Az év végéhez közeledve arra keressük a válaszokat, hogy mit gondolnak ma az erdélyi magyarok az RMDSZ szerepéről, milyen elvárásokat fogalmaznak meg a szövetséggel és a kormánnyal szemben, és hogyan tekintenek a közelgő magyarországi országgyűlési választásokra. Az RMDSZ stratégiai igazgatója, Antal Árpád a Maszolnak adott interjúban elmondta: az adatgyűjtés és a közösségi konzultációk alapján készített problématérképből jól kirajzolódnak a közösség legfontosabb aggodalmai és reményei, illetve egy friss felmérés szerint a magyar állampolgársággal rendelkező erdélyi magyarok elsöprő többsége Orbán Viktor további kormányzását támogatva a Fideszre szavazna.

– Az RMDSZ az elmúlt időszakban intenzív adatgyűjtésbe kezdett. Stratégiai igazgatóként milyen feladatokat kapott, és mi volt a szövetségi elnök legfontosabb elvárása ezzel a munkával kapcsolatban?

– Amikor Kelemen Hunor szövetségi elnök felkért erre a feladatra, azt kérte tőlem, hogy indítsunk olyan programokat, amelyek az erdélyi magyar társadalmat önállóbbá és összetartóbbá teszik, és közben merjünk őszintén szembenézni a problémákkal is. Ehhez viszont pontosan ismernünk kell, mit gondolnak és mit várnak el az emberek.

Ezért indítottuk el az intenzív Fogadóóra-sorozatot, amelynek során nagy mennyiségű adat és visszajelzés gyűlt össze. Ezekből világosan kirajzolódik, hogy az erdélyi magyarokat leginkább a lakhatás, a szociális kérdések, a munkahelyek és a bérezés foglalkoztatja. Emellett erős elvárás az is, hogy az RMDSZ határozottan álljon ki a magyar közösség és az intézményrendszer védelmében. Ezekre a kihívásokra kell válaszokat adnunk kormányzati, parlamenti és önkormányzati szinten egyaránt.

– Sokan bírálják a kormány népszerűtlen intézkedéseit, miközben az RMDSZ része a kormánykoalíciónak. Hogyan magyarázzák ezt a közösségnek, és miért tartják fontosnak a kormányzati jelenlétet?

– Nehéz évet zárunk. Románia súlyos költségvetési válságban van. A jó hír az, hogy sikerült elkerülni az államcsődöt, vagyis azt a helyzetet, amikor az állam nem tudja kifizetni a béreket és nyugdíjakat, vagy leállít közszolgáltatásokat. Ennek azonban ára volt: a kormánynak népszerűtlen intézkedéseket is meg kellett hoznia.

Ugyanakkor az is látszik, hogy a kormány szembemegy azokkal a társadalmi rétegekkel, amelyek az elmúlt évtizedekben igazságtalan előjogokat szereztek maguknak. A cél egy igazságosabb, munkaalapú társadalom felépítése, ahol mérséklődnek a területi és jövedelmi egyenlőtlenségek. Fontos azt kimondani, az RMDSZ azért van kormányon, mert csak így tudjuk elszigetelni a román szélsőségeseket, megvédeni a magyarokat, és csak így tudjuk biztosítani, hogy Erdély és a magyarok lakta települések fejlődjenek. Az RMDSZ érti és megérti az emberek felháborodását a kormány népszerűtlen intézkedései miatt, de azon dolgozunk, hogy hosszú távú stabilitást és jólétet teremtsünk.

– Van ok a bizakodásra a jelenlegi gazdasági helyzetben?

– Igen, van. Már látom a fényt az alagút végén. Románia nehéz időszakon megy keresztül, de a kormány olyan döntéseket hozott, amelyek stabilizálhatják a helyzetet. A kormány mert olyan döntést hozni, hogy 2026. július 1-jétől emelkedik a minimálbér. Ha a globális folyamatok nem húzzák vissza Romániát, akkor 2027-től növekedési pályára állhat a gazdaság, nőhetnek a bérek és nyugdíjak, és ezzel együtt a vásárlóerő is. Erdély szempontjából különösen biztató, hogy 2026-ban és 2027-ben is jelentős beruházások várhatók. Ezt az egy nehéz évet kell még átvészelnünk.

