A gazdák összefogását, az információáramlás javítását és a pályázati lehetőségek hatékonyabb kihasználását tekinti legfontosabb feladatának az új vezetőség.

Tisztújító közgyűlést tartott november 12-én, csütörtökön a Szilágy Megyei Magyar Gazdák Egyesülete. A kémeri Fort Silvan épületében megtartott találkozón a résztvevők áttekintették az egyesület eddigi tevékenységét, megvitatták a szilágysági magyar gazdákat érintő aktuális kihívásokat, új tagokat fogadtak be, módosították az alapszabályzatot, valamint megválasztották a szervezet új vezetőségét. Az elnöki tisztséget a továbbiakban Béres Zoltán, Ipp község polgármestere tölti be, aki egy fiatal, több települést képviselő csapattal folytatja a munkát.

A közgyűlést megnyitó Szoboszlai Attila leköszönő elnök elmondta, hogy az utóbbi időszakban az egyesület tevékenysége lelassult, és a szervezet nem tudta maradéktalanul betölteni azt a szerepet, amelyre megalakulásakor vállalkozott. Úgy vélte, ezen elsősorban új emberek bevonásával, a vezetőség megújításával és a közösségi szemlélet erősítésével lehet változtatni. Mint hangsúlyozta: egy civil szervezet működésében nem az egyéni haszonszerzésnek, hanem a közös céloknak, a közösségért végzett munkának kell az első helyen állnia.

A Szilágy Megyei Magyar Gazdák Egyesülete 2020-ban alakult, alapító tagjai Pop Imre, Sütő Attila, Szabó Ferenc, Boncidai Csaba, Diószegi Attila és Cirják Csaba voltak. A szervezet székhelye Zilahon, a Kossuth utcai székházban található, tevékenységének egyik fontos helyszíne Kémer. Az egyesület a Romániai Magyar Gazdák Egyesületének is tagja, és a megalakulását követően jelentős érdeklődés mutatkozott a munkája iránt: 2021 februárjában 173 személy jelezte, hogy részt venne a szervezet tevékenységében – ismertette a leköszönő elnök.

Kenyér, bor és szakmai tájékoztatás

Szoboszlai Attila beszámolójában az elmúlt évek legfontosabb megvalósításairól számolt be. Kiemelte a falugazdász-hálózattal kialakított együttműködést, amelynek eredményeként több közös kezdeményezés valósult meg. Ezek közé tartozik a Szilágyság szőlőhegyeit és pincéit bemutató, igényes kivitelezésű kiadvány elkészítése, valamint a különböző szakmai rendezvények megszervezése. Külön hangsúlyt kapott a Magyarok Kenyere program, amelyben az egyesület 2020 óta minden évben részt vállalt. A kezdeményezés keretében a gazdák, a polgármesterek és a falugazdászok összefogásával több tíz tonnányi búzát, illetve pénzadományt gyűjtöttek össze a rászorulók számára. A támogatásokból Szilágy és Bihar megye árvaházai, gyermekotthonai, valamint a fogyatékkal élő gyermekeket gondozó intézmények részesültek. Szoboszlai Attila megköszönte az önkormányzatok és a gazdák hozzájárulását, külön kiemelve az idei gyűjtést, amelynek során a felajánlások egy része a zsoboki gyermekotthonhoz jutott el.

A beszámolóban szó esett a pályázatírói segítségről, amely révén a gazdák hozzáférhettek a mezőgazdasági fejlesztéseket célzó támogatási lehetőségekhez, és Szilágy megye az egyik legeredményesebb térségnek számított az erdélyi és partiumi mezőgazdasági támogatások lehívásában. Az egyesület évente megszervezte a Szilágy megyei borok mustráját, amely alkalmat teremtett a helyi termelőknek arra, hogy szakemberek véleményét és tanácsait kérjék boraikról. Emellett együttműködtek a Cramele Crișana mezőgazdasági szövetkezettel, és több alkalommal szerveztek szakmai találkozókat, amelyeken államtitkárok, mezőgazdasági szakemberek, az APIA, a bankok és a mezőgazdasági gépeket forgalmazó cégek képviselői tartottak előadásokat. Az előző évben a fiatal gazdák számára szerveztek találkozót.

