A Nemzeti Liberális Párt (PNL) képviselője csütörtökön bírálta a „hihetetlenül farizeus” Marcel Ciolacut, amiért a volt kormányfő „leckéket ad arról, hogy mi a teendő most Romániában”, miközben miniszterelnökként két év alatt csaknem 300 milliárd lejjel növelte Románia államadósságát.

A politikus egy Facebook-bejegyzésben emlékeztetett arra, hogy Ciolacu hivatalba lépésekor, 2023 júniusában Románia államadóssága 731 milliárd lej volt, 2025 májusában pedig elérte az 1013 milliárd lejt. „Ez azt jelenti, hogy Románia összes lakójának – az újszülöttektől a nyugdíjasokig – fejenként 3000 eurónál nagyobb adóssága volt. És ne képzeljék, hogy Románia adósságai azért nőttek, mert a pénzt a kulturális minisztériumnak adták...” – írta a volt kulturális miniszter az Agerpres szerint.

Turcan szerint a választások után Románia a költségvetési hiány és az államadósság „európai bajnoka lett”. Ám a polgárok nem 10 százalékos deficitre szavaztak, és a Ciolacu-kormány a parlamentet sem tájékoztatta a gazdaság kisiklásáról. A képviselő hozzátette: az Ilie Bolojan vezette kormány csupán véget vet annak a korszaknak, amikor „egyesek választási terveit a nép nevében felvett drága hitelekből fizették”.

Marcel Ciolacu volt miniszterelnök szerdán megállapította, hogy a jelenlegi kormánynak nincs gazdasági terve, nem történtek reformok, az összes intézkedés a vállalatok és a polgárok ellen irányul.

A Gândul portálnak nyilatkozó politikus kifejtette, hogy jelenleg csak a fogyasztás és a beruházások révén lehet gazdasági növekedést elérni. Csakhogy Romániában 7 százalékkal csökkent a fogyasztás, és a kormány a költségvetésben beruházásokra előirányzott 149 milliárd lejből mindössze 77 milliárd lejt költött el.

Kapcsolódó

Köszönjük meg Ciolacunak: annyit költünk idén beruházásokra, mint az államadósság kamatjaira

Most isszuk a levét a tavalyi fedezet nélküli fizetés- és nyugdíjemeléseknek.  

költségvetési hiány államadósság kamat hitel

Arra a felvetésre, hogy mit történik, ha a koalíció nem fogja támogatni a Szociáldemokrata Párt (PSD) gazdaságélénkítő tervét, Ciolacu kijelentette: „Gazdasági válságba fogunk kerülni, minden számadat erre utal”.

Ezt többek között azzal támasztotta alá, hogy az áfaemelés következtében az infláció három hónap alatt 5,5 százalékról közel 10 százalékra nőtt, miközben az áfabevételek 3 százalékkal csökkentek.

Beszélt arról is, hogy nem történt semmilyen reform, és ezt a fogalmat hamarosan a „tömeges elbocsátásokkal” asszociálja majd a lakosság. „Ha legközelebb az emberek reformról hallanak, pánikba esnek, mert azt fogja jelenteni számukra, hogy elbocsátások következnek. A reform valami egészen mást jelent. Nem történt semmilyen reform” – magyarázta.

Sérelmezte, hogy lemondása után „első számú közellenséggé” kiáltották ki, és őt okolják a költségvetés állapotáért, holott a deficit már a korábbi kormányok idején is magas volt. Óriási tévedésnek nevezte az áfaemelést, mert az intézkedéssel a kormány egyenlően osztotta el a közterhek viselését el a magas jövedelműek és az alacsony jövedelműek között, és csökkentette a vásárlóerőt. Emellett megduplázódtak az energiaszámlák is – tette hozzá.