Visszaesés tapasztalható a belföldi turizmusban, az üzemanyag-drágulás és az üdülési utalványok csökkenő értéke egyaránt megtépázta a forgalmat. Daragus Attila idegenforgalmi vállalkozó, az Antrec faluturisztikai szervezet országos alelnöke a Maszol megkeresésére mégis bizakodóan nyilatkozott, mint mondta, a turisták egy része a bizonytalan nemzetközi helyzet miatt eltántorodik a külföldi kirándulásoktól, ők belföldön töltik el a nyári szabadságukat.

A szakmai szervezet alelnöke hangsúlyozta, az ortodox húsvétra, sőt a május 1-jei minivakációra is telt ház van a székelyföldi panziók többségében, és arra számít, hogy a nyári csúcsszezonban, főként júliusban és augusztusban érkezni fognak a vendégek.

Az üzemanyagár emelkedését megérzi a hazai turizmus, hiszen amiatt egyre többen megfontolják, mekkora autóutat vállalnak be. „Van egy réteg, akiket nem befolyásol, hogy ötven-hatvan lejjel többet kell fizetni egy tank benzinért, ők továbbra is útra kelnek, például a Bukarestből érkező turistákat nem tartja vissza az üzemanyag-drágulás. Viszont sokan már mérlegelik, hogy mekkora távolságot vállalnak be autóval, egy hétvégi kiruccanás kedvéért” – részletezte Daragus Attila.

Megcsappant a turisták biztonságérzete

A vállalkozó utazási irodát is működtet, ott viszont azt tapasztalja a külföldi kirándulások iránt megcsappant az érdeklődés. Tavasszal nagyon népszerű volt a Közel-Kelet, Dubaj, most viszont oda nem megy senki. Másrészt az is visszafogja az utazási kedvet, hogy érkeznek a hírek, miszerint az olaszországi repülőtereken elfogyott az üzemanyag, repülőjáratokat törölnek, bizonytalanná vált a repülős utazás.

Aki pedig gépkocsival indulna külföldi kirándulásra, azért bizonytalanodik el, mert több országban korlátozhatják a tankolás mennyiségét, így azt fontolgatják, hogy csomagoljanak fel egy-két kanna tartalék üzemanyagot.

„A jelenlegi helyzetben egy kényelmetlenség, feszélyezettség érzése tapasztalható. Már nincs meg a korábbi önfeledt szabadság-érzet, hogy oda megyek, ahova akarok, ott állok meg, ahol kedvem tartja, én döntöm el, hol költöm el az összegyűjtött pénzem. A biztonságérzetünk megcsappant, a turisták megfontolják, hova mennek” – részletezte Daragus Attila.

A vidéki vendéglátók alkalmazkodnak 

Jelenleg az idegenforgalomra a tapogatózás, a kivárás jellemző, ugyanakkor biztató, hogy az ortodox húsvét és a május 1-jei minivakáció idejére telt ház van a székelyföldi panziókban, mutatott rá Daragus Attila. Hozzátette, az élelmiszer megdrágult, a bárányhús kilogrammja ötven lej körül van, ezért sokan döntöttek úgy, hogy inkább egy panzióban töltik az ünnepeket, ahol a kényelmes szállás mellett gasztronómiai ínyencséggel is csábítják a vendégeket, otthoni körülmények között nem lehetne ennyi fogást kigazdálkodni.

Másrészt az egyre növekvő konkurencia miatt a vidéki vendéglátók kénytelenek valamilyen szinten lehozni az árakat, hiszen az alkalmazottakat akkor is fizetni kell, ha csak egy-két szoba foglalt, így inkább engednek az árból, a telt ház reményében.

Daragus Attila arra számít, a nyári csúcsszezon is jó lesz, július-augusztusban érkeznek majd a vendégek, hiszen sokan lemondanak a külföldi nyaralásról, és inkább itthon töltik a szabadságot.

Bizonytalanság és csökkenő utalványérték: megváltozott a turisták viselkedése

A nemzetközi bizonytalanság, valamint az üdülési utalványok értékének csökkenése jelentősen átalakította a turisták szokásait: egyre kevesebben foglalnak előre nyaralást, inkább az utolsó pillanatban döntenek – nyilatkozta az Országos Utazási Irodák Szövetségének (ANAT) alelnöke, Adrian Voican az Agerpres hírügynökségnek.