Szoboszlai Attila megköszönte a Szilágy Megyei Tanács több éven keresztül nyújtott támogatását, amely hozzájárult a rendezvények megszervezéséhez, majd bejelentette, hogy visszalép az elnöki tisztségből, és lehetőséget szeretne adni a fiatalabb generációnak, hogy új lendületet vigyenek a szervezet életébe. Végezetül hozzátette: nem szakad el az egyesülettől, kíséri és támogatja a tagok munkáját, mert fontosnak tartja a szilágysági vidéken élők sorsát.

A gazdák összefogása nélkül nehéz a fejlődés

Boncidai Csaba alapító tag, alelnök, a szervezet három fontos küldetését emelte ki: a kenyér, a bor és az információ ügyét. Mint fogalmazott, az egyesület azért jött létre, hogy pótolja a gazdatársadalomban tapasztalható összefogás és tájékoztatás hiányát. Az egyéni gazdálkodók egyre nehezebben tudnak megállni a piacon, ezért szükség van olyan közösségi szerveződésre, amely szakmai segítséget és információkat biztosít számukra.

Kitért a korábbi magyarországi mezőgazdasági támogatások jelentőségére, amelyek révén több szilágysági gazda korszerű gépeket és technológiákat szerezhetett be. Boncidai szerint fontos a gazdák tájékoztatása, a korszerű technológia alkalmazása, valamint a termelők közötti együttműködés erősítése. Úgy véli, nem elegendő csupán megtermelni a mezőgazdasági termékeket, azok értékesítésére megfelelő megoldásokat kell találni. A kisebb gazdák számára nagy segítséget jelenthetne egy olyan közös értékesítési rendszer, amely lehetővé tenné a termékek összegyűjtését, csomagolását és nagyobb áruházláncokhoz történő eljuttatását.

A termelés és az értékesítés közötti kapcsolatot meg kell teremteni

Seres Dénes parlamenti képviselő arra emlékeztetett, hogy a kezdeményezés egyik legfontosabb célja a szilágysági gazdák bekapcsolása volt az erdélyi és partiumi magyar gazdatársadalom vérkeringésébe. Mint mondta, a korszerű mezőgazdaság megfelelő gépek, tervezés, szakmai tudás és támogatások nélkül nem lehet versenyképes. A képviselő szerint a román állam hosszú ideje nem fordít kellő figyelmet a mezőgazdaságra, miközben a termelők egyre nehezebb gazdasági körülmények között próbálnak talpon maradni. A magas üzemanyag-, műtrágya- és termelési költségek, az alacsony felvásárlási árak, az időjárási szélsőségek és az állatbetegségek egyaránt veszélyeztetik a gazdaságok működését. Példaként említette, hogy a sertéstartók számára a kilogrammonkénti 4,5–5 lejes értékesítési ár sem feltétlenül fedezi a termelési költségeket, miközben a zöldségtermesztők is gyakran kénytelenek rendkívül alacsony áron értékesíteni terményeiket.

A juh- és sertésállományt érintő betegségek, az export korlátozása, valamint az aszály következményei szintén súlyos terheket rónak a gazdákra. Seres Dénes szerint az államnak hatékonyabban kellene közbelépnie, hiszen egy gazdaság felszámolása sokkal gyorsabban megtörténhet, mint amennyi idő alatt újra fel lehet építeni. A képviselő úgy vélte, hogy a támogatási programok mellett a gazdák közötti együttműködésre, a közös feldolgozásra és az értékesítési lehetőségek bővítésére nagyobb hangsúlyt kell helyezni.

Rámutatott, hogy a szilágysági termelőknek nemcsak a termelésben, hanem a piacra jutásban is segítségre van szükségük. Egy közös raktározási, csomagolási és értékesítési központ jelentős előrelépést jelenthetne a térség számára – hangsúlyozta, hozzátéve: az egyesületnek a jövőben elsősorban az információáramlás megszervezésére, a pályázati lehetőségek ismertetésére és a gazdák szakmai támogatására kell összpontosítania. Szerinte olyan tanácsadói hálózatra lenne szükség, amelyhez a gazdák bizalommal fordulhatnak, és amely az egyéni adottságaik, területeik és gazdasági lehetőségeik alapján segít megtalálni a számukra megfelelő fejlesztési irányokat.

