A legutóbbi két népszámlálás adatai alapján Temes megyében csökkent a legnagyobb mértékben a magyarok száma, éppen ezért nagy a tétje a bánsági magyarság szempontjából annak, hogy a jelenleg zajló – 2021-ről erre az évre halasztott – cenzuson minél többen vegyenek részt, és vállalják etnikai, felekezeti hovatartozásukat. A népszámlálási kampányt nehezíti Temes megyében, hogy kevés önkormányzatban és fontos állami hivatalban van magyar választott vagy kinevezett tisztségviselő.

Temes megyében 2002-ben a magyarok aránya 7,5 százalék volt, de 2011-ben már csak 5,6 százalék. Ha azt vesszük, hogy 1992-ben 9 százalékot tett ki a magyarok aránya, kijelenthető, hogy itt volt a legnagyobb fogyás a magyarság körében. A legutóbbi (2011-es) népszámlálás adatai szerint a megyében közel 38 ezer magyar élt, ez jóval kevesebb, mint amennyien magyarnak vallották magukat 2002-ben (50 ezren) vagy 1992-ben (közel 63 ezren).

A megye 322 települése közül 17-ben érte el a magyarok aránya a 20 százalékos küszöböt (ami anyanyelvhasználatra jogosít fel a közigazgatásban), 80 helyiségben pedig egyetlen magyar sem élt a 2011-es adatok szerint. Temes megye két legnagyobb városa Temesvár és Lugos, értelemszerűen ezekben él a legtöbb magyar is: 17, illetve közel 3 ezer fő. Az elmúlt népszámlálások adatai szerint mindkét városban csökkent a magyarok száma és aránya is (1992-ben Temesváron a magyarok aránya 9,5 százalék volt, 2002-ben 7,6 százalék, 2011-ben már csak 5,4 százalék; ez szám szerint 32 ezret, 24 ezret, illetve 17 ezret jelent). Lugoson a magyarok aránya 10,9 százalék volt 1992-ben, ez csökkent le 2002-re 9,8 százalékra, majd 2011-ben 7,6 százalékra (5, 4, majd alig 3 ezer fő).

2002 és 2011 között a legnagyobb csökkenés a magyarok arányában Újszentesen következett be (24 százalékkal), viszont a Temesvárral egybeépült nagyközségben nem a magyarok létszáma csökkent (2002-ben 1054 fő, 2011-ben 1128 fő), hanem a teljes népesség száma háromszorozódott meg, aminek az oka, hogy Temesvárról nagyon sokan Újszentesre költöztek (2700 főről 7500 főre növekedett a lakosságszám 2002 és 2011 között).

2011-ben összesen öt Temes megyei településen érte el a magyarok száma az 1000 főt: Temesvár (17 ezer fő) és Lugos (2992 fő) mellett Zsombolyán (1260 fő), Újszentesen (1128 fő) és Végváron (1016 fő). Az első három városi rangú település, csakúgy, mint Nagyszentmiklós és Facsád, amelyekre az RMDSZ és a népszámlálás magyar kampánycsapata, a Népszámlálás.ro „kiemelt figyelmet” fordít a népszámlálás első, a kérdőív online kitöltésének szakaszában.

„Az önkitöltéses szakasz második feléhez közeledve mozgósító leveleket juttattunk el a magyarokhoz, akiknek a címeit a rendelkezésünkre álló adatbázisokból vettük át. De nagyon nehéz megszólítani az embereket – főleg a nagyvárosi szórványban – úgy, hogy visszajelzést is kapjunk tőlük, hogy igenis, kitöltötték a kérdőívet, vállalták a magyarságukat, vallásukat, anyanyelvüket” – mondta Sipos Ilona, a Népszámlálás.ro Temes megyei felelőse.

A mozgósító levélben nemcsak a helyes kitöltés fontosságára hívták fel a figyelmet, hanem feltüntették az önkormányzatok által működtetett kitöltő pontokat, amelyek némelyikében magyarul is beszélő számlálóbiztosok segítenek az űrlap online kitöltésében, illetve az RMDSZ által működtetett kitöltőpontokat is.

Sipos Ilona szerint megnehezíti a tájékoztatást, hogy sem a megyei, sem a temesvári önkormányzati képviselő-testületben nincs képviselője a magyarságnak, Molnár András RMDSZ-es alprefektust is leváltotta a kormány a népszámlálás kezdete előtt, és a statisztikai hivatal megyei kirendeltségénél sincs kapcsolat.

„Ott, ahol van magyar polgármester vagy alpolgármester, esetleg helyi tanácsos, jobb a mozgósítás. Másutt az RMDSZ és a Nőszervezet tagjai segítenek. Úgy érzem, hogy Óteleken, Magyarszentmártonban, Nagybodófalván és Torontálkeresztesen sikerült nagyobb számú magyarhoz eljuttatni az üzenetünket” – mondta, megemlítve azt is, hogy volt olyan település is, ahol a román polgármester rendőrt hívott, mert szerinte a Népszámlálás.ro önkénteseinek kiszállása törvénytelen volt. „Azt állította, hogy párhuzamos népszámlálást végzünk szabályellenesen, de a rendőrnek bemutattuk a statisztikai hivatallal kötött együttműködési megállapodást, és akkor folytathattuk a munkát. De az ilyesmi nem tesz jót a közhangulatnak, elbizonytalanítja az embereket” – idézte fel a történteket Sipos Ilona.

Az anyanyelvhasználat szempontjából nagyon fontos, hogy ne csökkenjen a magyarság aránya 20 százalék alá azokon a településeken, ahol eddig meghaladta ezt a küszöbértéket, de Temesváron például az 5 százalékos lélektani határ alá csökkenésének az elkerülése a cél. „A 2011-es népszámláláson körülbelül 30 ezer személyt, a város lakosságának 9 százalékát nem számolták be, azaz különböző adminisztratív adtabázisokból vették át az adataikat. Nekik nem ismerjük az anyanyelvüket, etnikai és felekezeti hovatartozásukat. Ezért nagyon fontos, hogy minél többen töltsük ki a kérdőívet az online szakaszban, vagy a második szakaszban, május közepétől július közepéig a kérdezőbiztosoknak diktáljuk be az adatainkat. Ők azokat fogják felkeresni, akik az első szakaszban nem töltötték ki az adatlapot. Ne maradjunk ki, mert a harmadik szakaszban automatikusan beírják a nyilvántartásba az állami adatbázisban szereplő személyeket, nekik viszont nem tüntetik fel a nemzetiségi hovatartozásukat” – hívta fel a figyelmet Sipos Ilona.

A népszámlálás önkitöltéses szakasza május 15-én zárul.