Tovább dúl a vita Octavian Goga személye körül.

„Ne ráncoljátok a homlokotokat, kedves kolozsváriak. A törvény nem cenzúrázza Octavian Goga irodalmi vagy publicisztikai műveinek tanulmányozását. A politikus Goga nyilvános köztéri felmagasztalása viszont olyan cselekedett, amelyet a két totalitárius rezsim emlékezetére épülő romániai demokratikus rend illegálisnak és elfogadhatatlannak tekint” – fogalmazott szerdán kiadott állásfoglalásában az Elie Wiesel Intézet, azt követően, hogy kolozsvári értelmiségiek közös nyilatkozatukban tiltakoztak a költő köztéri szobrainak eltávolítása ellen.

Az aláírók a törvénnyel való visszaélésnek és „megbocsáthatatlan” hibának tartják a kezdeményezést, a költő utólagos „büntetése” a szovjet ideológia módszereire hasonlít. „Bármilyen kísérlet a költő Goga és az egyesülés harcosa emlékének eltávolítására a köztudatból, a nemzeti identitás elleni merénylet” – fogalmaztak a Făclia lapban is megosztott nyilatkozatban.

Mint arról korábban már írtunk, a fasiszta, legionárius, rasszista vagy xenofób ideológiák képviselőinek nyilvános dicsőítését tiltó Vexler-törvényre hivatkozva egy aradi egyesület kiharcolta, Octavian Goga egy iași-i köztéri szobrának eltávolítását és egyebek mellett kérte a kolozsvári könyvtár nevének megváltoztatását is.

Az antiszemitizmus és a legionarizmus megelőzését és felszámolását célzó egyesület vezetője, Bogdan Ionescu korábban a Maszolnak elmagyarázta: nem a költő irodalmi munkáit akarják tiltani, hanem a kevésbé ismert politikai tevékenysége okán a dicsőítése a problematikus, hiszen miniszterelnöksége idején fogadták el Romániában az első zsidóellenes törvényeket.

Kapcsolódó

Szobrok a raktárban, nevek célkeresztben – Így írja át a Vexler-törvény a köztereket

A Vexler-törvény hatályba lépésével új korszak kezdődött. A változás első látványos példája Octavian Goga iași-i szobrának eltávolítása, de a folyamat ennél jóval szélesebb kört érinthet.

antiszemitizmus legionárius eszmék fasiszta Octavian Goga szobor névadás

Erre mutatott rá állásfoglalásában az Elie Wiesel Intézet is szerdán. A több szakember aláírásával támogatott nyílt levélben emlékeztettek: A. C. Cuzával közösen Octavian Goga alapította 1935-ben a szélsőjobboldali, fasiszta, xenofób és antiszemita Nemzeti Keresztény Pártot (PNC), amelynek haláláig az elnöke volt.

A párt logójában horogkereszt volt, a szlogenje: Románia a románoké. 1937-ben antiszemita plakátokkal kampányoltak a választások előtt, majd 1938-ban Goga miniszterelnökként kiadta az első zsidóellenes törvényt az állampolgárság felülvizsgálatáról, amely nyomán az ország zsidóságának mintegy harmada állami védelem nélkül maradt.

Az általa vezetett kormány tiltotta be a zsidó újságírók által szerkesztett sajtótermékeket, zárta ki a zsidókat a közintézmények vezetőségéből, korlátozta kereskedelmi tevékenységeiket, kitoloncoltatta a román állampolgársággal nem rendelkező rabbikat és betiltotta a zsidó vallás oktatását az állami iskolákban. Goga néhány antiszemita és xenofób kijelentését, gondolatát idézve is érveltek amellett, hogy miért is problematikus a dicsőítése.

„A nyilvános népszerűsítés bármilyen eszközzel olyan magatartási minták, értékek, eszmék, elvek vagy emlékezetpolitikai reprezentációk esetében, amelyek az illiberalizmus, fasizmus, legionárius mozgalom, antiszemitizmus, rasszizmus vagy bármilyen diszkrimináció eszköztárából származnak, a demokrácia aláásását jelenti, amely a szabadság, az emberi méltóság és az emberi szolidaritás elvein alapul” – fogalmaztak.

Emlékeztettek a Vexler-törvény egyértelmű tiltásaira, egyúttal kijelentették: olyan antiszemita és fasiszta politikai vezetőnek, aki az ország élén állt, és felelős volt egyes román állampolgárok társadalmi kirekesztéséért, nincs helye a nyilvános térben.

Mint korábban írtuk: az aradi egyesület más, kevésbé ismert személyiségekről elnevezett utcanevek megváltoztatását is kérte. Több kérelmük van folyamatban, ugyanakkor további indítványokra is számítani lehet.