Még ha a végrehajtás elleni fellebbezést el is utasítanák, a tordai sóbánya részvényei akkor sem kerülnének automatikusan a polgármesteri hivataltól Horia Vușcanhoz – nyomatékosította a Kolozs megyei város önkormányzata.

A pontosítás azután érkezett, hogy aggodalmat keltő hírek szerint egy nagyváradi vállalkozó vagyonzárat kért a polgármesteri hivatal bányarészvényeire egy több mint 9 millió lejes tartozás behajtása végett. A központi sajtóban megjelentek szerint a tordai önkormányzat egy gyulafehérvári cég által korábban biztosított tömegközszállítás után halmozott fel adósságot, a követelések egy részét pedig átruházással Vușcan szerezte meg, folytatva a régóta húzódó pereskedést.

Az ügynek pedig még nincs vége, a végrehajtási eljárás jelenleg fel van függesztve és nem igaz, hogy a bitcoin-tranzakciókból vagyonossá vált váradi közel került volna a tordai sóbánya irányításának átvételéhez. A társaság részvényeire kirótt vagyonzárnak semmilyen hatása nincs a per lezárásáig, a bánya még akkor sem kerülne automatikusan Vușcanhoz, ha a végrehajtási kifogást a bíróság elutasítaná. Abban az esetben a részvényeket elárvereznék – magyarázta az önkormányzat.

Cristian Matei, Torda polgármestere a román közszolgálati rádió kolozsvári szerkesztőségének felidézte: a gyulafehérvári vállalat 2009 és 2019 között működött Tordán. „2019-ben lejárt a szerződésük, de további 5 évig folytatni szerették volna minden féle érvénytelen törvényekre hivatkozva. Attól kezdve büntetéseket követeltek, pert indítottak és azóta húzódik az egész ügy” – mondta. Hozzátette, Vușcannak nem sikerült jogerősen bizonyítania minden egyes követelés jogszerűségét, a cég viszont kiadott egy közleményt, amelyben valótlanságokat állítottak, mintha mindent megnyertek volna. „Holott semmit nem nyertek, minden fel van függesztve. Várjuk az ítéletet. Az eredeti ügyből 41 külön ügy vált ki, amelyek most is folyamatban vannak” – ecsetelte Cristian Matei, aki határozottan elutasította annak a lehetőségét, hogy a tordai sóbánya részvényeit lefoglalják vagy egy magánszemély tulajdonába kerüljenek. „Semmi esély nincs rá” – jelentette ki.

A tordai sóbányában a Római Birodalom időszakában kezdődött el a kitermelés, akkor fizetőeszközként használták a sót. A második világháború idején búvóhelyként szolgált a légitámadások elől menekülőknek, ma pedig turisztikai látványosság. Korábban a Maszolt Nemes Árpád idegenvezető kalauzolta végig a bánya egyik turisztikai útvonalán.