói élmény fontossága, a felhasználóvá válás indoka, az eredeti ethosz ismerete és jelentősége.

Öt fogyasztói profil

Ezek mentén különült el egymástól az öt profil. Az első az elkötelezett klasszikus Mac-es, aki reklámozza a termékeket, elkötelezett, mozgalmári szerepet vállal – de még nem hívő. A második a munkacentrikus, gyakorlatias felhasználó, aki elsősorban munkaeszközként tekint az Apple termékekre, nem mozgalmár, különösebben nem elkötelezett, és használ más márkájú termékeket is.

Az osztentatív fogyasztó vagy új iPhoner egyre inkább elkötelezett, és elsősorban a telefonok érdeklik az almás cég kínálatából. Számára a státusszimbólum fontos, de nincs csoporthoz való tartozás-tudata, és nem igazán jelölhető meg mozgalmárként. A negyedik, a MacAddict nagyon és stabilan elkötelezett, „pap vagy elkötelezett hívő”, a termékek mellett fontosak számára a matricák, a kicsomagolás mint aktus, a vásárlás élménye. Fontos számára az identitás, az életérzés, a munka miatt is, de a szórakozás és kapcsolatteremtés is jelentős szerepet kap.

Az ötödik csoport a kezdő felhasználót jelöli, akinél növekszik az elköteleződés foka, a termék és a logó kap kiemelt szerepet, de még nem mozgalmár, csak esetleg alakul nála. Az első almás terméket ajándékba kapta vagy próbából vásárolta meg.