Szűk mozgástér, PSD-s csiki-csuki: elrajtolt a Niculescu-kormány
Mire számíthatunk politikai, gazdasági és külpolitikai szempontból a Luca Niculescu vezette kabinettől? Nyer vagy veszít a hatalmi pozícióval a PSD? Sikerül-e Ilie Bolojannak egy erős ellenzéki pólust felépítenie? Megnehezítheti-e az AUR dolgát, hogy a PNL és az USR is hangos kormányellenességre vált? Pászkán Zsolt politikai elemzőt kérdeztük.
„Attól tartok, hogy politikailag a Niculescu-kormány sokkal inkább elszenvedője lesz az eseményeknek, mint alakítója. A parlament 280 szavazattal iktatta be, de ebből a PSD jelenlegi frakciólétszáma mindössze 127. A többiek támogatása különböző pártérdekekből, megállapodásokból és pillanatnyi kényszerekből állt össze. A PNL például a beiktatást támogatta, miközben ellenzékbe vonult. Ez a 280 szavazat tehát nem 280 biztos kormánypárti szavazatot jelent a következő költségvetésnél vagy egy kényes reformnál. Niculescunak folyamatosan egyezkednie kell majd olyan pártokkal, kisebb csoportokkal és képviselőkkel, amelyek egymással is versengenek. Ez lesz az első komoly belpolitikai próbája egy olyan kormányfőnek, aki eddig főként diplomáciai és szakmai egyeztetésekben szerzett tapasztalatot” – mondta a Maszolnak Pászkán Zsolt.

Úgy látja, a gazdaság még szűkebbre szabhatja a mozgásterét. „Az Eurostat október 21-én közzétett adata szerint Románia szezonálisan kiigazított, GDP-arányos államháztartási hiánya 2026 második negyedévében 9,2 százalék volt, szemben az első negyedévi 5,5 százalékkal. Hangsúlyozom: ez negyedéves mutató, nem a teljes évre vonatkozó hiányadat. De a közel tízszázalékos szintre történt visszaugrás így is nagyon kellemetlen azok után, hogy Bolojan a megszorítások eredményeiről beszélt, még a parlamenti búcsújában is. Azt kellene megmagyarázni, hogy a lakosságra és a vállalkozásokra rótt terhek mellett miért mutat ilyen rossz képet a friss statisztika” - fogalmazott az elemző.
Hozzátette: egyetlen negyedév alapján nem lehet a teljes kiigazítás mérlegét megvonni, de a politikai következmény már most jelentkezhet: az AUR „véres rongyként lobogtathatja a számot”, az érintettek pedig még bizalmatlanabbul fogadhatják az újabb áldozatvállalásra szóló felszólításokat. Szerinte Niculescunak úgy kellene rendbe tennie az államháztartást, hogy ehhez nincs szilárd parlamenti többsége, és jelentős társadalmi bizalmi tartalékra sem számíthat.
Ami a külpolitikát illeti, Pászkán nem számít érdemi irányváltásra. „Várhatóan folytatódik a román diplomáciára jellemző, a nyugati partnerekhez erősen igazodó, olykor már túlságosan is simulékony politika. Az első külföldi út bejelentett célpontja Chişinău; ez az elmúlt évek román politikai fősodrában hálás és viszonylag könnyű diplomáciai pálya. A hangsúlyos Moldova-politika tehát önmagában nem meglepetés. A következő látogatások megválasztása viszont jóval kényesebb lehet” - véli a politikai elemző.
Mint mondta, Niculescu franciaországi nagyköveti múltja normális körülmények között diplomáciai előny volna. „Csakhogy a kormányválságot végigkísérték azok a kölcsönös vádaskodások, hogy melyik román politikus melyik külföldi hatalom embere. Ebben a légkörben a francia Libération Franciaország embereként említette az új kormányfőt. A cím egy korábbi párizsi nagykövet és a lap volt munkatársa esetében akár újságírói szófordulatnak is szánható, a román politikai közegben azonban olaj a tűzre” - hangsúlyozta Pászkán Zsolt.
