Jó ötlet, hogy több kompetenciát is mérjenek a nyolcadikosok képességfelmérő vizsgáján, és ne csak két, – magyar diákok esetében három – tantárgyra szorítkozzanak, azonban a jelenlegi rendszer nem alkalmas egy ilyen átfogó felmérésre, és nem is hozna jó eredményeket – szögezte le a Maszolnak Ferencz Salamon Alpár, a Romániai Magyar Pedagógusok Szövetségének alelnöke, akit Daniel David tanügyminiszter javaslatáról kérdeztünk.

A miniszter szerint a többi alapkompetencát is mérni kellene a cikluszáráskor, nemcsak kettőt. Az RMPSZ úgy látja, szükséges is lenne a gyerekek tudatos pályaválasztásához, hogy ne csak a román, magyar és matematikán legyen a hangsúly – ehhez viszont korai pályaorientációs tanácsadás, kompetencia- és készségfejlesztés kellene legalább ötödik osztálytól egészen tizenkettedikig. Egy ilyen rendszer segítené a diákokat, és összhangban lenne a több kompetenciát felmérő vizsgával is, amit a tanügyminiszter felvetett, hangsúlyozza a pedagógusszövetség.

Nincsen rendjén, hogy két tantárgyra szorítkozik a nyolcadikosok képességfelmérő vizsgája, miközben az oktatás a nyolc alapkompetencia fejlesztését célozza, vetette fel nemrég Daniel David oktatási miniszter. Hozzátette, a többi alapkompetencia esetében is jó lenne tudni, hogy milyen mértékben sajátították el a gyermekek.  

A miniszter elmondta, támogatná, hogy a kilencedik osztályos helyek legalább 50 százalékára külön felvételit szervezzenek, és szerinte azt az országos képességfelmérő vizsga után kellene megtartani. „Lehet, hogy valaki nagyon jó biológiából vagy kémiából, de éppen rossz napot fogott ki a képességvizsgán, és gyenge jegyet kapott román nyelvből vagy matematikából. Így bár nagyon jól felkészült, minden esélye elszállt, hogy bekerüljön egy erős középiskola természettudományok szakára” – érvelt akkor a miniszter. Néhány nap múlva azt is felvetette, hogy tájékoztató jellegűvé minősítené a nyolcadikosok képességfelmérő vizsgáját, de gyorsan meg is jegyezte, hogy erre nincs jelenleg mód.

Holisztikus szemlélet kellene

A Romániai Magyar Pedagógusok Szövetségének alelnöke a Maszolnak elmondta, az átfogó vizsga gondolata „nagyon jó”, azonban, ha kiviteleznék, az most nem hozna jó eredményt, ehhez előbb szemléletváltásra és nagy átalakításokra lenne szükség egészen az alaptantervig. Ferencz-Salamon Alpár úgy véli, elsősorban egészében kellene tekinteni a diákok oktatását és segítését a pályaválasztásban, és e célból legkésőbb ötödik osztálytól nagy hangsúlyt kellene fektetni a pályaorientációra és készségfejlesztésre.

Mindezt „annak érdekében, hogy amikor ciklusvégi intézményváltás és oktatási szint váltása elé kerül a diák, akkor minden olyan fejlesztett készsége birtokában legyen, ami alapján minél tudatosabban tud középiskolát választani” – mutatott rá Ferencz-Salamon Alpár.

Kiemelte, ehhez „egy jól kigondolt, jól működtetett, számos szakemberrel ellátott korai pályaorientációs és tanácsadási rendszert kell kiépíteni, legalább ötödik osztálytól egészen tizenkettedik osztályig, hogy egyrészt a középiskolai továbbtanulásban kapjanak a diákok minél jobb kompetencia- és készségfejlesztést, valamint tanácsadást, ugyanakkor tizenkettedik osztályig ugyanilyen fejlesztésben részesüljenek, hogy minél tudatosabban választhassanak, amikor az egyetemi oktatásukról vagy épp a munkaerőpiaci elhelyezkedésükről van szó”.

Kapcsolódó

Gyökeresen átalakítaná a nyolcadikosok képességvizsgáját a miniszter – Két tantárgyból nem elég?

Nincsen rendjén, hogy a nyolcadikosok képességfelmérő vizsgája két tantárgyra szorítkozik, miközben az oktatás a nyolc alapkompetencia fejlesztését célozza, szögezte le Daniel David oktatási miniszter.  

oktatás nyolcadikosok képességvizsga Daniel David tanügyminiszter

Tantárgyalapú oktatás után tantárgyközi mérés?

Hogy nyolcadik végén az iskolák szervezik a mérést vagy a középiskolák, az részletkérdés az RMPSZ szerint, de lényegesnek azt tartja, hogy, amennyiben lesz átfogóbb mérés, a felkészítés is ennek megfelelő legyen.

„A tantárgyközi mérések pártján mi vagyunk, ehhez viszont át kell alakítani a teljes közoktatási rendszer nemzeti alaptantervét, annak érdekében, hogy olyan tananyag, módszerek, követelmények, készségfejlesztési szempontok szerint történjen a teljes fejlesztés és oktatás az 5-8. vagy 0-8. osztály során, amely a transzdiszciplináris mérési feltételekkel is összhangban van, hiszen nem lehet egy monodiszciplináris, elkülönülő tantárgyakra épített, tananyag alapú tanítás után tantárgyközi mérést relevánsan alkalmazni. Negatív eredményeket is produkálna” – mutatott rá, miért nem alkalmas most egy ilye átfogó felmérés.

Nincs támogatva a pályaválasztásában a diák

Ahhoz, hogy a diákokat másképp oktassák, fejlesszék, erre a tanáraikat is fel kellene készíteni, oktatásfinanszírozási többletre is szükség lenne, hangsúlyozta az RMPSZ alelnöke.

„Az látszik a mostani rendszeren, hogy a diák nincs támogatva abba, hogy minél tudatosabban döntsön a továbbtanulásáról. Román és magyar nyelvből és irodalomból, illetve matematikából vizsgázik, de utána el kellene döntse, hogy ő természettudományokra való-e, ami mélyebb kompetenciamérést igényel, mélyebb és alaposabb fejlesztést. Mindezt a folyamatot a tanárkompetenciák nem tudják kellőképpen hatékonyan támogatni. Egy nagyon alapos tanártovábbképzésre van szükség, annak érdekében, hogy a pedagógus is lássa és tudja, hogy mi a feladata” – hangsúlyozta a szakember.

Egy holisztikus elképzelésre van szükség, véli Ferencz-Salamon Alpár, aki úgy látja, a jelenleg érvényes törvények nem olyan irányba visznek, ami a tanügyminiszter felvetését is támogatná.

Kapcsolódó

Daniel David: Le kellene mondanunk a nyolcadikos képességvizsga szelekciós szerepéről

Tájékoztató jellegűvé minősítené a nyolcadikosok képességfelmérő vizsgáját Daniel David.

képességvizsga nyolcadikosok Daniel David