Több mint két év felújítás után ismét birtokba vehették a torockói diákok a Sebes Pál Általános Iskola megújult épületét. A korszerűsítés során nemcsak az energiahatékonyság növelésére törekedtek, hanem arra is, hogy az épület megőrizze a település történelmi arculatához illeszkedő jellegét. A több mint négy évszázados múltra visszatekintő tanintézmény története szorosan összefonódik Torockó művelődési és közösségi életével.

November 2-án, hétfőn ismét a torockói iskola felújított épületében kezdődhetett meg a tanítás. Az alkalomból nem szerveztek hivatalos átadóünnepséget, Kovács Kinga Tünde igazgatónő, Deák-Székely Szilárd Levente polgármester és Csécs Márton Lőrinc torockói lelkipásztor-esperes az egyik osztályteremben találkozott a gyermekekkel. Röviden köszöntötték őket, és arra kérték a diákokat, hogy vigyázzanak a megszépült, korszerűsített épületre, hiszen annak megőrzése a következő nemzedékek számára is közös felelősség. „Ezek között a falak között próbáljatok meg úgy tevékenykedni, hogy a szellemetek és a szívetek is értékes tartalommal teljék meg” – szólt a diákokhoz az igazgatónő.

A visszaköltözés egy hosszabb időszak lezárását jelenti az iskola életében. A munkálatok ideje alatt a tanulók a szomszédos Torockószentgyörgyön folytatták tanulmányaikat, ahová a Rákóczi Szövetség által biztosított kisbusszal ingáztak. Az ideiglenes költözés ugyan alkalmazkodást kívánt a gyermekektől, pedagógusoktól és szülőktől egyaránt, most azonban ismét a település központjában, megszokott iskolai környezetükben tanulhatnak a diákok.

Korszerű energetikai megoldások, a hagyományos arculat megőrzésével

A torockói iskola felújítása azért is figyelemre méltó, mert a beruházás tervezésekor az energiahatékonysági szempontok mellett kiemelt figyelmet fordítottak a település épített örökségének megőrzésére. Torockó történelmi központja egységes építészeti arculatával Erdély egyik különleges települése, ezért egy ilyen jelentőségű középület korszerűsítésekor különösen fontos, hogy a modernizálás ne változtassa meg hátrányosan a történelmi környezetet.

A Maszolnak Deák-Székely Szilárd Levente polgármester elmondta: a felújítás során több olyan megoldást választottak, amelyek egyszerre szolgálják az energiahatékonyságot és az építészeti értékek megőrzését.

Az egyik leglátványosabb változás a tetőzetet érinti: a korábbi csúnya bádoglemezfedést hagyományos cserépfedésre cserélték, amely jobban illeszkedik Torockó jellegzetes házainak látványához. A tetőszerkezet elhasználódott elemeit is kicserélték, ahol erre szükség volt.

A megújuló energia hasznosítása szintén fontos része a korszerűsítésnek. A tervezés során olyan napelemek elhelyezésére törekedtek, amelyek megjelenésükben a lehető leginkább illeszkednek a történelmi környezethez, és amelyek felszerelését az illetékes műemlékvédelmi hatóság is jóváhagyta. A külső nyílászárók esetében ugyancsak az eredeti építészeti jelleg megőrzése volt az irányadó: vissza kívánták állítani a hagyományos fa ablakkereteket, miközben az épület belső oldalán megtartották a korszerű fa termopán ablakokat. Az épületet nem kívülről, hanem belülről hőszigetelték, szintén abból a megfontolásból, hogy ne csúnyítsák el a faluképet.

Az energetikai korszerűsítés a fűtési rendszerre is kiterjedt. A korábban használt fatüzelésű kazán megtartása mellett annak feljavítását és egy hőszivattyús rendszer alkalmazását tervezték, hogy az időjárási és gazdaságossági szempontok figyelembevételével hatékonyabban lehessen biztosítani az épület fűtését. Mindeközben nem váltak meg két évszázados öntöttvas kályhától sem, és a régi nagy csengőt is restaurálják, amely a ballagó diákokat szokta búcsúztatni…

A világítás korszerűsítése érdekében felújították a teljes villanyhálózatot és LED-es világítótesteket szereltek fel. Ugyanakkor klímagépeket szereltek fel nem csak a termekben, hanem a folyosón is, amelyek nyáron hideget, télen pedig meleget sugároznak.

