Nagyon fontos a mell- és méhnyakrák korai felfedezése – értettek egyet egy nagyváradi szakmai kerekasztal-beszélgetés résztvevői (nőgyógyász, onkológus, urológus, sebész és röntgenorvos), akik statisztikai adatokat is ismertettek a témában.

A csütörtöki konferenciát a Liberális Nők Szervezete (OFL) szervezte, és amint dr. Camelia Buhaş, a nagyváradi szervezet vezetője elmondta, október 1-je a mellrák elleni küzdelem világnapja, és a beszélgetés egyik fő célja annak tudatosítása, hogy mennyire fontos a betegség korai felfedezése.

A 40–59 év közötti nőknél ez a típusú rák világszerte vezet a halálokok között: a betegség nyolcból egy nőt érint az Egyesület Államokban, Európában hatból egyet – de az erősen iparosodott övezetben négyből egy nőt –, Romániában pedig évente több mint 8 900 esetet diagnosztiztálnak, amelyek közül 1 800-at már előrehaladott stádiumban. A halálozási arány országunkban 36 százalékos, ami magasabb a világszerte mért 31 százaléknál.

Jövő hét folyamán korszerű mammográfiai készülékek érkeznek Nagyváradra – jelentette be dr. Gheorghe Carp, a Bihar Megyei Klinikai Sürgősségi Kórház menedzsere. Hozzátette: nagyon fontos tudatosítani a rákszűrés fontosságát, mert tapasztalata szerint az ingyenes méhnyakrákszűrésen meglehetősen kevesen jelennek meg.

Dr. Gheorghe Bumbu főorvos, a Román Urogynekológiai Társaság elnöke a méhnyakról és annak szövődményeiről is beszélt előadásában. Egyebek mellett sokkoló képeket is láthattunk vérző altestű nőkről, és mint mondta, a méhnyakrákos esetek 70-90 százalékát a HPV-vírus (ennek 16-os és 18-as genotípusa a leggyakoribb fertőző) okozza, a védőoltás ugyanakkor ezeknek az eseteknek a 80-90 százalékát megelőzheti. A méhnyakráknak nincsenek tipikus tünetei, enyhe vérzés vagy folyás jelentkezhet, ezért nagyon fontos az időszaki nőgyógyászati vizsgálat, ahol idejekorán felfedezhetik a méhnyak sérüléseit. A főorvos a szövődményekről és a lehetséges kezelési formákról is beszélt.

Örökölhető-e a mellrák?

A mellrákról és a mammográfiához kötődő tévhitekről is beszélt dr. Alina Venter radiológus főorvos, mammográfiai szakorvos. A melldaganat jele lehet a mellben vagy hónaljban tapintható csomó, bőrelváltozás, az egyik mellbimbó váladékozása, mondta a szakorvos, aki a havi önvizsgálat szerepét is hangsúlyozta, emellett azonban a mammográfiát is ajánlotta a betegség korai felfedezésére. Arra is figyelmeztetet: míg 20 éves korban 20 ezerből egy nő veszélyeztetett, 40 évesen százból egy, 60 évesen pedig 20-ból egy nő van kitéve a betegség kockázatának. Ami az öröklődésre való hajlamot illeti, a mellrákos esetek mindössze 10 százalékában volt a családban mellrákos beteg, 90 százalékban nincs nyoma az öröklődésnek.

Ami a tévhiteket illeti: a mammográfia során felléphet ugyan fájdalom, de mindössze pár másodpercre, és ez függ az egyéni fájdalomküszöbtől is. Ami a vizsgálat árát illeti, egy üveg parfümről le lehet mondani a doktornő szerint, aki hozzátette: a vizsgálat alatt minimális sugárzás éri a hölgyeket.

Dr. Morvay Szabó Edina onkológus főorvos elárulta: pályafutása során 4 milliméter nagyságú volt a legkisebb melldaganatos elváltozás, amit felfedezett. Hozzátette, már Rembrandt vagy Rubens festményein is láthatók daganatos elváltozások. A betegség kezelésének történetéről is beszélt, megtudhattuk például, hogy az első melleltávolítást 1882-ben végezték, 1932-ben kezdték el a sugárterápiás eljárásokat a mellek megmentése érdekében. A Tamoxifen nevű antiösztrogént 1978-ban vezetik be a terápiába, 1985-ben egy nagyszabású tanulmányból kiderül, hogy a sugárkezeléssel kombinált konzervatív sebészeti terápia hatása egyenértékű a teljes melleltávolításéval. Az örökletes mellrák kialakulásában szerepet játszó BRCA1 és BRCA 2 géneket 1995-ben fedezik fel, ezek miatt végeztek például Angelina Jolie-n melleltávolítást.

A félelmet le kell győzni, mondta az onkológus főorvos, hiszen van, aki azért nem megy orvoshoz idejében, mert inkább nem is akar tudni arról, hogy mi a baj. A korai diagnózis nagyon sokat számít és növeli a gyógyulás, túlélés esélyeit.

Kevesen élnek az ingyenes rákszűréssel

A nagyváradi onkológia központban évente körülbelül 300 új esetet kezelnek, s mintegy 2500-3000 pácienst követnek, mondta dr. Dănuț Dejeu sebész-főorvos. A központban november 1-től hat járóbeteg-rendelő működik majd, decembertől pedig üzemel a második nukleáris részecskegyorsító berendezés, tette hozzá. A sebész-főorvos arra is figyelmeztetett: a daganatos betegségek közegészségügyi problémát jelenthetnek, egy brit orvosi szaklap szerint 15 éven belül három emberből egy szenvedhet ilyen megbetegedésben. Azt is hozzátette: mivel a konzervatív sebészeti terápia és a teljes melleltávolítás hatása között nincs különbség, az előbbit részesítik előnyben, mivel utóbbinak komolyabb lélektani hatásai is lehetnek, ezért fontos a sebészeti beavatkozás után a mellrekonstrukció is, amelyet Nagyváradon is elvégeznek.

A méhnyakrákszűrések fontosságára tért vissza Florin Szasz nőgyógyász-főorvos is. Az 1A stádiumú szövetburjánzás felfedezésében 100 százalékosak, az 1B stádiumú kimutatásával 85 százalékosak az öt éves túlélési esélyek. A második stádiumban ez az esély 60-70 százalék, a harmadikban 30-45 százalék, a negyedikben pedig 12-18 százalékra csökken. A megelőzésben nagyon-nagy szerepe van a HPV-vírus elleni védőoltásnak, mondta a szakorvos, aki példával is élt: Ausztráliában 2005-ben kezdték az oltásokat, 2015-re 80 százalékkal csökkent a megbetegedések száma, a következő öt év alatt eltűnhet a betegség a kontinensről. Ami pedig a szűréseket illeti, a Bihar megyei helyzet eléggé szomorú: 2012-től kezdve az ingyenes Babeş-Papanicolau teszt elvégzésének lehetőségével a mintegy 160 ezer 21 és 65 év közötti korú hölgy közül körülbelül 18 ezren végeztették el a vizsgálatot.