Neandervölgyiek rejtélyes barlangjára bukkantak

Az egyik legkorábbi, ember által alkotott építményt fedezték fel a Pireneusokban. A neandervölgyi ősemberek egy barlang mélyén fészkelték be magukat, ahol több mint 400, földből kivájt cseppkődarabot stószoltak fel, ahol tüzet raktak és kezdetleges falakat is felhúztak.

Francia és belga régészek többek között két, több rétegből felhalmozott, gyűrű alakú falat tártak fel, melyeket a földbe ékelt oszlopokkal támasztottak meg. A legnagyobb fal hét méter hosszú és negyven centi magas.

A falak helyenként megperzselődtek, amiből a régészek arra következtetnek, hogy az ősemberek tüzet raktak, hogy kivilágítsák a sötét barlangot. Az építési terület környékén kerek lyukakat is találtak a földben, ezekből vájhatták ki a cseppkőtéglákat. A feltárást végző archeológusok ebből azt vonták le, hogy „az építőmunkások nem takarítottak ki maguk után legalább a pleisztocén korszak közepe óta”.

A franciaországi lelőhely bámulatosan jó állapotban maradt meg annak köszönhetően, hogy a barlang mélyén épültek, a cseppköveket pedig lerakódott mészkőrétegek konzerválták nem sokkal a felépítésük után, így az évezredek során nem erodálódtak – írja a nol.hu.

Címlapi illusztrációnk forrása: Michel Soulier/SSAC

Kimaradt?