– Az elmúlt időszakban sok szó esik arról, hogy az RMDSZ-nek közelebb kell kerülnie az emberek mindennapi problémáihoz. Hogyan lehet hatékonyan felmérni az erdélyi magyar közösség elvárásait, és milyen eszközökkel tud valódi párbeszédet kialakítani a szövetség a helyi közösségekkel?

– Azért, hogy minél inkább az emberek között legyünk és megértsük az elvárásaikat, januárban elindítjuk az Erdélyjárás elnevezésű programot. Az RMDSZ teljes kormányzati csapatával járjuk végig az erdélyi megyéket, találkozunk különböző társadalmi csoportokkal, és nyílt lakossági fórumokat is tartunk. Ennek első állomása Maros megyében lesz. Nem csak beszélni akarunk, hanem meghallgatni is: megérteni, mire van valóban szüksége a közösségnek.

– Alig egy hete indult el az Erdély hazavár program. Milyenek az első visszajelzések, és mekkora érdeklődés mutatkozik a hazatérés iránt?

– A vártnál jóval nagyobb az érdeklődés, minket is meglepett. Egyetlen hét alatt több mint négyszázan jelezték, hogy haza szeretnének költözni Erdélybe. Felvettük velük a kapcsolatot, és igyekszünk minden kérdésükre választ adni.

Leginkább gyakorlati problémákkal keresnek meg: diplomák és oklevelek honosítása, lejárt okmányok megújítása, a gyerekek óvodai vagy iskolai beíratása. Ezek egy része önkormányzati hatáskörbe tartozik, mások országos szintű megoldásokat igényelnek, ahol az RMDSZ szakpolitikusai tudnak segíteni.

– Milyen háttérrel érkeznének haza ezek az emberek?

– Nagyon sokszínű a kép. Vannak, akik a külföldön megszerzett tőkét és tapasztalatot vállalkozásindításra szeretnék fordítani itthon. Mások orvosként, egészségügyi asszisztensként vagy más szakmában dolgoznának itthon, Erdélyben. Ez megerősít bennünket abban, hogy a szülőföldön való boldogulásnak valódi perspektívája van.

– A szülőföldön való boldogulás kérdése szorosan összefügg a magyar kormány nemzetpolitikájával is. Hogyan viszonyulnak ma az erdélyi magyarok a közelgő magyarországi országgyűlési választásokhoz?



– Aktuális a kérdés, hiszen novemberben a kolozsvári SoDiSo Research készített egy, az erdélyi magyar felnőtt lakosságra reprezentatív felmérést. Az adatokból egyértelműen kiderül, hogy az erdélyi magyarok fontosnak tartják, mi történik a jövő tavaszi magyarországi választásokon, és mi következik utána.


Szociológusként elemezve a kutatás eredményeit elmondhatom, hogy Orbán Viktor a legnépszerűbb magyarországi politikus az erdélyi magyarok körében: 92 százalékuk kedvezően vélekedik róla. Ugyanakkor az ellenzéki politikusokkal szemben rendkívül magas arányú a bizalmatlanság. Érdekes adat, hogy a magyarországi ellenzéki pártok iránti bizalom nagyjából megegyezik a román pártok irántival, vagyis nagyon alacsony.

A felmérés szerint a magyar állampolgársággal rendelkező erdélyiek 80 százaléka biztosan vagy valószínűleg részt venne a magyarországi választásokon, a regisztráltak körében ez az arány még magasabb. Az erdélyi magyarok nem akarnak kormányváltást. A pártopciójukat megnevező erdélyi magyar állampolgárok több mint 90 százaléka a Fideszre szavazna – ami összhangban van azzal, hogy megközelítőleg ugyanennyien azt szeretnék, hogy Orbán Viktor maradjon a miniszterelnök. Ez a támogatottság annak köszönhető, hogy az erdélyi magyarok értékelik az elmúlt másfél évtized nemzetpolitikáját, amely a szülőföldön való megmaradást és boldogulást szolgálta.

Kapcsolódó

Évet értékelt Kelemen Hunor: „idén is megvédtük a magyarokat!” (INTERJÚ)

Az erdélyi magyar közösség nagy erejét bizonyította a másfél éves választási időszak – véli Kelemen Hunor.

interjú Kelemen Hunor évértékelő RMDSZ