Szakmai tanácskozáson vitatták meg a kulturális minisztériumban azt a tervezetet, amely az előadó-művészek munkaidő-nyilvántartását szabályozná. A múlt pénteki egyeztetésen a kulturális és a munkaügyi minisztérium képviselői, a szakszervezetek, valamint az érintett szakmai kategóriák – a művészeti, műszaki, vezetői és beosztotti állomány – képviselői vettek részt. A résztvevők egyetértettek abban, hogy célzottan kell módosítani a hatályos jogszabályt.

„Nem lehet a kultúrát úgy kezelni, mint a többi ágazatot. A probléma nem az, hogy mit akar a tárcavezető, Demeter András. A probléma az, hogy a Számvevőszék már jóval korábban kérte a kulturális tárcát, hogy rendezze ezt a kérdést – a gond az, hogy az elképzelésük egy szűkkörű perspektívát mutat” – nyilatkozta a Maszolnak Kelemen Hunor, az RMDSZ elnöke.

„Korábban nekem is volt velük hasonló vitám a képzőművészeti alkotások kapcsán. A Számvevőszék ugyanis úgy gondolta, hogy egy szobor, egy festmény vagy egy köztéri képzőművészeti alkotás értékét meg lehet állapítani abból, hogy mennyi kő vagy réz van benne, illetve mekkora  vászon és mennyi festék kell a képhez. Úgy képzelték, hogy az alapanyag árához hozzáadjuk a szükséges munkaidő alapján kiszámolt munkabért és megkapjuk az árát. Nos, ez abszurd megközelítés a képzőművészeti, a kulturális és művészeti, de az irodalmi alkotásoknál is. Ez nem így működik!” – hangsúlyozta a szövetségi elnök, egykori művelődési miniszter.

Azt is elmondta: más korábbi tárcavezetők is megvívták a maguk harcát. A jelenlegi vezetés, mint a jó gazda, sorra vette a problémákat, végiggondolta, mi következik, és meg akarta oldani, hogy ne legyenek gondjai a számvevőszékkel, de elfelejtett egy technikai elemet. „Mit kezdünk például azzal a színésszel, akire nem osztanak szerepet egy bizonyos időszakban, mert éppen olyan darabok vannak, hogy a rendező úgy gondolja, nem tud neki megfelelő szerepet adni, vagy csak egy epizódszerepet kap?” – vetette fel a kérdést Kelemen Hunor.

„Egyelőre azt gondolom, hogy jó döntés volt a miniszter részéről, hogy leállította, visszavonta a tervet. Ő maga is színész, ilyen szempontból azt gondolom, hogy meg fogja találni a megoldást. Nem rosszindulatról volt szó, de nem lehet ezt így csinálni, nem lehet a kultúrát nyolcórás rendszerben kezelni.

Kapcsolódó

Visszakozik a Kulturális Minisztérium, felülvizsgálják a tiltakozást kiváltó tervezetet

Felülvizsgálja a Kulturális Minisztérium az előadó-művészeti intézményeknél foglalkoztatottak munkaidő-nyilvántartására vonatkozó kísérleti tervet - ismertette Demeter András miniszter döntését a tárca közleménye.  

Demeter András kulturális minisztérium színház színészek

A számvevőszékkel kell tisztázni a kérdést, de ezt nem teheti meg más, csak a szaktárca”  – tette hozzá. Kelemen Hunor közölte, néhány évvel ezelőtt egy köztéri szobor kapcsán perre mentek a számvevőszékkel, amit később meg is nyert a minisztérium. 

Kormányrendeletet módosító tervezet készül 

Demeter András István művelődési miniszter a Maszol megkeresésére elmondta, a vita középpontjában a munkaidő-nyilvántartás áll. Ezt két részre kell bontani. Az intézményen belül eltöltött munkaidőt ma is rögzítik: jelenléti ívekkel, beléptetőrendszerrel, illetve a színházak esetében próbanaplóval, előadásnaplóval. Ezzel nincs probléma. A gond az intézmény falain kívül végzett munkával van, amely szintén a tevékenység része, de nehezen ellenőrizhető. A színészek otthon tanulják a szöveget, a zenészek, énekesek, táncosok rendszeresen gyakorolnak, edzenek. Ezek a tevékenységek szakmailag indokoltak, ugyanakkor nem dokumentáltak.

„Elvileg egy egyszerű digitális megoldással – például egy alkalmazással – ezt kezelni lehetett volna: az alkalmazott rögzíti az elvégzett munkát, a felettese ellenőrzi és jóváhagyja, majd az adat a hivatalos nyilvántartás részévé válik. A probléma a rendszeren belül tehát nem technikai, hanem inkább a megvalósítás szándékán múlik.”

Ahogyan az már az érintettektől is elhangzott, nem lehet minden művészi tevékenységet órára pontosan mérni. Nem ugyanannyi időbe telik minden „szerep” megtanulása, nem azonos tempóban dolgozik minden alkotó. A szabályozás célja nem az volt, hogy az alkotói folyamatot mechanikusan mérhetővé tegye, hanem az, hogy a rendszer működése jogilag és adminisztratív szempontból is rendezett legyen – magyarázta a miniszter, aki szerint ebben a témakörben a Számvevőszékkel sem lehet vitázni.

A tárcavezető szerint a megkülönböztetett nyilvántartással elkerülhető, hogy az alkalmazott papíron munkaidőben legyen, miközben olyan időszaka van, amikor nem kell bejárnia az intézménybe. „Van olyan időszak, amikor lement a bemutató, és a napi/heti/havi munkarend huzamosabb ideig nem feltételezi a fizikai jelenlétet, mert más produkciók vannak műsoron, de az érintett továbbra is napi nyolc órában szerepel a fizetés alapjául szolgáló nyilvántartásban. Közben akár a sípályán szenved balesetet, ami munkaidőben történtnek minősül. Ez jelzi igazán a probléma lényegét” – tette hozzá.

Ez nem új probléma, évtizedek óta napirenden van, de senki nem rendezte véglegesen. A mostani kezdeményezés célja az volt, hogy egy a szakma képviselőiből összeállított munkacsoport javasolta megközelítéssel erre megoldást találjon. Az eredeti elképzelés szerint a megoldást előbb ki kellett volna próbálni, tapasztalatot gyűjtve finomítani. „A puding próbája az evés” – mondta Demeter András. 

A tervek szerint március 16-ára elkészül a törvénymódosítási javaslat, amelyet egy munkacsoport dolgoz ki. Ennek ülésein az előadóművészeti intézmények képviselői is részt vehetnek. A kulturális minisztérium február 19-én 17 óráig várja az érdeklődők jelentkezését.