Az Arizonai Állami Egyetem kutatói azt vizsgálják, mi kellene ahhoz, hogy az Északi-sark jégtakaróját megvastagítsák telente, így az nem olvadna el teljesen a nyáron sem.

Az ötlet maga nem túlságosan bonyolult: jégre helyezett szélkerekek segítségével vizet kell felszivattyúzni a felszínre, amely ott gyorsan megfagy, vastagabbá téve a jégréteget. Ez jól megválasztott pontokon végrehajtva elég lehet ahhoz, hogy ne váljon jégmentessé a Jeges-tenger a nyár végére sem.

A tanulmány nagy része azzal foglalkozik, hogyan lehet a tengervizet megfagyasztani. Bár a Jeges-tenger vize hidegebb a tiszta víz fagyáspontjánál, annak sótartalma miatt a tengervíz mínusz 1,8 °C-on fagy. A felszín feletti levegőréteg persze ennél sokkal hidegebb is lehet, így szezonálisan formálódhat jég az óceán felszínén. A jég azonban ezt követően alulról fog vastagodni, hiszen a fagyott réteg elválasztja egymástól a hideg levegőt és a vizet. A természetes vastagodásnak viszont idővel útját állja, hogy a fagyás során hő szabadul fel a jégréteg alatt. A szélkerekes tervben tehát ezzel is számolni kell.

A kutatók számításai szerint egy méter vastag jégrétegnek megfelelő mennyiségű víz feljuttatásával a jégtakaró vastagsága a valóságban csak 0,7 méterrel növelhető meg, mivel a beavatkozás lassítani fogja a természetes, alulról építkező jégképződést.

Az is kérdéses továbbá, hogy módszerrel valóban lelassítható-e a jégtakaró felolvadása. Az északi-sarki jég átlagos vastagsága jelenleg 1,4 méter és ez a mostani tendenciák szerint évtizedenként majdnem 0,6 méterrel csökken. A terv az, hogy a jégtakaró 10 százalékát egy méterrel vastagabbá teszik minden télen. Ezzel valószínűleg akkor is csak néhány évtizedre lehetne elodázni a jég eltűnését, ha minden úgy működnek, ahogy azt a kutatók elképzelik – írja az ipon.hu.