Hogyan alakulhat Magyarország és a külhoni magyar közösségek kapcsolata? Mit jelenthetnek a magyarországi változások az erdélyi magyarok számára? Ezekre a kérdésekre keresték a választ Tarr Zoltánnal, Magyarország társadalmi kapcsolatokért és kultúráért felelős miniszterével pénteken, a kolozsvári Planetariumban. A miniszter tíz évre visszamenő átvilágításokról, a Bethlen Gábor Alap támogatási rendszerének átalakításáról, az erdélyi magyar közösségek sajátosságairól és a politikai lojalitás helyett a szakmai szempontok fontosságáról is beszélt. A közönségtalálkozót Mostis Gergő moderálta.

Református lelkészcsaládból indult, de nem készült egyenes úton a lelkészi pályára: a színészet és az irodalomtörténet is érdekelte, később pedig az egyházi szolgálat mellett a technológia, a kommunikáció és a civil szervezetek világa is foglalkoztatta. Tarr Zoltán végül a kegyelmi botrány idején került közelebbi kapcsolatba Magyar Péterrel, majd a Tisza Párt politikai közösségéhez csatlakozott. Ma a magyar kormány minisztereként többek között a határon túli magyar közösségeket érintő ügyekkel is foglalkozik.

Kolozsváron azt nyilatkozta, hogy a politikai változás számára elsősorban a szabadság visszaszerzéséről szól. Szerinte az előző rendszerben a véleménynyilvánítás, a sajtó és az akadémiai élet szabadsága is sérült, miközben a politikai befolyás az emberek egzisztenciájára is hatással volt.

Megbékélést sürget a magyar társadalomban és a szomszédos országokkal

A beszélgetés egyik visszatérő témája a társadalmi megbékélés volt. Tarr Zoltán szerint a magyar társadalom hosszú idő alatt kialakult megosztottságát nem lehet egyszerű politikai döntésekkel felszámolni, de tudatos munkával el lehet indulni a közeledés felé.

Úgy véli, a korábbi rendszer egyik káros következménye az volt, hogy az emberek közötti ellentéteket folyamatosan erősítették, és sokszor azt sugallták, hogy csak egyetlen politikai út lehet helyes. Ezzel szemben olyan közéletre van szükség, amely nem a konfliktusok fenntartásából, hanem a közös célok megtalálásából indul ki. A múlt traumáival akkor lehet érdemben foglalkozni, ha azokat nem próbálják elhallgatni.

Hasonló szemléletre lenne szükség a szomszédos országokkal fenntartott kapcsolatokban is. Tarr párbeszédre épülő szomszédságpolitikát szeretne, amelyben a kormányok nem pusztán a vezetők személyes viszonyától függően tartanak kapcsolatot egymással.

Nem a magyar kormány jótéteménye a támogatás

Tarr Zoltán szerint alapvető szemléletváltásra van szükség abban, ahogyan a magyarországi kormányzat a határon túli magyar közösségekkel kapcsolatot tart. A magyar adófizetők pénzét a közösség érdekében kell felhasználni, nem pedig politikai eszközként kezelni – fogalmazott. Hozzátette: az új kormány nem akarja megmondani az erdélyi magyaroknak, hogy ki képviselje őket, mit mondjanak a sajtótermékek, vagy kik lépjenek fel a kulturális rendezvényeken. A támogatásoknak a közösség megmaradását, fejlődését és helyben maradását kell segíteniük, nem pedig a mindenkori kormány iránti lojalitást jutalmazniuk.

A korábbi rendszer egyik problémájának az átláthatóság hiányát nevezte. Tarr szerint a nyilvánosság nem merülhet ki abban, hogy az adatokat valahol közzéteszik: az információknak valóban hozzáférhetőnek és értelmezhetőnek kell lenniük. A döntések indokainak, a támogatások céljának és a kedvezményezetteknek is követhetőnek kell lenniük. A politikus a sajtó szerepét is kiemelte. Szerinte egy demokratikus társadalom működéséhez olyan sajtóra van szükség, amely kérdez, utánajár a döntéseknek, és ellenőrzi a hatalmat. A támogatóknak pedig el kell fogadniuk, hogy a finanszírozás nem jelenthet cserébe elvárt hallgatást vagy kedvező megítélést.