Párizs, a kényes úticél
Hozzátette: Franciaországi látogatásról is beszéltek már a sajtóban, de ennek időpontját és sorrendjét egyelőre nem erősítették meg hivatalosan. „Ha Párizs valóban a legelső állomások közé kerülne, azt a kormányfőnek nagyon gondosan kellene előkészítenie és elmagyaráznia. Nem mintha Romániának nem kellene szoros kapcsolatot ápolnia Franciaországgal, csakhogy ebben a kiélezett helyzetben egy egyébként természetes diplomáciai gesztusból is könnyen újabb belpolitikai és euroatlanti gyanúsítási ügyet csinálhatnak” - mondta az elemző.
Kérdésünkre, miszerint nyernek vagy veszítenek a hatalmi pozícióból a szociáldemokraták, Pászkán úgy fogalmazott: a PSD sem teljesen ura a saját sorsának, és most jóval többet kell majd rögtönöznie, mint amihez hozzászokott. „Az AUR elszívó hatása a szociáldemokrata választók körében talán gyengülhetett, de biztosan nem tűnt el. Grindeanuéknak ezért egyszerre kell bizonyítaniuk, hogy képesek kormányozni, és megőrizniük azt a lehetőséget, hogy a népszerűtlen döntésekért lehetőleg valaki más viselje a politikai felelősséget” – fogalmazott a szakértő.

Úgy véli, a Niculescu-kabinet ehhez különösen érdekes konstrukció. „A PSD tizenegy miniszteri tárcát és egy további delegált miniszteri posztot kapott, miközben a pártelnök nem ül be a kormányba. Így a szociáldemokraták érdemben alakíthatják a kormány politikáját, Grindeanu pedig bizonyos távolságot tarthat a napi döntésektől. Ez a régi, ha akarom, vemhes, ha akarom, nem vemhes taktika új változata. Ha az új kabinet eredményeket mutat fel, a PSD saját sikereként kínálhatja azokat a választóknak; ha viszont rosszul alakulnak a dolgok, megpróbálhat elhatárolódni az úgynevezett technokrata kormánytól és annak minisztereitől” - mondta Pászkán Zsolt.
Hozzátette: más kérdés, hogy meddig fogadják el a választók ezt a csiki-csukit. „A mostani kormányzásban a PSD befolyása túlságosan nagy ahhoz, hogy egy későbbi kudarcért hitelesen teljesen kívülállónak tüntesse fel magát. Ugyanakkor az előző, május 5-e utáni helyzethez képest mégis előnyösebb pozícióban van: akkor a teljes ellenzékiség hasznát sem élvezhette, a kormányzás eredményeit sem sajátíthatta ki. Most legalább mindkettőre van valamennyi lehetősége. Azt azonban korai volna megjósolni, hogy ebből 2028-ban milyen választási eredményt tud kihozni” - fogalmazott az elemző.
Kapcsolódó
Bolojan ellenzéki szerepére vonatkozó kérdésünkre megjegyezte: a volt miniszterelnöknek mindenekelőtt a saját pártját kellene rendbe tennie. „Az Adrian Veștea kormányalakítási kísérlete után kirobbant PNL-beli konfliktus nem maradt belső szócsata: a júniusi pártkongresszus és a vezetőségi határozatok egy részét bíróságon támadták meg. Az augusztusi jogerős döntések helybenhagyták az intézkedések felfüggesztését, de ezek ideiglenes hatályúak, az alapügyek érdemi lezárásától különböznek. Bolojan szeptember végén maga is arról beszélt, hogy a bírósági eljárások megzavarták a párt működését. Ehhez járulnak a területi szervezetek vitái, és most már a miniszterelnöki szék elvesztése is. A román pártpolitikában ez ritkán jelent jó ajánlólevelet egy pártelnök számára” - emlékeztetett Pászkán.
A másik problémának az USR-t nevezte, amely egyszerre lehetne a PNL legfontosabb ellenzéki szövetségese és legközvetlenebb választói vetélytársa. „Bolojan valóban beszél egy 2028-ra felépítendő jobboldali, reformista pólusról. Csakhogy előbb saját pártjában kellene megmagyaráznia, hogy a korábbi kormányzás során miért hagyta, hogy az USR az előző kormányalakítás során ennyire túlnyerje magát, és miért szorultak háttérbe a PNL régi, választásokat megnyerő politikusai közül többen az újonnan felkarolt, gyakran progresszív aktivista vagy más pártpolitikai közegből érkező szereplőkkel szemben” – mondta a politikai elemző.
Mit szól a PNL-tábor Bolojan lépéseihez?
