A Temuhoz, Sheinhez és más EU-n kívüli piacterekhez szokott vásárlóknak újabb változásra kell készülniük.

Az Európai Unió tovább szigorítja az EU-n kívülről érkező kis értékű csomagok szabályait. A most hatályba lépett vámreform egyik legfontosabb eleme, hogy külön kezelési díjat vetnek ki ezekre a küldeményekre, vagyis a Kínából rendelt olcsó termékeknél újabb pluszköltséggel kell számolni.

A reformot az Európai Parlament a múlt héten hagyta jóvá véglegesen, a szabályokat pedig fokozatosan kezdik alkalmazni. A kezelési díj várhatóan novembertől jelenik meg, pontos összegéről azonban egyelőre nincs döntés. Ezt később állapítja meg az Európai Bizottság.

Nem ez az első változás az idén. Július óta a kis értékű, EU-n kívülről érkező csomagokra ideiglenesen három euró vámot kell fizetni. Ez a rendszer a tervek szerint 2028 nyaráig marad érvényben.

Az új szabályok különösen azokat a webáruházakat érintik érzékenyen, amelyek egyenként, közvetlenül Ázsiából adják fel a rendeléseket. Az EU-n kívüli kereskedők ugyanis egyre több esetben importőrnek számítanak majd, így nekik kell viselniük az importtal járó terhek egy részét.

Van azonban kerülőút

Több nagy platform már el is indult ebbe az irányba: ha az árut nem egyesével küldik Kínából, hanem nagyobb tételben behozzák az EU-ba, majd európai raktárakból postázzák tovább, jelentősen csökkenthetik az egy csomagra jutó költségeket. A Temuhoz vagy a Sheinhez hasonló szereplők számára ezért egyre fontosabbá válhatnak az európai logisztikai központok.

A változás mögött egyszerű ok áll: az európai vámhatóságokat elárasztották a kis csomagok. Az internetes kereskedelem felfutásával olyan mennyiségű küldemény érkezik naponta az EU-ba, amelyet a jelenlegi rendszerrel egyre nehezebb ellenőrizni.

Dirk Gotink, az Európai Parlament vámreformért felelős politikusa szerint 2025-ben 5,8 milliárd csomag érkezett az EU-ba, ami napi nagyjából 16 millió küldeményt jelentett. A politikus külön is a Kínából érkező rendeléseket emelte ki, amelyek szerinte komoly terhet rónak a hatóságokra.

A mennyiségnél azonban nagyobb gondot jelent, hogy az olcsó online piactereken időről időre olyan termékek is megjelennek, amelyek nem felelnek meg az uniós fogyasztóvédelmi vagy termékbiztonsági előírásoknak. Az elmúlt években a Sheinnel, a Temuval és más platformokkal kapcsolatban is indultak vizsgálatok emiatt.

Brüsszel ezért nem egyszerűen több bevételt vár az új szabályoktól

Az uniós szigorítások célja nem pusztán az, hogy könnyebben ellenőrizhető legyen, milyen termékek kerülnek be az európai piacra, hanem az is, hogy mérséklődjön az a versenyelőny, amelyet az EU-n kívüli platformok az eltérő szabályozási és logisztikai feltételekből élveznek az európai kereskedőkkel szemben. A vámreform ugyanakkor ennél jóval átfogóbb változásokat készít elő, hiszen legkésőbb 2031-re a jelenlegi 27 nemzeti vámrendszert egy közös európai informatikai rendszer válthatja fel, miközben Lille-ben egy új uniós vámhatóságot is létrehoznak, amelynek egyik legfontosabb feladata a tagállami ellenőrzések összehangolása lesz.

A romániai vásárlók egyelőre nem fordultak el látványosan a külföldi webáruházaktól, és egy felmérés szerint a júliusban bevezetett három eurós vám sem okozott olyan törést, amely érdemben visszavetette volna a nemzetközi platformokról történő rendeléseket. Az EU-n kívüli webáruházak vásárlóinak mindössze hat százaléka mondta azt, hogy teljesen felhagyna az ilyen rendelésekkel, ami arra utal, hogy a pluszköltség önmagában egyelőre kevés ahhoz, hogy alapvetően megváltoztassa a fogyasztói szokásokat.

A vásárlói magatartás ugyanakkor már érzékelhetően átalakul, mert egyre többen hasonlítják össze a különböző ajánlatokat, tudatosabban időzítik és vonják össze rendeléseiket, valamint nem pusztán a termék feltüntetett árát nézik, hanem a szállítással, vámmal és egyéb járulékos tételekkel együtt számított végső költséget is mérlegelik. A piac alkalmazkodása ráadásul már a júliusi változások előtt megkezdődött: Magyarországon például az idei második negyedévben mintegy 750 ezerrel kevesebb EU-n kívülről érkező csomagot regisztráltak, mint az év első három hónapjában, miközben az EU-n belülről érkező rendelések száma több mint 1,25 millióval emelkedett.

A számok arra utalnak, hogy a forgalom egy része nem tűnik el, hanem egyszerűen átterelődik más logisztikai útvonalakra, mindenekelőtt az európai raktárak felé,így sok esetben továbbra is ugyanaz a kínai termék jut el a vásárlóhoz, csak már nem közvetlenül Kínából adják fel, hanem valamelyik uniós elosztóközpontból. Ez a modell a kereskedők számára is egyre vonzóbb lehet, mert csökkentheti az egyes küldeményekre rakódó vám- és adminisztratív terheket, miközben a kiszállítás ideje is rövidülhet.

A kínai platformok egyelőre nem veszítik el tömegesen a vásárlóikat, inkább alkalmazkodnak az új szabályokhoz, ahogy maguk a vevők is. A regionális, kisebb webáruházak számára viszont ebből még nem következik automatikus előny, mert a kieső forgalom könnyen más nagy európai szereplőkhöz kerülhet.