Egyes rektorok szerint nem érvényesíthető Ilie Bolojan javaslata, hogy a tandíjmentes helyeken diplomát szerző orvosok kötelező módon itthon dolgozzanak egy ideig, és inkább a vonzó feltételek megteremtését látják járható útnak, mint a kényszerítést, de vannak, akik szerint bizonyos megoldások kialakíthatók arra, hogy önkéntes alapon, szerződés alapján vállalják az orvosok, hogy maradnak a rendszerben a rezidensképzés után, és visszatérítik, amit az állam a képzésükbe fektetett – a HotNews megkeresésére sorolták javaslataikat az ország öt orvosi egyetemének rektorai.

Mint a Maszolon is megírtuk, Ilie Bolojan kormányfő kedden kijelentette, hogy – a vidéki és városi orvosi ellátás egyensúlytalanságainak megoldására – támogatja azt az elképzelést, miszerint, aki itthon tandíjmentes helyen szerez orvosi és rezidensképzést, annak kötelező módon legalább néhány évig Romániában kell dolgoznia.

Bár „elméletben jól hangzik, hogy ha az állam befektet, akkor később dolgozz is érte”, de nem a kötelezéssel kellene kezdeni, hanem olyan feltételek kialakításával, amelyek mellett a fiatal orvosok maguktól szeretnének a romániai kórházakban maradni, véli Dan Gheonea, a Craiovai Orvosi és Gyógyszerészeti Egyetem rektora.

Hozzáteszi: ma már nem a magasabb fizetések miatt mennek külföldre az orvosok, mint egy-két évtizeddel ezelőtt, hanem a megfelelő munkakörülmények miatt. „Inkább a jogszabályi környezet és a kórházi körülmények miatt mennek el” – mondta. Szerinte európai szinten is nehéz lenne korlátozni a szabad munkavállalást: „Talán mi lennénk az egyetlen ország, amely nem engedi érvényesülni a munkaerő szabad áramlását. Valószínűleg Európa-ellenesek lennénk” – vélte a rektor.

Ösztönző és védelem kellene

A craiovai rektor szerint ösztönözni kell a fiatal orvosokat a maradásra: megfelelő jogi védelemre, kiszámíthatóságra és infrastruktúrára van szükség, hogy a közegészségügyi rendszer vonzó legyen számukra. A kisebb városok esetében kórházi és önkormányzati ösztönzőket javasol, hogy oda is lehessen orvosokat csábítani.

Hasonló véleményen van Cătălina Poiană, a bukaresti Carol Davila Orvosi és Gyógyszerészeti Egyetem rektorhelyettese és az Orvosi Kamara elnöke. Szerinte nehéz lenne korlátozni az uniós polgárok munkaerő-piaci szabad mozgáshoz való jogát. Ő is hangsúlyozza: az államnak „valamit kínálnia kell” a fiatal orvosoknak. A kisebb kórházakban biztosítani kell a megfelelő infrastruktúrát, multidiszciplináris csapatot, szakmai fejlődési lehetőségeket, tisztességes életkörülményeket és megfelelő ügyeleti díjazást (amely 2018 óta nem emelkedett). A bukaresti orvosi egyetem rektora, Viorel Jinga szintén osztja ezt az álláspontot.

Kialakítható egy kölcsönösségi mechanizmus

A temesvári, marosvásárhelyi és a iași-i egyetemek vezetői szerint ugyanakkor van helye annak, hogy egy „kölcsönösségi mechanizmus” bevezetéséről vita induljon, ha a képzés közpénzből történik.

Andrei Motoc, a temesvári Victor Babeș Orvosi és Gyógyszerészeti Egyetem rektorhelyettese szerint Ilie Bolojan javaslata jelenlegi formájában jogilag nem kivitelezhető, főként nem hirtelen, előkészítés és vita nélkül.

Ugyanakkor Románia tanulhatna más országok gyakorlatából, ahol a hallgatók ösztöndíjat vagy tanulmányi hitelt kapnak. „Az egyetlen módja annak, hogy a demokratikus országok visszaszerezzék az egyetemisták képzésére fordított pénzt, a hitelrendszer. Amikor egy hallgató állami helyre kerül, hitelszerződést ír alá. És akkor az állam mondhatja: ha vissza akarod fizetni a hitelem, dolgoznod kell egy ideig” – hozta példaként.

Szerződéskötés a képzés kezdetén

Hasonló javaslattal él Leonard Azamfirei, a marosvásárhelyi George Emil Palade Orvosi és Gyógyszerészeti Egyetem rektora. Szerinte a kérdést büntető reflexek nélkül kellene megvitatni, és semmiképpen sem olyan megoldásokat javasolva, melyek a szabad mozgás korlátozását jelentenék. Azt Javasolja, hogy az orvosi diplomások vagy a tandíjmentes helyre felvételt nyert hallgatók írjanak alá „jogilag és alkotmányosan dokumentált, jól megfogalmazott szerződést”.