Átláthatóbb támogatási rendszert ígérnek

Tarr Zoltán szerint a határon túli magyar közösségek támogatásának felülvizsgálatakor nem az a legfontosabb kérdés, hogy egy-egy kedvezményezett mennyi pénzt kapott, hanem az, hogy miként születtek a döntések, milyen politikai befolyás érvényesült, és valóban a közösség javát szolgálták-e a támogatások. Mint fogalmazott, az átvilágítás nem a kedvezményezettek általános megbélyegzését jelenti, hanem elsősorban a döntéshozatali mechanizmusok feltárását. Azt is meg kell vizsgálni, hogy a megítélt összegeket mire használták fel, és hová kerültek végül a pénzek.

A politikus ugyanakkor arra figyelmeztetett, hogy a korábbi támogatási rendszer hibáiból nem szabad az egész erdélyi magyarságra következtetéseket levonni. Szerinte számos fontos kezdeményezés és közösségi program valósult meg a támogatásokból, ugyanakkor olyan összegeket is kiosztottak, amelyeket az új kormány már nem ítélt volna meg, miközben értékes, a közösség számára lényeges projektek maradtak forrás nélkül. „Nem kollektív megítélésről és elítélésről van szó” – hangsúlyozta, hozzátéve, hogy a magyar nyelv, az oktatás, a kultúra és a közösségek megmaradásának támogatása továbbra is fontos cél.

A Bethlen Gábor Alap működésének átalakításáról egyelőre kevés konkrétumot árult el. Elmondása szerint a miniszteri kereteket a lehető legkisebbre csökkentenék, az egyedi döntések szerepét pedig fokozatosan visszaszorítanák. Helyettük átlátható pályázati rendszert alakítanának ki, amelyben szakemberek döntenek a támogatásokról, nem politikusok. A politikus szerint ugyanakkor szükség lehet arra, hogy rendkívüli helyzetekben továbbra is gyorsan lehessen segítséget nyújtani. A rendszer átalakításáról az erdélyi magyar közösségek képviselőivel is egyeztetnének.

Az RMDSZ-ről nem a magyar kormánynak kell döntenie

A beszélgetésen az RMDSZ és az egyházak kapcsolatáról, valamint a magyarországi kormány és az erdélyi magyar politikai képviselet viszonyáról is kérdezték Tarr Zoltánt. A politikus szerint nem a magyar kormány feladata meghatározni, hogy az RMDSZ miként működjön, vagy hogy az erdélyi magyar közösség milyen politikai képviseletet válasszon. A magyar kormány felelőssége szerinte elsősorban a magyar adófizetők pénzének szabályos és átlátható felhasználása. Hangsúlyozta azt is, hogy az erdélyi magyar közösség sajátos történelmi és társadalmi helyzetét nem lehet automatikusan azonosítani a többi határon túli magyar közösségével.

Az MCC erdélyi tevékenységéről szóló kérdésre válaszolva Tarr azt mondta, nem önmagában az intézménnyel kívánnak foglalkozni, hanem a tehetséggondozás ügyével. Szerinte a korábbi rendszerben számos értékes kezdeményezés és fontos munka valósult meg, ezeket igyekeznek megőrizni, miközben a kifogásolható működési gyakorlatokat is felül kell vizsgálni. A cél az, hogy a tehetséggondozás, a kollégiumi ellátás és a magyar közösségek fejlődését segítő programok politikai szempontoktól függetlenül folytatódhassanak.

Magyar Péter is eljön Erdélybe

A közönséget Magyar Péter tervezett erdélyi látogatása is foglalkoztatta. Arra a kérdésre, mikor érkezik a magyar miniszterelnök Erdélybe, Tarr Zoltán azt válaszolta: a látogatásra sor kerül, de konkrét időpontot még nem tud mondani. Szerinte a látogatás időzítésénél a magyar és a román kormány közötti kapcsolatok rendezését is figyelembe kell venni. Úgy véli, a határon túli magyar közösségek helyzetének érdemi javításához elengedhetetlen, hogy a két ország kormánya között normális, működő kapcsolat alakuljon ki.

Tarr hangsúlyozta, hogy Magyar Péter számára kiemelten fontos a határon túli magyar közösségek megmaradása, politikai befolyástól való függetlensége, örökségük megőrzése és a szülőföldön maradásuk támogatása. A látogatásról úgy fogalmazott: ő maga is kérni fogja a miniszterelnököt, hogy jöjjön Erdélybe. Arra azonban figyelmeztetett, hogy a kormányfőnek számos feladata van Magyarországon és nemzetközi szinten is, ezért a megfelelő időpont megtalálása nem egyszerű.