A beruházás szemléletének lényege, hogy az energiahatékonyság és a műemléki környezet védelme nem egymást kizáró szempontok. A torockói iskola példája azt mutatja, hogy a régi épületek korszerűsítése úgy is megvalósítható, hogy közben megmaradnak azok az építészeti jegyek, amelyek egy település sajátos arculatát meghatározzák.

Deák-Székely Szilárd polgármestertől megtudtuk: az iskola korszerűsítését és felszerelését két PNNR-s pályázatból valósították meg, amelyek összértéke – az önrésszel kipótolva –meghaladta a kétmillió lejt.

Gyermekközpontú iskola a Székelykő lábánál

A torockói iskola felújítása kétségtelenül az iskola vezetősége és a polgármesteri hivatal jó együttműködésének az eredménye. A felújításról körülményeiről megkérdeztük Székely Erika Ildikó Fehér megyei kisebbségi oktatásért felelős tanfelügyelőt is, aki csupán idén júliustól tölti be ezt a tisztséget, előtte tíz évig a torockói iskola igazgatója volt.

Székely Erika elmagyarázta: a legnagyobb kihívás az épület gyors kiüresítése volt, hiszen 2024 december végén csak két napot kaptak arra, hogy mindenestől átköltözzenek az időközben szabaddá vált torockószentgyörgyi óvodába. A sietség, mint utólag kiderült, hiábavaló volt, hiszen csak tíz hónap múlva fogtak neki a munkálatoknak, nyugodtan be lehetett volna fejezni a tanévet.

Az új bútorzat és taneszközök beszerzése sem volt zökkenőmentes fázis, hiszen azokat korábban meg kellett vásárolni, mielőtt az épület elkészült volna, hogy ne lépjék túl a pályázati határidőt. Egy adott ponton felmerült a kérdés, hova raktározzák el őket, végül a volt kántori lakban, a régi posta épületében és a polgármesteri hivatalban lettek elhelyezve. Szerencsére a kommunikáció kitűnő volt az ALEXBÚTOR nevű magyarországi céggel és az önkormányzattal.

Az eredmény viszont minden nehézséget elfelejttetett. „Régi álmom vált valóra! Szerintem a felújítás színvonalasra sikerült, remélem, hogy tartós munkának bizonyul. A mai napon egy minden szempontból korszerű tanintézményben tanulhatnak a torockói gyerekek. Az utóbbi tíz évben állandóan szépítgettük az iskolát, önerőből minden tanévkezdéskor próbáltunk valamit újítani, hogy a gyerekek érezzék: törődünk velük. Szerencsére kaptunk magyarországi adományok és a kolozsvári Bosch is besegített egyszer az osztálytermek felújításában. De az volt az álmom, hogy egy korszerű, otthonos épületben tanulhassanak a gyerekek, ahol jó a hangulat, barátságos a légkör, ehhez pedig a berendezés és a környezet is nagy mértékben hozzájárul.  Mindig jó diákok kerülnek ki tőlünk, továbbjutnak a versenyeken, a képességvizsgán szépen szerepelnek. Nagyon lelkes a tanári kar, nincsenek nézeteltérések. Nálunk az iskola gyermekcentrikus” – hangsúlyozta Székely Erika tanfelügyelő.

Kovács Kinga igazgató arról számolt be, hogyan fogadták a gyerekek a megújult „második otthonukat”. Szerinte elsősorban a digitális eszközök kötötték le a figyelmüket, de annak is kiváltképp örültek, hogy immár jó meleg van a termekben. „A gyerekek nagyon kíváncsiak voltak arra, hogyan működik az okostábla és hogyan lehet írni filctollal a mágneses táblára, milyen rajta a kézírásuk? Nagyon vonzó volt a tornaterem, hiszen eddig nem is volt egyáltalán, és már voltak is ötleteik, mit és hogyan szeretnének kipróbálni benne”.

