Biológus és kémikus szakemberek foglalták össze egy közös sajtóközleményben véleményüket arról, hogy mit jelent a magasabb sótartalom és milyen hatásai lehetnek az élővilágra és az ivóvíz előállítására.

A parajdi sóbányánál történt katasztrófa nyomán mind a Korond-patakban, mint a Kis-Küküllőben megnövekedett a kloridkoncentráció, amely miatt fogyasztásra alkalmatlanná vált a víz és mint arra Mircea Fechet a könyezetvédelmi miniszter rámutatott, a magas értékekkel nem tudnak megküzdeni a vízkezelő állomások ahhoz, hogy megfelelő minőségű vizet biztosítsanak a térségben élőknek.

A Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetem, a Kolozsvári Babeș-Bolyai Tudományegyetem, a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem és a Balatoni Limnológiai Kutatóintézet szakembereinek véleményét összefoglaló, a Maszol szerkesztőségéhez szerdán eljuttatott közös közleményben rámutatnak: a vízművek által alkalmazott vízkezelési technológiák nem változtatják meg számottevően a víz kémiai összetételét (kalcium-, magnézium-, nátrium-, kálium, vas- illetve hidrogén-karbonát-, klorid- és szulfátionok), ezért a tisztítási folyamatok végén keletkező csapvízben a nátrium- és klorid-ionok koncentrációja ugyanannyi marad, mint a nyersvízben. Amennyiben ez eredetileg magas volt, akkor az is marad. Ilyen helyzetekben csak számottevően kevesebb sót tartalmazó más vízforrással való hígítással lehet megoldani a problémát. A parajdi bányaszerencsétlenség utáni jelenlegi helyzetben minden bizonnyal ebből a célból is hígítják a Kis-Küküllő megnövekedett sótartalmú vizét a Bözödi-tóból származó édesvízzel.

Léteznek olyan drága technológiák, amelyek képesek visszatartani a sókat, de azt elsősorban tengervizek sótalanítására és ivóvíz előállítására használják.

Kapcsolódó

Ötvenezer ember maradt ivóvíz nélkül – Ökológiai katasztrófával fenyeget a vizek megnövekedett sótartalma

Mind a Korond-patakában, mind a Kis-Küküllőben nagyon megnövekedett kloridkoncentrációkat mértek szerdán a környezetvédelmi miniszter szerint. 

Parajd sóbánya Mircea Fechet Kis-Küküllő mente ivóvíz szennyezés

Márpedig az emberi szervezetre nézve a magasabb konyhasó tartalmú víznek káros hatásai vannak. A szerveik enyhén sós oldattal vannak átitatva, aminek kulcsfontosságúan állandó kell legyen a koncentrációja (maximum 9g/l, 0,9 százalék). Az ivóvíz normálisan jóval kevesebb sótartalommal rendelkezik, ezért hidratálnak, azaz a sejtek és a vér alakos testei vizet tudnak felvenni magukba. Ha viszont jelentősen magasabb lenne, akkor már dehidratálná az emberi szervezetet.

Szervezetünk valamilyen szinten védekezik a nagy sótartalom ellen, a vese kiválasztja a sót a vizeletbe, de nagy sómennyiség tartós bevitelekor nagymértékű vízvesztés áll be, és a szervek nem tudják betölteni életfunkciójukat, a vörös vértestek olyan szinten károsodnak, hogy nem képesek a hatékony gázcserére.

A sós víz kisebb koncentrációban enyhébb tüneteket okozhat, például megnövelheti a vérnyomást. A hosszútávon fogyasztott sós víz, illetve túlzott sóbevitel komoly káliumhiányt tud okozni a szervezetben – mutatnak rá a szakemberek.

Sóstressznek kitett halak, vízhiányos termesztett növények

Ahogyan azt a Maszolnak nyilatkozó Nagy András Attila biológus is magyarázta, a Kis-Küküllő élővilága is megsínyli a hirtelen változást.

Kapcsolódó

A sós árhullám ellen nem tud védekezni a vízi élővilág – Veszélyben a tiszavirágzás?

A parajdi sóbányában történt katasztrófa ma már nem csupán a közvetlen környék gondja, a bányából kiszivárgó sós víz a Küküllő, Maros és adott esetben a Tisza élővilágát is nagy sóstressznek teszi ki. 

Parajd sóbánya élővilág Küküllő

A szakemberek közleménye kiemelte: a sótűrés jelentősen eltér fajonként és életciklusonként, de a sókoncentráció megnövekedése okozta stressz megzavarja a halak vízháztartását, ami anyagcsere-zavarokat, növekedési visszaesést és akár elhullást is okozhat. Ugyanakkor a sókoncentráció megnövekedése befolyásolja a halak viselkedését, például csökkentheti az aktivitásukat.

Nagyon fontos, hogy a sókoncentráció hatását mindig az adott környezeti hatások függvényében vizsgáljuk. Ugyanakkor, meg kell említeni egy másik, nagyon fontos tényezőt, még pedig az időt. Nem mindegy, hogy ezek az állatok egy napig vagy egy hónapig vannak kitéve a sóstressznek – húzták alá. „Jelen pillanatban, június elején, amikor a patakok, folyók hozama elég magas, a víz hőmérséklete még elég alacsony, valószínű, hogy nagyobb mennyiségű sós víz befogadására képes az élővilág, mint a nyári száraz, meleg időszakokban” – tették hozzá.

Megállapították viszont azt is, hogy a jelenlegi helyzet kedvezőtlen módon alakítja át az édesvizekre jellemző közösségeket, így a víz minőségének megőrzésében szerepet játszó parányi szervezetekre és az algákra is hatással van. Ugyanígy a talajvíz megemelkedett sótartalma a növényekre gyakorol káros hatást.

Összeségében kijelentették, hogy ha egy édesvizű folyóban megnő a sótartalom, akkor az a legtöbb élőlényközösségre negatív hatást fejt ki, amely szorosan összefügg a sótartalom növekedésének mértékével és tartósságával illetve egyéb környezeti paraméterrel (így például a hőmérséklettel). Éppen ezért különösen fontosnak tartják a Korond-patak és a Kis-Küküllő vizének megfigyelését, a fizikai-kémiai paraméterek nyomonkövetése mellett monitorozni kellene a vízi élővilág változását, felmérni az esetleges ökológiai károkat, amelyek alapján ajánlásokat lehet megfogalmazni azok mérséklésére.