Pár százan gyűltek össze Marosvásárhelyen a Székely Vértanúk emlékművénél, hogy megemlékezzenek a Makk József-féle Habsburg-ellenes összeesküvés három résztvevőjéről – azokról a székelyekről, akiket 170 éve Marosvásárhelyen végeztek ki.

A Székely Nemzeti Tanács által szervezett hétfői rendezvényen jelen volt Tőkés László az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács elnöke, Zakariás Zoltán parlamenti képviselő, valamint a Baszk Nemzeti Párt, illetve a katalán és sziléziai kisebbségek meghívott képviselői. A helyszínre érkező résztvevőket a Parajdi Fúvószenekar köszöntötte.

A rendezvény keretében felolvasták Szili Katalin miniszterelnöki főtanácsadó üzenetét, amelyben hangsúlyozta: „Csak a szabadság vezet a székelység önazonosságának háborítatlan megéléséhez, az identitás teljes körű megélése pedig a megmaradáshoz.” Rámutatott, hogy ez a nap nemcsak a közös emlékezésé, hanem az összetartozás és a közös fellépés kifejezéséé is, amely az önigazgatás megteremtését szolgálja.

Tőkés László, az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács elnöke hangsúlyozta: „a hazai, illetve a román és a magyar közvéleményben az a kép alakult ki, mintha a székely szabadság napja kizárólag az erdélyi székely-magyar közösség partikuláris ügye volna. Ezzel szemben tudnunk kell, hogy amiképpen az 1848–49-es magyar forradalom és szabadságharc az egész Európára kiterjedő »népek tavaszának« képezte részét, azonképpen a nyomába lépő ellenforradalmi restauráció ellen szervezkedő megmozdulások és lázongások szintén egész kontinensünket behálózták”.

Beszédében úgy fogalmazott, hogy a „szent világszabadság” eszmei közösségében ilyenképpen találtak egymásra az elnyomott népek nyugati emigrációba kényszerült vezetői és képviselői, akiknek dédelgetett terve volt egy egész Európát átfogó, újabb felkelés kirobbantása. „Élükön ott találjuk Giuseppe Mazzini jeles olasz forradalmárt és a frissiben megalakult londoni székhelyű Európai Demokrata Bizottságot, mely a Habsburg és az orosz uralom lerázását, Olaszország, Lengyelország és Magyarország felszabadítását és – egyebek mellett – egy magyar–román és magyar–délszláv szövetség létrehozását tűzte ki célul” – mondta Tőkés.

Az egybegyűltek háromszoros „igen”-el válaszoltak Izsák Balázs SZNT elnök kérdésére, hogy az autonómia kiáltványt idén is előterjesszék.

A beszédeket, illetve a nemzeti és székely himnuszok eléneklését követően a résztvevők rendezett sorokban a prefektúra elé vonultak. A felvonulást a Parajdi Fúvószenekar tette látványossá.

A prefektúra képviselője átvette a kiálltványt. A román kormánynak, a parlamentnek és Ilie Bolojan ügyvivő államfőnek címzett petícióban hangsúlyozták, hogy Székelyföld területi autonómiája nem sérti Románia területi egységét és állami szuveranitását, sem pedig a polgárok érdekeit vagy az ország alkotmányát.

Szerintük amikor Románia csatlakozott az Európa Tanácshoz egyoldalú kötelezettséget vállalt azon ajánlásának teljesítésére, amely szerint azokban a körzetekben, ahogy egy nemzeti kisebbséghez tartozó személyek többséget alkotnak, azon személyeknek jogukban áll, hogy sajátos történelmi és területi helyzetüknek megfelelő és az állam nemzeti törvénykezésével összhangban álló helyi vagy autonóm közigazgatási szervekkel vagy különleges státusszal rendelkezzenek. A kiáltvány szerint ez nem teljesült, így most újfent követelik, hogy „Székelyföld alkosson önálló, autonóm jogkörökkel rendelkező közigazgatási és fejlesztési régiót a Székely Nemzeti Tanács által kidolgozott jogszabálytervezet alapján”.

A rendezvény végén Izsák Balázs sikeresnek ítélte meg a rendezvényt, rendbontások nélkül, békésen zajlott. Mint mondta, az a cél, hogy a székely közösség üzenetét megfogalmazzák és eljuttassák Románia kormányához. Ez hétfőn megtörtént, ugyanis a prefektúra képviselője hivatalosan is átvette a kiálltványt.