„Úgy gondolom, hogy a kölcsönösségen alapuló megközelítés indokolt lenne. Az orvosok szakmai szabadságát meg kell tartani, de a közpénzből történt befektetésnek méltányosan kell visszatérnie azokba a közösségekbe, amelyeknek szükségük van rá” – vázolta Azamfirei. 

Az említett szerződés kapcsán elmondta, „opcionális” lenne, „mindkét fél kötelezettségvállalását” magában foglalná, és a rezidensképzés kezdetén kötnék meg. Általa az állam biztosítaná a munkahelyet, a megfelelő körülményeket és a szakmai továbbképzés lehetőségét, ugyanakkor egy visszafizetési mechanizmus is helyet kaphat benne arra az esetre, ha az illető meggondolná magát. Ez szerinte mindkét fél számára korrekt módja lenne a befektetés megtérítésének.

Példaként Azamfirei elmondta, a modell már létezik a gyakorlatban a katonai orvosképzésben. A hallgatók az első évtől a hatodikig az orvosi képzés mellett katonai kiképzésben is részesülnek, a védelmi minisztérium támogatásával, tanulmányaik után a katonai rendszerben maradnak, ha más utat választanak, vissza kell fizetniük az állam által rájuk fordított összeget. Megjegyezte a példa csak kiindulópontnak jó, hisz a polgári rendszert nem lehet úgy kezelni, mint a katonait.

A rektor ugyanakkor figyelmeztet, hogy jelenleg a fő probléma „nem az, hogy hány orvos végzi el az egyetemet, hanem az, hogy hogyan oszlanak el, különösen a városi és vidéki területek között, valamint a fiatal orvosok számára vonzóbb és kevésbé vonzó vagy érdekes szakmák között”. Ha az arány változatlan marad, „ez középtávon komoly nehézségeket okozhat az egészségügyi rendszer működésében” – mutatott rá Azamfirei rektor. 

Szerinte jelenleg senki sem tudja, hogy 10 év múlva hogyan fog kinézni Románia egészségügyi rendszere, és olyan megoldásra van szükség, amelyet mind adminisztratív, mind politikai szinten elfogadnak, még akkor is, ha ez rontja azok megítélését, akik elfogadják.

„Gondoljunk csak bele, milyen súlyos a helyzet a családorvoslásban, ahol az orvosok átlagéletkora nagyon magas. Sokan közülük néhány éven belül nyugdíjba mennek. Ki fogja őket helyettesíteni? Elsődleges egészségügyi ellátás nélkül maradunk. Úgy gondolom, nagyon fontos, hogy legyen koncepciónk és stratégiánk az egészségügyi humánerőforrás-politikákra vonatkozóan. Tudnunk kell, hogy 10 év múlva hogyan fog kinézni a rendszer.”

Álláshoz kötött rezidensképzés

Hasonló gondokra hívta fel a figyelmet Viorel Scripcariu, a iași-i Grigore T. Popa Orvosi és Gyógyszerészeti Egyetem rektora is, akinek elmondása szerint Moldva egyes kórházai rezidenseket kérnek az egyetemüktől, hogy biztosítani tudják a működésüket.

„Ugyanakkor az egyetemi központokban túlzsúfoltság van, mert a fiatal orvosok ott szeretnének maradni. És ha nem találnak állást, ők azok, akik kilépnek a rendszerből” – mutatott rá. Vannak, akik akár két-három rezidensképzést is elvégeznek egymás után, hogy a nekik tetsző városban maradhassanak, tette hozzá.

Scripcariu szerint megoldás lehetne a „poszthoz kötött rezidensképzés” visszaállítása, amely jobban igazodna az egészségügyi rendszer igényeihez, valamint a rezidensek számának korlátozása, mivel a képzés költséges.

Jelenleg a rezidens orvosoknak csak kis hányada végzi a képzését olyan kórházakban, amelyek állást garantálnak számukra annak befejezése után. Ezek azonban többnyire nem vonzó területeken található kórházak, amelyek súlyos személyzethiányban szenvednek. A többség úgy végzi a rezidensképzést, hogy nem garantálnak számukra állást, így vagy megvárják, hogy a kórházak helyeket hirdessenek, vagy elmennek a magánszektorba vagy külföldre dolgozni, mondta el a rektor.

Elismeri, hogy nehéz korlátozó intézkedéseket bevezetni, különösen az EU-n belüli szabad mozgás mellett, de hozzátette: „vannak kötelezettségeink is az állam felé. Különösen, ha az egyetemen tandíjmentes helyen tanultunk, és rezidensként is fizetést kapunk. Az állam nagyon sok pénzt veszít.”

„Azt támogatnám, hogy legyen egy szerződésük, amely révén a munkájukkal visszatérítik azt az értéket, amelyet az állam a képzésükbe fektetett” – vázolta röviden, hogy látja kivitelezhetőnek a kormányfő javaslatát.

Kapcsolódó

Bolojan törvénnyel akadályozná meg a fiatal orvosok elvándorlását

Aki itthon állami finanszírozással kap orvosi és rezidensképzést, annak kötelező módon legalább néhány évig Romániában kell dolgoznia.

orvosképzés Ilie Bolojan rezidens orvosok fiatalok elvándorlása elvándorlás