A magyarországi és a határon túli magyar közösségek közötti párbeszéd erősítését, a támogatási rendszer átláthatóbbá tételét és a román–magyar kormányközi kapcsolatok fejlesztését nevezte fontos feladatnak Tarr Zoltán, a Magyar Kormány Társadalmi Kapcsolatokért és Kultúráért Felelős Minisztériumának vezetője vasárnap a Madarasi-Hargitán. A miniszter szerint a határon túli magyar közösségekkel nem szülő-gyermek, hanem testvéri viszonyt kell kialakítani, a támogatáspolitikában pedig nagyobb szerepet kell kapniuk a helyi tapasztalatoknak.

Az április 12-i magyarországi választások után a megújulás és a Kárpát-medencei magyar közösségek kapcsolatainak újragondolása mellett érvelt Tarr Zoltán, aki rendhagyóan a Madarasi Hargitán található menedékház teraszán találkozott a sajtó képviselőivel erdélyi látogatásának negyedik napján.

A tárcavezető a sajtóesemény első felében elmondott beszédében bírálta az előző magyarországi  kormányt, amiért szerinte megosztotta a társadalmat, és a határon túli magyar közösségek közötti közeledést sem segítette. 

„Az erdélyi magyarság, a határon túli magyarság nem gyermek, amelynek Magyarország mint a jó szülő, zsebpénzt fizet, hanem mi testvérek vagyunk” – jelentette ki. Hozzátette: a testvéri kapcsolat kölcsönös felelősséget, szolidaritást és egymás meghallgatását jelenti.

A támogatáspolitikáról szólva három fontos irányt jelölt meg: a szomszédos országok kormányaival folytatott kapcsolatok erősítését, a közösségi értéket teremtő kezdeményezések támogatását, valamint a párbeszéd folytatását. Romániával kapcsolatban kiemelte, hogy a magyar kormány számára fontos a rendszeres kapcsolat a bukaresti vezetéssel, mert a kisebbségi kérdésekről is így lehet felelősen egyeztetni.

Az RMDSZ-szel folytatott párbeszédről

A Maszol munkatársának arra a kérdésére, hogy a magyar kormány és az RMDSZ közötti párbeszéd akadozónak tűnik-e, Tarr Zoltán azt válaszolta: „Nem érezzük akadozónak. Van párbeszéd az RMDSZ-szel, de nem csak az RMDSZ-szel beszélünk, másokkal is beszélünk, és nincs semmiféle szándékunk arra, hogy ne legyen párbeszéd”. Hozzátette, erdélyi útja során Kelemen Hunor RMDSZ-elnökkel, a szövetség más vezetőivel, miniszterekkel, volt miniszterekkel és a szervezet tagjaival is találkozott. Mint fogalmazott, az RMDSZ vállán komoly felelősség van, ezért a magyar kormánynak több érintett szereplővel is beszélnie kell.

Tarr Zoltán hangsúlyozta: a magyarországi kormányzatnak nem feladata eldönteni, hogy az erdélyi magyar közösség milyen politikai és közösségi utat válasszon. „Nem a mi feladatunk, hogy eldöntsük, beleszóljunk olyan dolgokba, amelyek az Erdélyben, a Romániában élő magyar kisebbség dolga” – mondta, hozzátéve, hogy fontosnak tartja a közösség önrendelkezését.

Nem könnyű a társadalmi megbékélés

Tarr Zoltán szerint a társadalmi megbékéléshez vezető út nem lesz könnyű, hiszen egy megosztó világ után kell újraépíteni a bizalmat és az egymásra figyelést. Úgy látja, a párbeszéd lehetőségeinek megteremtése már önmagában fontos lépés. Példaként említette, hogy újságírókkal, kulturális szervezetekkel, környezetvédő civilekkel és gyermekvédelemben dolgozókkal folytatott beszélgetései során többen arról számoltak be: hosszú évek után most először nyílt lehetőségük kérdezni vagy bejutni bizonyos intézményekbe.

A miniszter szerint a korábban elmaradt találkozások pótlásával, az eltérő tapasztalatok meghallgatásával lehet elindítani a közeledést. Hangsúlyozta, hogy ez apró lépésekből álló, hosszú folyamat, amelyben a közösségi összefogás élményére is építeni kell.

„Nagyon sűrű beszélgetés volt”

A sajtóeseményt megelőzően Tarr Zoltán Hargita megyei intézményvezetőkkel, vállalkozókkal folytatott beszélgetést. A Maszol tudósítója a vasárnapi találkozóról és annak tapasztalatairól is kérdezte a minisztert. Tarr Zoltán úgy értékelte, hogy a beszélgetés számos olyan tapasztalatot és értéket hozott felszínre, amelyekre a jövőben jobban kell támaszkodniuk.

„Nagyon sűrű beszélgetés volt, és az látszott, hogy mennyi olyan gazdagság és tapasztalat van, amit sokkal jobban számba kellene vennünk, és be kellene építenünk a gondolkodásunkba” – fogalmazott.

Hozzátette, több találkozón is azt tapasztalta, hogy olyan közéleti, kulturális és civil szereplők sem ültek le egymással beszélgetni, akiknek korábban lett volna erre lehetőségük. Szerinte a párbeszédet a mindennapi kormányzás részévé kell tenni, a támogatások kialakításakor pedig figyelembe kell venniük a helyi közösségek tapasztalatait is. „Nem nekünk kell tudni, hogy önöknek mire van szüksége” – mondta, hangsúlyozva, hogy a magyar kormány a helyi szereplőkkel együtt szeretné megtalálni a megfelelő megoldásokat.

Még tart a támogatási rendszer átvilágítása 

A támogatási rendszer felülvizsgálatára vonatkozó újságírói kérdésére Tarr Zoltán elmondta, hogy elsőként a döntéshozatali mechanizmusokat vizsgálják, ezt követi majd a pénzek felhasználásának ellenőrzése.

„Nem a közösségeket és nem a jó projekteket szeretnénk támadni, és nehéz helyzetbe hozni” – hangsúlyozta. Azt szeretnék feltárni, ha valaki nem a megfelelő célra használta fel a támogatást, vagy nem felelősen gazdálkodott a közpénzzel. A miniszter szerint újabb problémákra is fény derült, a határon túli támogatások alakulását bemutató térképet pedig hamarosan nyilvánosságra hozzák.

A költségvetés helyzetéről azt mondta, nehéz körülmények között kell biztosítani a közösségek és a nélkülözhetetlen intézmények működését. Konkrét összegekről a következő napokban ígért tájékoztatást.