Ismét Ursula von der Leyent jelöli majd az Európai Bizottság élére a Bukarestben ülésező Európai Néppárt (EPP). Teszi ezt annak ellenére, hogy a német politikus politikai tevékenysége ellentmondásos, s korrupcióval is gyanusították. Csoma Botond, az RMDSZ képviselőházi frakcióvezetője arra emlékeztetett: Ursula von der Leyen is azt az álláspontot képviselte a kisebbségi jogokat szabályozni kívánó Minority SafePack kapcsán, hogy az Európai Bizottságnak nem kell lépnie az ügyben.

A felmérések szerint az Európai Unió vezető politikai erejének számító EPP a szerdán és csütörtökön tartandó bukaresti kongresszusán kezdi el a kampányát a júniusi európai parlamenti választásokra. A pártcsalád tagja a jelenlegi romániai parlamenti pártok közül a Nemzeti Liberális Párt (PNL) és az RMDSZ. Az EPP tagja a magyar kormányt erősítő Kereszténydemokrata Néppárt is. 

Az eseményen Ursula von der Leyen 65 éves német politikus, az Európai Bizottság jelenlegi vezetője lesz majd reflektorfényben, aki az EPP egyedüli jelöltjeként újabb öt évre elnyerheti az EU végrehajtó testületének elnöki tisztségét. „Az elmúlt öt évben nemcsak az Európa iránti szenvedélyem nőtt, hanem természetesen az a tapasztalatom is arról, hogy mi mindent tehet Európa a polgáraiért” - nyilatkozta jelölése februári bejelentésekor Ursula von der Leyen. A politikus az eddigi mandátuma sikerei között említette a koronavírus-világjárvány gazdasági következményei elleni küzdelmet, valamint a zöldiparba és digitalizálásba történő beruházások előmozdítását. „Európát a jövő és a jövő feladatai felé orientáltuk” - idézte az Agerpres a bizottsági elnököt. 

Akkori beszédében von der Leyen a legfontosabb feladatának a demokrácia, a jogállamiság és a béke védelmét nevezte. Közölte: a választási kampányban világossá fogja tenni Vlagyimir Putyin orosz elnök és az európai szélsőjobboldali pártok számára, hogy „az európai demokrácia útjukat állja”. „Meg akarják semmisíteni, el akarják pusztítani Európát, és ezért olyan fontos, hogy az emberek járuljanak hozzá Európájuk megőrzéséhez” - hangsúlyozta.

Ursula von der Leyen korábban egy Pfizer-vakcinabeszerzéssel kapcsolatos korrupciós botrányba keveredett. 2021 márciusában előzetes tárgyalásokat folytatott a Pfizer vezetőjével a koronavírus elleni oltóanyag beszerzéséről és gyakorlatilag sms-ben egyeztetett a részletekről a gyógyszeripari óriás vezérigazgatójával, Albert Bourlával. A mintegy 35 milliárd eurós üzlet kapcsán 2022 januárjában vizsgálat is indult, de az Európai Bizottság elnökének stábja nem találta meg a kérdéses sms-eket.

Az uniós ombudsman arra jutott, hogy Von der Leyenék szándékosan hátráltatták a munkáját, amikor azt állították, semmiféle szöveges üzenetet nem találtak a bizottsági elnök és Bourla között. Mint azt a Magyar Nemzet egy korábbi cikkében felidézi: később kiderült, hogy állítólag csak a belső dokumentum-nyilvántartást tekintették át, az sms-eket nem, mondván, azok túlságosan „rövid életűek”, ezért nem tartoznak a szakpolitikával kapcsolatos dokumentumok megőrzésére vonatkozó uniós jogszabály hatálya alá.

Csoma Botond, az RMDSZ képviselőházi frakcióvezetője a Maszolnak adott videóinterjújában azt mondta: Ursula von der Leyen megítélése  ellentmondásos. Emlékeztetett rá: a német politikus a Minority SafePack kapcsán - melynek célja a nemzeti, etnikai és nyelvi kisebbségvédelem bizonyos területeinek bevonása az európai uniós jogba - azt az álláspontot képviselte, hogy az Európai Bizottságnak nem kell lépnie az ügyben. „Tisztában vagyunk azzal, hogy ha a Néppárt tagjainak többsége egyetért azzal, hogy ismét Ursula von der Leyen legyen az EPP jelöltje az EB elnöki tisztségére, akkor ezt az RMDSZ nem tudja megakadályozni” - fogalmazott Csoma Botond. Hozzátette: tökéletesen megérti azokat az erdélyi magyarokat, akik körében nem túl népszerű az EB-elnök. 

Ursula von der Leyen bizottsági elnökjelöltté választása mellett a bukaresti kongresszusán az EPP elfogadja a programját is a június 6-9-i európai parlamenti választásokra. Ezt követően titkos szavazással döntenek a küldöttek az EPP listavezető jelöltjéről, akit egyben az Európai Bizottság elnöki tisztségére is jelölnek. A kongresszus az EU több néppárti kormányfőhelyettese, majd az uniós állam- és kormányfők beszédeivel folytatódik.

Korábban a Politico arról írt, hogy meglepően realista, a korábbi, jobboldali politikákhoz visszatérő pontokat tartalmaz az EPP programvázlata, amely a lap birtokába jutott. Célkitűzésként szerepel egyebek mellett annak a döntésnek a felülvizsgálatát, mely szerint az EU 2035-től tiltaná az új benzines és dízelautók értékesítését. A kiszivárgott programvázlat javaslata szerint az EU-nak 10 ezerről 30 ezerre, vagyis a háromszorosára kellene növelnie az unió külső határait biztosító határvédelmi erők létszámát. Az EPP terve az, hogy minél több menekült kérelmét az utolsó biztonságos országban kellene elbírálni, vagyis a menekültstátusz megadása előtt a kérelmező migráns nem léphetne az EU területére. Az EPP programtervezete megemlíti a „keresztény értékek védelmét” is. 

Az esemény honlapja szerint a kongresszus szerdán a PNL elnöke, Nicolae Ciucă, az RMDSZ elnöke, Kelemen Hunor és az EPP elnöke, Manfred Weber üdvözlő beszédével kezdődik.