Több Bihar megyei folyó jelentősen meghaladta a korábban mért legmagasabb szintet is május közepén, amikor 140 milliméternyi eső esett le alig két nap alatt. A folyókon levonuló árhullámok mindent vittek, ami az útjukba került.

A kormánybiztosi hivatal szerint összesen 12,3 millió lej kárt okozott Dél-Biharban a május 18–20. közötti árhullám, amely korábban sosem látott szintre duzzasztotta a patakokat és kisebb folyókat a hegyvidéken. Most elkészült a kárfelmérés és a prefektus indítványt nyújt be a fejlesztési, közigazgatási és közberuházásokért felelős minisztériumhoz a károk megtérítésére az országos katasztrófavédelmi alapból.

A Bihar megyei vészhelyzeti bizottság június 2-ai ülésén hagyta jóvá azt a jegyzéket, amely tételesen tartalmazza, melyik településen milyen értékű károk keletkeztek az infrastruktúrában. A Bihar-hegység lábánál lévő falvakra ugyanis özönvízszerű esőzések csaptak le május derekán, emiatt pedig hirtelen nagy árhullámok alakultak ki. Az esőzések nyomán a régióban a csapadék mennyisége meghaladta a 140 litert négyzetméterenként. Május 19-ére virradó éjszaka történelmi szintet elérő árhullám alakult ki a Fekete-Körösön, melyen a belényesi vízügyi mérőállomásnál 60 centiméterrel haladta meg a vízszint a 2000-ben mért addigi legmagasabb szintet. Komoly gondokat okozott a nagymennyiségű esővíz levonulása a Boga patakon is, amely 18 centiméterrel haladta meg az 1995-ben mért történelmi szintet; a Galbena folyó 43 centiméterrel a 2015-ben mért történelmi szintet; a Rósa folyó pedig 28 centiméterrel az 1980-ban mért addigi legmagasabb szintet.

Az árhullám levonulása összesen 23 települést érintett. A víz elmosott vagy megrongált megyei és községi utakat, illetve hidakat tett tönkre. Az okozott kárnak az önkormányzatokra eső része „mindössze” 3,53 millió lej, közölte a kormánybiztosi hivatal, ugyanis a közel 9 millió lejes különbség a Körösvidéki Vízügyi Igazgatóság és az Országos Autópálya- és Közútkezelő Társaság kárát jelenti.

A Bihar megyei prefektúra arra kéri a Cseke Attila vezette fejlesztési minisztériumot, hogy térítse meg a károk értékét az országos katasztrófavédelmi alapból. Az elkészült jegyzék alapján Magyarremetén okozta a legnagyobb kárt az árhullám, a községben 536 ezer lejre rúg a kár értéke, Felsőmezősnek (Câmpani) 360 ezer, a Bihar Megyei Tanácsnak 320 ezer, Biharrósának (Roșia) pedig 307 ezer lej.

További községek, amelyek a prefektúra szerint kormányzati segítségre szorulnak: Dragánfalva (Drăgănești) 25 ezer lej a kár értéke, Vasaskőfalván (Pietroasa) 183 ezer, Rényben (Rieni), Vaskohn (Vașcău) és Drágcsékén (Drăgeşti) egyaránt 25 ezer lej, Bontesden (Bunteşti) 156 ezer, Köröstárkányban 8 ezer, Kispapmezőn (Pomezeu) 120 ezer, Feketekápolnán (Căpâlna) 200 ezer, Bondoraszón (Budureasa) 260 ezer, Alsóbiharkristyóron (Criștioru de Jos) 100 ezer, Vaskohszikláson (Ștei) 30 ezer, Tenkén (Tinca) 110 ezer, Belényesben (Beiuș) 156 ezer, Tisztásfalván (Curățele) 280 ezer, Alsólugason (Lugașu de Jos) 11,5 ezer, Alsókocsobán (Cociuba Mare) 50 ezer, Bihardobrosdon (Dobrești) 225 ezer, Biharkabán (Căbești) pedig 20 ezer lejnyi kárt okozott a szokatlanul nagy áradás.