Voican rámutatott: az idei ortodox húsvét korai időpontra esik, ami eltér a tavalyi, május eleji időszaktól. Kedvező időjárás esetén – főként a tengerparton, a Duna-deltában, vagy akár a hegyvidéken – élénkülhet az utazási kedv.

Ugyanakkor a globális bizonytalanság miatt sokan közelebbi európai úti célokat választanak húsvétra, például Spanyolországot, Franciaországot vagy Olaszországot. Egyre többen cserélik le a távol-keleti és közel-keleti desztinációkat dél-amerikai helyszínekre, különösen Peru iránt nőtt meg az érdeklődés.

Romániában az üdülési utalványok értékének csökkentése – a 2024-es 1600 lejről 2025–2026-ra 800 lejre – jelentős hatással van a tavaszi utazásokra. A támogatás mértékének visszaesése miatt a turisták már nem fizetnek előre, hogy igénybe vegyék a „korai foglalás” kedvezményeit, hanem inkább kivárnak.
Az adatok szerint az utalványok elszámolása 2026 első két hónapjában 52,6%-kal csökkent az előző év azonos időszakához képest. Januárban 45,1 millió lej értékben bocsátottak ki utalványokat, februárban pedig 45,7 millió lej értékben. Összességében az év első két hónapjában az utalványkibocsátás 12,4%-kal esett vissza.

Voican szerint a jelenség mögött nemcsak gazdasági tényezők állnak, hanem a háborús helyzet okozta bizonytalanság is, ami miatt a turisták óvatosabbá váltak. Az egykori „first minute” foglalások helyét egyre inkább a „last minute” ajánlatok veszik át.

Közpolitikákkal kellene ösztönözni a belföldi turizmust

Pozitív fejlemény ugyanakkor, hogy nő a Romániába érkező külföldi turisták száma: az év elején 7%-os növekedést regisztráltak. Románia biztonságos országként, valamint schengeni és uniós tagságának köszönhetően egyre vonzóbbá válik, bár a növekedést lassítja a világos nemzetközi turisztikai stratégia hiánya.

A húsvéti időszakban az országos szállásfoglaltság átlagosan 70% körül alakul. A legnépszerűbb úti célok között szerepel Bukovina, Máramaros, Nagyszeben és a Prahova-völgy, különösen a hagyományos, vidéki turizmus kedvelői körében. Ugyanakkor még mindig elérhetők last minute ajánlatok 10–20%-os kedvezménnyel.

Az ANAT szerint az üdülési utalványok kulcsszerepet játszanak a belföldi turizmus fenntartásában. A Román Nemzeti Bank adatai szerint a románok mintegy 9,5 milliárd eurót költenek külföldi utazásokra, ezért fontos lenne olyan közpolitikák bevezetése, amelyek ösztönzik a hazai turizmust.

Jelenleg mintegy 2000 turisztikai beruházási projekt van folyamatban, összesen közel 6 milliárd euró értékben, amelyeket az iparág szerint nem szabad veszélyeztetni. Az utalványok hozzájárulnak a szállodák kihasználtságának növeléséhez is, amely például 2026 januárjában mindössze 20% volt.

Kik jogosultak üdülési utalványokra 2026-ban

2026-ban az állami szektor alkalmazottai jogosultak üdülési utalványokra, amennyiben nettó fizetésük nem haladja meg a 6000 lejt. Ide tartoznak többek között:

• a központi és helyi közigazgatás dolgozói
• pedagógusok és állami egyetemi alkalmazottak
• az egészségügyi rendszer dolgozói
• rendvédelmi és honvédelmi alkalmazottak
• közintézmények szerződéses alkalmazottai

A magánszektorban dolgozók már nem kapnak államilag finanszírozott utalványokat, de munkáltatójuk dönthet ilyen juttatás biztosításáról.

Az új szabályozás szerint a legfeljebb 6000 lej nettó fizetéssel rendelkezők 800 lej értékű utalványt kapnak, amely legfeljebb 1600 lej értékű üdülésre használható fel, a különbözetet azonban nem fedezi az állam. Ez szigorítás a korábbi rendszerhez képest, amikor még a 8000 lej alatti jövedelműek is jogosultak voltak támogatásra.