Azt is különösnek nevezte, hogy a PNL új arcokat keresve a szuverenista oldalról érkező parlamenti politikusokkal való együttműködés lehetőségét sem zárta ki. „Ez a saját táborának aligha mindig könnyen megmagyarázható irány. Ha Bolojan következetesen a PNL hagyományos jobbközép karakterének helyreállítására törekedne, az könnyen feszültséget teremtene az USR-rel. Ha viszont a két párt politikailag túlságosan összesimul, a PNL választói joggal kérdezhetik: akkor miért van szükség két külön pártra?” – fogalmazott.
Megjegyezte: az USR már-már neofita buzgalommal bizonygatja jobboldaliságát. „A progresszív, aktivista gyökerekből kinőtt párt most olyan választók felé is nyitna, akiket a PNL régóta magáénak tekint. Kérdés, ezt mennyire fogadja el az eredeti hátországa, és nem nyit-e teret a baloldali-progresszív oldalon új kihívóknak. Egy ilyen átrendeződésnek akár a Jobbik magyarországi útjához hasonló következményei is lehetnek, bár ettől ma még messze vagyunk” – hangsúlyozta Pászkán Zsolt. Szerinte a PNL belső konszolidációjából és a PNL–USR választói verseny alakulásából derülhet ki, hogy Bolojan valóban képes-e működő ellenzéki pólust építeni, vagy csak két egymással is vetélkedő párt átmeneti parlamenti együttműködéséről beszélhetünk.

Arra a kérdésre, hogy megnehezítheti-e az AUR dolgát a PNL és az USR hangos ellenzéki szerepe, a szakértő egyértelmű igennel válaszolt. „Az AUR eddig meglehetősen kényelmes helyzetben volt: szinte monopolizálhatta a radikális ellenzékiségből származó politikai hasznot, miközben sokszor különösebb szellemi teljesítmény nélkül is magához vonzhatta a kormányzással elégedetleneket. Petrișor Peiu és Dan Dungaciu megpróbált több szakmai tartalmat vinni a párt gazdasági és külpolitikai megszólalásaiba, ám az AUR közéleti jelenlétét továbbra is erősen meghatározza a politikai bulvár és a látványos, nehezen teljesíthető vállalások sora” - hangsúlyozta Pászkán.
Szerinte az előrehozott választás „elkerülhetetlenségét” olyan sokáig hangoztatták, hogy az elmaradása a saját választóik szemében is felvetheti a kérdést: mennyit ér az AUR politikai helyzetfelismerése és tényleges érdekérvényesítő képessége? „Igaz, az sem bizonyos, hogy a párt minden vezetője igazán akarta-e az azonnali választást; a területi szervezettség hiányosságai miatt ez kockázatos lett volna. Ehhez jön Nicușor Dan államfő felfüggesztésének visszatérő ígérete. Az AUR eddig egész jól megélt abból, hogy kívülről döngette a hatalom kapuját. Lassan azonban azt is el kellene árulnia, mit kezdene a kulccsal, ha egyszer a kezébe kerülne. Márpedig az AUR-nak 2028-ban a többi párt vele szembeni elzárkózásával is számolnia kell. Egy egyszerű választási első helyezés nem kényszerítené az államfőt arra, hogy az AUR jelöltjére bízza a kormányalakítást; egy önálló abszolút parlamenti többség viszont alapvetően más alkotmányos helyzetet teremtene” – fogalmazott az elemző.
Pászkán Zsolt úgy látja, a PNL és az USR hangos ellenzékisége az AUR számára valódi versenyt jelenthet. „Csakhogy ennek lehet egy másik következménye is: a három párt egymásra licitálva tovább durvíthatja a parlamenti közélet hangvételét. A látványos akciókat és a politikai botrányokra építő kommunikációt az USR is gyakorolta már jóval az AUR parlamenti áttörése előtt; az AUR ebből a szempontból nem a semmiből teremtett új műfajt. Ha most mindhárom párt ugyanazért az elégedetlen közönségért versenyez, érdekes jelenetekre számíthatunk. De a következő hónapok megítéléséhez előbb látnunk kell a Niculescu-kormány első döntéseit, azok gazdasági következményeit, és azt, hogy melyik ellenzéki párt képes a tiltakozáson túl hihető kormányzati ajánlatot is letenni az asztalra” – fogalmazott a szakértő.
CSAK SAJÁT


