Aminosavat és foszfort, az élet fontos alkotóelemeit talált a Rosetta űrszonda a 67P/Csurjumov-Geraszimenko üstökös gázaiban.

Kathrin Altwegg, a Berni Egyetem tudósa és nemzetközi kutatócsapata a fehérjékben megtalálható 23 aminosav közül a legegyszerűbbet, a glicint találta az üstököst körülvevő párafelhőben.

Ez az első alkalom, hogy közvetlenül aminosavat találtak egy üstökös ritka légkörében - közölte pénteken az egyetem. Először találtak aminosavat űrbéli körülmények között Bár a csillagok közötti térben eddig már több mint 140 különböző molekulát felfedeztek, köztük soha nem volt még aminosav. A NASA által egy üstökösről gyűjtött pormintában találtak már glicinre utaló jelet, a minta szennyezettsége miatt azonban az földi eredetű is lehetett.

A 67P/Csurjumov-Geraszimenko kigőzölgéseiben a Rosina mérőműszer már 2014 októberében észlelt glicint. Az aminosav a megfigyelések szerint akkor érte el legnagyobb koncentrációját, amikor az üstökös a Naphoz legközelebb jutott, és ekkor volt legerősebb a kigőzölgése is. A glicint nehéz felfedezni, mivel nem túl illékony, és csak 150 Celsius-fokon válik gőzzé - fejtette ki Altwegg. A kutatók metil-amint és etil-amint is ki tudtak mutatni - ez a két molekula szükséges ahhoz, hogy a jégből glicin keletkezzen. A glicin az egyetlen aminosav, amelynek keletkezéséhez nincs szükség folyékony vízre.

Az aminosav mellett a Rosina csapata foszfort is talált, ez az első alkalom, hogy ilyen kémiai elemre bukkantak egy üstökösön. A foszfor fontos szerepet játszik a DNS felépítésében, így minden élőlény számára kulcsfontosságú.

"Az aminosavak és a foszfor, valamint további, a Rosina által korábban észlelt szerves molekulák felfedezése alátámasztja azt az elméletet, mely szerint a földi élet keletkezéséhez üstökösöknek is köze van" - mondta Matt Taylor, a Rosetta projektvezető kutatója, az Európai Űrügynökség (ESA) munkatársa.