Hozzátette: azt is értékeli, hogy minőségi, strappabíró az új bútor és gyerekreszabott minden, külön méretek vannak az elemisták és a gimnazisták számára. Azt is említette: kialakítottak egy új logopédiai kabinetet, új bútorzattal és didaktikai eszközökkel.

Négy évszázad az oktatás szolgálatában

A torockói iskola története jóval régebbre nyúlik vissza, mint a ma látható épületé. Az egykori bányaváros oktatási intézményének első okleveles említése 1595-ből származik, amikor már algimnáziumi szintű oktatás folyt a településen. Létrejötte szorosan összefüggött Torockó XVI. századi unitárius hitre való áttérésével.

Az iskola a XVII. században már Erdély-szerte ismert oktatási intézménynek számított. Jelentősége messze túlmutatott a helyi közösségen: a tehetősebb torockói családok ösztöndíjakkal támogatták a tanulni vágyó fiatalokat, így a Székelyföld különböző vidékeiről is érkeztek ide diákok. Az intézmény évszázadokon keresztül fontos szerepet játszott az unitárius értelmiség képzésében.

Az iskola történetének különleges fejezete a lányok oktatásához kapcsolódik. A XVIII. századtól Torockón lánynevelde is működött, ami az akkori viszonyok között figyelemre méltó kezdeményezésnek számított. Mindez azt bizonyítja, hogy a település lakói már évszázadokkal ezelőtt nagy jelentőséget tulajdonítottak a műveltségnek és az oktatásnak.

A torockói iskola falai között számos később ismertté vált személyiség tanult. Itt szerezte meg alapvető ismereteit Kriza János, a későbbi unitárius püspök és néprajzkutató, Brassai Sámuel, az erdélyi polihisztor, valamint Gheorghe Barițiu, a román történetírás és újságírás jelentős alakja. Az intézmény tanulói közé tartozott Felvinczi György és Gáspár János is.

A XIX. században az iskola egyik legjelentősebb pedagógusa Sebes Pál volt, aki 1812 és 1844 között vezette az intézményt. Harmincnégy éves rektorsága alatt az iskola virágzó oktatási központtá fejlődött. Pedagógiai munkássága mellett írásaiban is szorgalmazta a tanítási módszerek korszerűsítését, és nagy hangsúlyt fektetett a tanulók erkölcsi nevelésére. Az intézmény 2005-ben vette fel a nevét, Deák-Székely Szilárd Levente akkori iskolaigazgató, jelenlegi polgármester kezdeményezésére.

A történelmi épület új fejezete

A ma iskolaként szolgáló épület története szintén a XIX. századig nyúlik vissza. A korábbi iskolaépületet 1881-ben építették újjá, majd 1945-ben bővítették. A Piactér közepén, az unitárius templom közelében álló ingatlan így maga is Torockó történelmi településképének része.

Az intézmény az évszázadok során számos változáson ment keresztül, de mindvégig megőrizte alapvető küldetését: a helyi és környékbeli magyar közösség fiatal nemzedékeinek oktatását és nevelését. Az iskola múltja egyben Torockó történetének is fontos része, hiszen a település kulturális és szellemi fejlődésében mindig meghatározó szerepet játszott a műveltség és a tanulás.

A mostani korszerűsítés ezért túlmutat egy épület felújításán. Egy olyan intézmény kapott új lehetőséget a jövőre, amely több mint négy évszázada szolgálja az oktatást. A megújult épület egyszerre őrzi a múlt értékeit és biztosít korszerűbb körülményeket a jelenlegi diákok számára.

Torockó különleges épített örökségének megőrzése nemcsak a műemlék házak és a történelmi utcakép védelmét jelenti, hanem azokat a közösségi intézményeket is, amelyek évszázadokon át meghatározták a település életét. A Sebes Pál Általános Iskola megújulása ennek a folytonosságnak az újabb állomása.