Elektronikus információs hálózatot építenének ki

Szilágyi Róbert-István, az RMDSZ Szilágy megyei szervezetének elnöke, az egyesület alelnöke megköszönte a leköszönő elnök és az eddigi vezetőség munkáját, majd a következő időszak feladatait vázolta. Kiemelte, hogy az egyesületnek működőképes, fenntartható szervezetként kell dolgoznia, ehhez pedig minden rendelkezésre álló pályázati lehetőséget meg kell ragadnia.

A legfontosabb feladatok között említette a gazdák megfelelő időben történő tájékoztatását és a pályázók támogatását. Az RMDSZ segítségével olyan elektronikus információs hálózat kiépítését szorgalmazta, amely révén a mezőgazdasági támogatásokkal, pályázatokkal és egyéb lehetőségekkel kapcsolatos tudnivalók időben eljuthatnak valamennyi magyarok lakta településre. Mint mondta, a fejlődni és vállalkozni akaró gazdáknak nemcsak a lehetőségeket kell ismerniük, hanem azt is, hogy hol és kitől kaphatnak segítséget azok kihasználásához. Beszélt egy lehetséges termékértékesítő központ létrehozásáról, amelynek megvalósításához a megyei tanács az Északnyugati Fejlesztési Régió támogatását próbálná megszerezni. Mint mondta, a központ a helyi termékek piacra juttatásában nyújthatna segítséget.

A vidéki önkormányzatok jövője is szóba került

A közgyűlésen a mezőgazdasági kérdések mellett a közigazgatási átszervezés terve is napirendre került. Dénes András, Varsolc alpolgármestere a gazdálkodók és a vállalkozók egyre nehezebb helyzetére hívta fel a figyelmet, és arról érdeklődött, milyen kormányzati segítségre lehet számítani a közeljövőben. Seres Dénes válaszában elmondta, hogy a sertéstartók támogatására már születtek kezdeményezések, ezek végrehajtásához azonban még szükség van az Európai Unió jóváhagyására. A juhállományt érintő betegségek kapcsán szintén a megelőzés és a megfelelő támogatási intézkedések fontosságát hangsúlyozta. Hozzátette: a földalapú támogatások is fontos segítséget jelentenek a gazdáknak, ugyanakkor figyelembe kell venni az ország eladósodott gazdasági helyzetét.

A közigazgatási egységek esetleges összevonásáról szólva a képviselő egyértelművé tette, hogy nem támogatja a kisebb községek megszüntetését. Szerinte a közigazgatási egységek nemcsak adminisztratív intézmények, hiszen olyan szolgáltatásokat biztosítanak a helyi lakosságnak, amelyek nélkül a vidéki közösségek még nehezebb helyzetbe kerülnének. Példaként említette Szilágybagost, amely önálló községgé válása óta hatalmasat fejlődött.

Seres Dénes szerint a községek összevonásával elérhető megtakarítás elenyésző lenne az ország költségvetéséhez viszonyítva, miközben a vidéki lakosság jelentős szolgáltatásoktól eshetne el. Úgy vélte, a kormánynak inkább a gazdaság fejlesztésére, a vállalkozók támogatására és a falvak elnéptelenedésének megállítására kellene összpontosítania. A témához több résztvevő is hozzászólt, hangsúlyozva, hogy a vidéki településeknek ugyanolyan joguk van a megfelelő közszolgáltatásokhoz, mint a városoknak. A közigazgatási átszervezésről szóló döntések előtt szerintük mindenképpen ki kell kérni az érintett lakosság véleményét.

A falugazdász-hálózat képviselői a gazdák számának csökkenésére, valamint a kisebb termelők piacra jutásának nehézségeire hívták fel a figyelmet. Szerintük az őstermelők számára egyszerűbbé kellene tenni a termékértékesítés feltételeit, hiszen a szigorú előírások és a piaci nehézségek sokakat visszatartanak a gazdálkodástól. A szilágycsehi falugazdász a szilágysági magyar gazdák és a partiumi falugazdász-hálózat közötti szorosabb együttműködést szorgalmazta.

