A gasztronómia fejlődésével egyre nagyobb szerephez jutnak a zselésítőanyagok, amelyeket már nem csak desszertek készítéséhez szokás alkalmazni. A zselésítők fő szerepe, hogy zselés szerkezetűvé alakítják az élelmiszerek állagát. Eredetüket tekintve származhatnak állati (mint a zselatin) vagy növényi (például a pektin vagy az agaragar) forrásból is, és egyaránt használhatók sós és édes ételek készítéséhez, valamint a télire való befőzéshez is, írja a divany.hu portál.

• Zselatin

A leggyakrabban marha- és sertéscsontból, inakból, valamint bőrből készülő, lap formájában vagy porrá őrölve kapható zselatin – amiből a gumicukor is készül – sokáig a legalapvetőbb, és tulajdonképpen egyetlen zselésítőanyag volt, ezért szinte mindenki ismeri. Általánosságban elmondható, hogy fél liter folyadék 6 zselatinlaptól vagy 9 gramm zselatinportól kocsonyásodik meg.

• Agaragar

Az élelmiszeriparban E406 néven használatos, növényi eredetű, félig áttetsző zselés anyagot algákból nyerik ki. A zselatinnál jóval drágább, viszont sokkal kiadósabb is, hiszen 1 teáskanál agaragarral 8 lapnyi zselatin helyettesíthető. Ez a mennyiség 500 milliliter folyadékot képes besűríteni.

• Pektinek

Ezekhez a magas pektintartalmú gyümölcsökből kinyert, az élelmiszeriparban E440 néven szereplő sűrítő- és zselésítőanyagokhoz szárított, porított formában lehet hozzájutni. Arról is ismertek, hogy fokozzák a savas közeg hatását.

• Stabark

A kukoricakeményítőből és sűrítőanyagokból előállított zselésítőpor-készítmény csak olyan ételek zselésítésére használható, amelyeknek az előállításához hő szükséges. Hidegen nem is használható.

• Karragén

Az élelmiszeriparban E407 néven futó karragén vagy ír zuzmó egy vörösmoszatokból kivont növényi eredetű zselésítőanyag, amiből szilárd szerkezetű, sárgás vagy színtelen, áttetsző zselék készíthetők.