Komoly, de egyáltalán nem váratlan leckét kapott pénteken az Európai Bizottságtól Románia – véli Tánczos Barna környezetvédelmi miniszter az RMDSZ közleménye szerint.

Rámutat: az országot pénzbüntetéssel sújthatják a törvénytelenül működő, be nem zárt szeméttelepekért. Ezt a büntetést közpénzből kellene kifizetnie az államnak, és minden egyes nap további pénzbírságot von maga után.

„Éppen ezért nekünk az a feladatunk a környezetvédelmi minisztériumban, hogy olyan megoldást találjunk ennyi idő elteltével a problémára, hogy ne az állampolgárok zsebéből kelljen fizetni a bírságot, hanem annak, aki szennyez. A „szennyező fizet” elv olyan megoldást jelentene, amely arra kötelezné az országban lévő 48 nem EU-konform szeméttelep tulajdonosát, amelyek miatt most egy egész országnak fizetnie kell, hogy kifizessék a büntetéseket” – mutatott rá Tánczos Barna. Emlékeztetett, több mint 10 éves problémáról van szó, az európai hatóságok pedig elnézőek voltak, minden létező esélyt megadtak arra, hogy Románia teljesítse az Európai Unióhoz való csatlakozáskor vállalt kötelezettségeit.

Kapcsolódó

Ismét az uniós bíróság elé citálják Romániát a hulladéktárolók miatt

Az Európai Bizottság (EB) ismét az Európai Unió Bírósága (EUB) elé állítja Romániát, mivel az ország nem hajtotta végre maradéktalanul a hulladéklerakókról szóló irányelv alkalmazásának elmulasztása miatt 2018. október 18-án hozott EUB-határozatba foglaltakat.

szemét Európai Unió Bírósága hulladéktároló

A szaktárcavezető kifejtette: a 48 nem EU-konform hulladéklerakó tulajdonosai 10 év alatt mindössze hatot tudtak bezárni, amiből hármat ebben az évben. Olyan municípiumi, régi ipari hulladéklerakók ezek, amelyeket ahelyett, hogy a tulajdonosok szakszerűen bezártak volna és elkezdik a helyszín ökologizálását, egyszerűen elhanyagoltak.

Tánczos Barna arról is beszámolt, hogy a maradék 42 illegális hulladéklerakó bezárásának folyamata különböző fázisokban van: nyolc nem EU-konform municípiumi hulladéklerakó bezárását a Környezetvédelmi Alap költségvetéséből finanszírozzák, ezeknek a munkálatoknak az előrehaladottsága is különböző mértékű. Továbbá kilenc nem EU-konform ipari hulladéklerakó különböző gazdasági szereplők tulajdonában van, „akikkel szemben történtek ugyan lépések, de ezek nem elégségesek” – fogalmazott a miniszter.

A legbonyolultabb helyzetben az a 25 illegális hulladéklerakó van, amelyeknek tulajdonosai fizetésképtelenekké váltak, csődbe mentek és semmilyen erőfeszítést nem tettek a bezárásuk érdekében.

„Ezen helyzetek megoldására megtettük a szükséges lépéseket ahhoz, hogy az állam ezeket a hulladéklerakókat kisajátíthassa és eleget tehessen annak a vállalt kötelezettségnek, hogy bezárja őket. Ugyanakkor erőfeszítéseket teszünk annak érdekében is, hogy a felelősöket arra sarkalljuk, gyorsítsák fel a bezárási folyamatokat, hiszen az Európai Unió bírósága által kiszabható bírság összege napról napra nő” – magyarázta a szaktárcavezető.

Ugyanakkor arra is figyelmeztetett, hogy ez a Romániával kapcsolatos, eddig nem alkalmazott döntés jelzi, hogy a brüsszeli hatóságok elveszítették a türelmüket és hasonló határozott lépésekre számíthatunk más környezetvédelmi témájú kötelezettségszegési eljárások kapcsán is, például a nagyvárosok levegőminőségét illetően. „Ha nem sikerül mozgósítanunk minden érintett felet és a társadalom gyakorol nyomást a felelősökre, további hasonló döntések kockázata áll fenn” – hangsúlyozta Tánczos Barna.

(Címlapkép: Pixabay/vkingxl)