A 2026-os év jelentős fordulatot hozott abban, miként viszonyulnak a romániai fiatalok a külföldi egyetemi tanulmányokhoz. Míg a korábbi években néhány kiemelt ország és népszerű szakterület uralta a mezőnyt, mára a döntések sokkal változatosabbá váltak.

A diákok már nem pusztán egy-egy célország hírneve vagy divatos megnevezése alapján választanak, hanem lényegesen szélesebb szempontrendszert mérlegelnek: az akadémiai kínálatot, az angol nyelvű képzéseket, a megélhetési és tandíjköltségeket, valamint a jövőbeli karrierlehetőségeket és a nemzetközi tapasztalatszerzést – számol be az Economedia.

Az IntegralEdu legfrissebb adatgyűjtése szerint a romániai diákok körében Hollandia továbbra is az első számú célállomás, ám az ott tanulók száma 10 százalékkal csökkent a korábbiakhoz képest. Ezzel párhuzamosan más európai országok látványos növekedést produkáltak: Dánia iránt csaknem 170 százalékkal, Írország iránt 160 százalékkal, Olaszország iránt mintegy 120 százalékkal, Franciaország iránt 110 százalékkal, Németország iránt pedig 45 százalékkal nőtt az érdeklődés. Egyesült Királyság szintén visszatért a növekedési pályára, több mint 20 százalékos bővülést mutatva.

Alexandra Bădescu, az IntegralEdu vezérigazgató-helyettese szerint évről évre szembetűnőbb az a szemléletváltás, amelynek során a fiatalok a „kedvenc országról” átállnak a „megfelelő ország” keresésére. Már nem abból indulnak ki, hogy egy adott célállomáson kell tanulniuk csupán azért, mert az népszerű a generációjuk körében, hanem azt a képzést keresik, amely valóban illeszkedik az akadémiai profiljukhoz, az érdeklődési körükhöz és a szakmai terveikhez. Ez a fajta megközelítés érettebb döntéshozatalt jelez egy olyan lépésben, amely alapjaiban határozza meg a diákok elkövetkező éveit és későbbi karrierjét.

sokszínűség a jelentkezési lapokon megjelölt kezdeti vágyak és a folyamat végén megvalósuló tényleges beiratkozások közötti különbségben is megmutatkozik. Az elsődleges opciók listáját Hollandia, az Egyesült Királyság, Olaszország, Németország és Spanyolország vezeti, míg a véglegesen végrehajtott beiratkozások rangsorában Hollandia mögött Olaszország, Spanyolország, az Egyesült Királyság és Franciaország foglalja el a vezető helyeket. Összességében az elemzett célállomásokra benyújtott jelentkezések száma 2,7 százalékkal emelkedett 2025 őszéhez képest, ám a valódi változást a választások kiegyensúlyozottabb eloszlása jelenti.
Az átrendeződés a tanulmányi területek rangsorában is tetten érhető. Az IntegralEdu rendszerén keresztül jelentkező fiatalok körében az informatika (Computer Science) áll az első helyen, amelyet a villamosmérnöki képzés (Electrical Engineering), a nemzetközi jog (Global Law/Law), valamint a repülőmérnöki szak (Aerospace Engineering) követ. A korábbi évek egyik elmaradhatatlan kedvence, a nemzetközi üzleti tanulmányok (International Business) – amely 2025-ben még az első helyen szerepelt – idén az ötödik pozícióba szorult vissza. A legnépszerűbb szakterületek élbolyában helyet kapott még az építészet, a turizmus és vendéglátás, valamint az adattudomány (Data Science) is.

A szakértők rámutatnak, hogy az úgynevezett „divatos” szakok kiválasztását felváltja a diák egyéni adottságainak és a kiszemelt specializációnak a gondos összevetése. Alexandra Bădescu kiemelte: a legfontosabb kérdés ma már nem az, hogy melyik terület van éppen divatban, hanem az, hogy melyik illik a diák egyéniségéhez. Legyen szó technológiáról, mesterséges intelligenciáról vagy mérnöki tudományokról, a jó választás mindig a saját képességek és érdeklődési kör megértésével kezdődik, a tanácsadók feladata pedig az, hogy a családokkal együttműködve a trendeken túlmutató, reális és személyre szabott tanulmányi utat építsenek fel.