Sütő Attila falugazdász a Magyarok Kenyere program kapcsán mondott köszönetet az önkormányzatoknak, a polgármestereknek, az alpolgármestereknek és a gazdáknak. Kiemelte, hogy az idei, nehéz mezőgazdasági év ellenére jelentős mennyiségű búzaadomány gyűlt össze a zsoboki gyermekotthon számára.

Fiatal vezetővel és új csapattal folytatják

A közgyűlés tisztújító részében új tagokat is felvettek az egyesületbe, majd bemutatkozott az elnökjelölt, Béres Zoltán, Ipp község polgármestere. A mezőgazdasági mérnöki végzettségű szakember húszéves tapasztalattal rendelkezik a mezőgazdaság különböző területein. Elmondta, hogy szakmai pályája Kémeren kezdődött, ahol 2010-ben egy szőlőültetvény tervezésében vett részt, majd 2012-ben annak telepítésében közreműködött, ugyanakkor pályázatok lebonyolításában segédkezett. Az ezt követő években szántóföldi növénytermesztéssel és más mezőgazdasági tevékenységekkel foglalkozott. 2016-ban az APIA-nál kezdett dolgozni, ahol közel kilenc éven keresztül segítette a gazdákat. Jelenleg családjával gazdálkodik, szőlőtermesztéssel és gyümölcstermesztéssel foglalkozik, emellett feleségével egy gazdaboltot működtetnek, ahol mezőgazdasági inputanyagokat forgalmaznak.

Bemutatkozásában elmondta, hosszú távon gondolkodik, és az egyesület munkájának középpontjába a gazdák összekapcsolását, a szakmai információk időben történő eljuttatását és az együttműködés erősítését szeretné állítani. Mint fogalmazott, a gazdálkodók, az állattartók, a gyümölcstermesztők és a többi mezőgazdasági ágazat képviselői között szorosabb kapcsolatot kell kialakítani. Meggyőződése, hogy a megfelelő időben megszerzett és helyes információk jelentős versenyelőnyt jelenthetnek. A pályázati lehetőségek, az APIA-támogatások és a mezőgazdasági inputanyagok árai kapcsán fontosnak tartja, hogy a gazdák időben értesüljenek a változásokról.

Béres Zoltán csapatának tagjai az alapító tagokon kívül: Luka Márk Szilveszter Szilágyfőkeresztúrról, Cseke Sándor Krasznáról, Egri Szabolcs és Orbán Ábel Szilágyzoványról, Gergely Krisztián Szilágyperecsenből, Erdei Zsolt Sarmaságról, Major Sámuel Szilágygörcsönből, valamint Kaszta Mihály Szilágycsehből.

A jelöltet a közgyűlés résztvevői egyöntetűen megválasztották. Az új elnök megköszönte a bizalmat és reményét fejezte ki, hogy méltó utódja lehet Szoboszlai Attilának, majd hangsúlyozta, hogy a részletes munkaprogramot az új vezetőséggel közösen dolgozzák ki.

A felszólalók gratuláltak az új elnöknek és csapatának, ugyanakkor arra hívták fel a figyelmet, hogy a nagyobb, több száz hektáron gazdálkodó termelőket és farmereket érdemes lenne bevonni a szervezet munkájába. Tapasztalataik, gyakorlati tudásuk és gazdasági eredményeik sokat segíthetnének a kisebb gazdáknak.

A tanácskozás végén többen hangsúlyozták: a Szilágy Megyei Magyar Gazdák Egyesületének a jövőben aktívabban kell jelen lennie a gazdák mindennapjaiban, mert a szervezet akkor töltheti be szerepét, ha nemcsak rendezvényeket szervez, hanem folyamatos kapcsolatot tart a termelőkkel, eljuttatja hozzájuk a fontos információkat, és segít eligazodni a fejlesztési, pályázati és értékesítési lehetőségek között.

(Nyitókép: Pixabay)