banner_kahA4IWq_WEB maszol_allj meg_2026_09_24-02.png
banner_3NdkJGmT_WEB maszol_allj meg_2026_09_24-03.png
banner_E868yDDL_WEB maszol_allj meg_2026_09_24-01.png

Túlóra a munkahelyen: Mikor kérheti a munkáltató, és mennyit kell fizetnie?

A romániai munkáltatók elrendelhetnek túlórát a munkavállalóik számára, azonban nem tetszőleges feltételek mellett.

A Munka törvénykönyve értelmében a főszabály az, hogy a rendkívüli munkavégzéshez a munkavállaló beleegyezése szükséges, a heti munkaidő pedig a túlórákkal együtt sem haladhatja meg a 48 órát. Ezenfelül a túlórát 90 napon belül fizetett szabadidővel kell kompenzálni, vagy – ha ez nem lehetséges – legalább 75 százalékos bérpótlékot kell fizetni érte – tájékoztat a Digi24 hírportál. 

A túlórára pontos szabályok vonatkoznak | Fotó: Pexels

Milyen feltételek mellett rendelhető el a túlóra?

A jogszabályok mind a magán-, mind a közszférában alkalmazandók, figyelembe véve bizonyos foglalkozási kategóriákra vonatkozó különleges rendelkezéseket. A Munka törvénykönyve szerint rendkívüli munkavégzésnek (túlórának) a heti rendes munkaidőn felül végzett tevékenység minősül.

Egy teljes munkaidős alkalmazott esetében a rendes munkaidő napi 8 óra, heti 40 óra, amelyet általában öt napra osztanak el. A munkáltató kérheti a túlórázást, ha a tevékenység azt megkívánja, ám erre a munkavállaló beleegyezése nélkül nem kerülhet sor.

A törvény mindössze két kivételt határoz meg, amikor az alkalmazott nem tagadhatja meg a túlórát:

  • a vis maior eseteiben;
  • balesetek megelőzésére vagy azok következményeinek elhárítására szolgáló sürgős munkálatok esetén.

Ennek megfelelően a megnövekedett megrendelésállomány, a közeledő határidők vagy az átmeneti munkaerőhiány önmagában nem jogosítja fel a munkáltatót arra, hogy túlórára kötelezze a dolgozót. A törvényben felsorolt rendkívüli eseteken kívül minden esetben szükséges az alkalmazott hozzájárulása.

A munkaidő maximális korlátai és védelmi szabályok

A heti maximális munkaidő a túlórákkal együtt sem haladhatja meg a 48 órát. Ez azt jelenti, hogy a normál 40 órás munkahéthez képest egy alkalmazott általában legfeljebb heti 8 óra túlórát teljesíthet.

A jogszabály ugyanakkor lehetővé teszi a 48 órás heti limitálás túllépését egy adott héten, feltéve, hogy a munkaidő átlaga – a négy naptári hónapos referenciaszabály alapján számítva – nem haladja meg a heti 48 órát. Bizonyos tevékenységek vagy szakmák esetében ez a referencia-időszak a törvényben és a kollektív munkaszerződésekben meghatározott feltételek szerint meghosszabbítható.

Különleges szabályok:

  • 12 órás műszak: A napi 12 órát dolgozó munkavállalóknak a műszakot követően legalább 24 órás pihenőidőt kell biztosítani.

  • Kiskorúak: A 18 év alatti személyek egyáltalán nem végezhetnek túlmunkát.

Hogyan kompenzálják a túlórát: szabadidő vagy pluszpénz?

A Munka törvénykönyve egyértelműen rögzíti, hogy a túlóra ellentételezésének elsődleges módja a fizetett szabadidő biztosítása a túlmunkát követő 90 naptári napon belül. Ebben az időszakban az alkalmazottat megilleti a megfelelő munkabér.

Ha a fizetett szabadidő megadása a 90 napos határidőn belül nem lehetséges, a túlórát a határidő lejártát követő hónapban pénzben kell megváltani: a munkavállaló a rendes munkabérén felül legalább 75%-os bérpótlékot kap a túlórában ledolgozott órákra.

A pótlék pontos mértékét az egyéni vagy kollektív munkaszerződésben határozzák meg, de az nem lehet alacsonyabb a törvényi 75%-os küszöbnél.

Ha egy alkalmazott bruttó alapbére 5000 lej, és 10 óra túlórát teljesít, amelyet nem tudnak szabadidővel megváltani, a legalább 75%-os pótlékot a 10 órára jutó bruttó órabér alapján számítják ki. A pótlék a rendes munkabéren felül fizetendő.

A pénzbeli kifizetés tehát nem az elsődleges opció, hanem kizárólag akkor alkalmazható, ha a fizetett szabadidő kiadása a törvényes határidőn belül nem valósulhatott meg.

Mi történik, ha a munkavállaló hétvégén dolgozik?

A szombati és vasárnapi munkavégzés nem számít automatikusan túlórának. Azok számára, akiknek a beosztása műszakos rendszerben vagy a szokásostól eltérő napokon történik, a hétvége a normális munkaidő részét képezheti. Ebben az esetben a munkáltatónak 48 órás egymást követő heti pihenőidőt kell biztosítania a hétvégétől eltérő napokon.

Az ebben a helyzetben lévő munkavállalók a kollektív vagy egyéni munkaszerződésben megállapított bérpótlékban részesülnek. Ha azonban a hétvégén ledolgozott órák meghaladják a heti normális munkaidő tartamát, azok túlóraként kezelendők, és a fent ismertetett szabályok szerint kell kompenzálni őket.

Különleges szabályok a részmunkaidős alkalmazottaknak

A részmunkaidős szerződések esetében a túlórázás a főszabály szerint tilos. A Munka törvénykönyve kizárólag a vis maiorra, valamint a balesetek megelőzésére vagy azok következményeinek elhárítására irányuló sürgős munkálatokra vonatkozó kivételeket ír elő. Ennek megfelelően egy napi négy órában foglalkoztatott munkavállalót nem lehet rutinszerűen arra kérni, hogy dolgozzon le további négy órát, mintha teljes munkaidős szerződése lenne.

A munkáltatónak tiszteletben kell tartania az egyéni munkaszerződésben előírt munkaidőt. A munkáltató köteles nyilvántartani minden egyes munkavállaló által naponta elvégzett munkaidőt, feltüntetve a program kezdő- és záróidejét. A nyilvántartásnak kérésre a munkaügyi felügyelők rendelkezésére kell állnia. A munkavállalók számára fontos, hogy a programon felül ledolgozott órákat igazolni tudják. A jelenléti ívek, a belépési nyilvántartások, a munkaidő meghosszabbítását kérő üzenetek és egyéb releváns dokumentumok segíthetnek a helyzet tisztázásában.

Amennyiben a túlórákat nem a törvénynek megfelelően kompenzálják, a munkavállaló követelheti a munkáltatótól jogai tiszteletben tartását, és a Területi Munkaügyi Felügyelőséghez (ITM) fordulhat.

16/9 vagy 1920x1080
CSAK SAJÁT

Kapcsolódók

Kimaradt?