A háború kitörése megváltoztatta a határ mentén élők életét is: Máramaros megye a humanitárius összefogás és a drámai menekülések helyszínévé vált. Eddig 32 ezren lépték át illegálisan az ukrán-román határt, a megyébe menekülve a besorozás és a frontvonal elől. A havasok vonulatain a hatóságok eddig több száz eltévedt férfit mentettek ki a halál torkából, de nem mindannyian voltak ilyen szerencsések, 23-an életüket vesztették a zord hegyi körülmények között, számol be Agerpres. Kitér arra is, mivel találkoztak a segélyszervezetek, mihez kezdtek a térségben maradt ukránok, és milyen változásra számít a helyi közösség az új, kétsávos Tisza-híd hamarosan várható megnyitása után Máramarosszigetnél.

Az ukrajnai háború kitörése után hirtelen megnövekedett a forgalom a máramarosszigeti határátkelőhelyen, melyet korábban csak románok és ukránok használták kis léptékű forgalomra és rokonlátogatásra.

A háború új jelenséget is hozott: férfiak lépik át illegálisan a román határt, hogy elkerüljék a besorozást és a frontot. Embercsempészek kísérik őket a határvidékre, ahonnan a Máramarosi-havasok legveszélyesebb helyein keresztül lépnek be országba, életüket kockáztatva.

A határőrség új feladatköre

A Máramarosszigeti Határőrség Területi Felügyelősége (ITPF) adatai szerint az ukrajnai konfliktus kitörése óta körülbelül 32 000 ukrán állampolgárt észleltek, akik illegálisan lépték át a román határt. Ők valamilyen formában védelmet kértek a román államtól. 2025-ben körülbelül 10 250 ukrán állampolgárról derült ki, hogy illegálisan lépett be Romániába az Ukrajnával közös 366 kilométeres határ mentén. Iulia Stan szóvivő elmondta, míg négy éve a Romániába a határátkelőnél belépő ukrán állampolgárok száma napi átlag 5000 volt, ez mára normalizálódott napi 3000-re, ebből 1700–1800 ukrán állampolgár.

„Jelenleg ez a 1700–1800 ukrán állampolgár Romániába érkezik, hogy meglátogassa rokonait vagy bervásároljon” – mondta elé. Hozzátette: az elmúlt négy évben különleges lett a helyzet a hegyekben: a hegyimentőkkel együtt több mint 200 keresési és mentési akciót hajtottak végre eltűnt ukrán állampolgárokért, és 382 ukrán állampolgárt mentettek meg.  

Coman Florin rendőrfőnök, a határrendészet vezetője azt emelte ki, hogy a szomszéd országban kitört háború óta az intézmény tevékenységében új szakmai megközelítés jelent meg, az államhatár felügyelete mellett a humanitárius szempont állandóvá vált.

„Az integrált határfelügyeleti rendszer többi struktúrájával együtt megerősítettük operatív kapacitásunkat, hogy határozottan és gyorsan reagálhassunk minden kockázatra és fenyegetésre. (…) Ellenőrzési és megelőzési feladatainkon túl számos olyan helyzetbe kerültünk, amikor ukrán állampolgárok szélsőséges körülmények között lépték át a határt, különösen Máramaros megye hegyvidéki területén. Ezekben az esetekben elsődleges feladatunk az életmentés volt. (…) A kiszolgáltatott emberek védelme nem csupán jogi fogalom, hanem konkrét felelősség, amelyet nap mint nap vállalunk a terepen” – mondta Florin Coman főfelügyelő.

A hegyimentők munkája radikálisan átalakult

Az ukrajnai háború radikálisan megváltoztatta a hegyimentők munkáját – mondta Dan Benga, a Máramaros megyei hegyimentő-szolgálat igazgatója.

„A hegyekben eltévedt, sípályákon megsérült vagy elszigetelt falvakból az emberek mentéséről a határőrséggel együtt áttértünk a Romániába átlépő külföldiek mentésére, akik a Máramarosi-havasok legveszélyesebb pontjain keresztül érkeztek. A négy éve tartó háború alatt kiderült, hogy az ukránok ahhoz, hogy elérjenek Romániába négy-tíz napig gyalogoltak, elkerülve a lakott területeket, valószínűleg azért, hogy ne vegyék észre, és ne fogják el őket. Voltak olyanok is, akik önállóan érkeztek, térképek és GPS segítségével, de voltak olyanok is, akik idegenvezetőket vettek igénybe. Függetlenül attól, hogy hogyan próbáltak eljutni a román határig, a kockázat nagy volt, és a román oldalon a hegyek meredekek és helyenként veszélyesek. A téli átkelés a legfárasztóbb fizikailag, és rendkívüli kockázatokkal jár. A hegyekben az időjárás hirtelen megváltozik, a látótávolság azonnal csökken, köd van, 90-100 kilométer/órás szél fúj, a hőmérséklet mínusz 20 Celsius-fok, és a tájékozódási lehetőségek korlátozottak” – magyarázta a hegyimentő, hozzátéve, hogy emellett megvan a vadállatok támadásának veszélye is. 

„Minden egyes művelet, amelynek célja a háborútól megrémült emberek mentése a hegyekből, versenyfutás az idővel, és egyedülálló volt a csapatok számára. Minden mentési akció egy megmentett életet jelentett” – nyilatkozta Dan Benga.

Elmondta, több Romániába érkezett fiatal családja írásban vagy telefonon köszönte meg a mentőknek kivételes emberi gesztusukat.

„Voltak jó és rossz pillanatok, az ukránokkal való félreértésekből fakadó nehéz helyzetektől, amelyek szerintem ilyenkor természetesek, de nem leküzdhetetlenek, egészen az elégedettség pillanataiig, amikor például az ukrán családok mondtak köszöntetet telefonon vagy üzenetben. Talán ez utóbbiakért hihetjük, hogy erőfeszítéseink, a román állam erőfeszítései nem voltak hiábavalóak, és hogy munkánkat értékelik” – mondta Dan Benga. Elmondása szerint 23 férfi vesztette életét, miközben megpróbáltak Romániába jutni a Máramarosi-havasokon keresztül, több mint 1900 méteres magasságban és szélsőséges időjárási körülmények között.

Több mint húsz új cég

Az ukrajnai háború kitörésétől kezdve a humanitárius szervezetek, vallási egyesületek és néhány máramarosi önkormányzat azonnal mozgósított, és megpróbált segíteni a Romániába érkező menekülteknek, többek között humanitárius szállítmányokkal Ukrajnába.

„Az első hetekben kisgyerekes anyák érkeztek a határra, többségük konfliktusövezetekből, zavartan és félve. Mindannyian csomagokkal a kezükben, kétségbeesett helyzetben voltak. Voltak, akik több mint 1000 kilométert utaztak, hogy eljussanak Romániába (...). A határátlépési formalitások elintézése után néhány anya sírni kezdett. Megpróbáltunk minden egyes esetet egyénileg kezelni, és senki sem maradt segítség, útmutatás és támogatás nélkül. A gyermekekkel vagy idős emberekkel érkező anyák eljutottak a szálláshelyekre, orvosi segítséget és tanácsadást kaptak, és egy ideig Romániában maradtak, míg mások más országokba, főleg Lengyelországba távoztak, vagy visszatértek Ukrajnába. (...) Az biztos, hogy a máramarosszigeti határátkelőhelyen az összes humanitárius szervezet részt vett a munkában, és az anyáknak, gyermekeknek és időseknek nyújtott támogatás feltétel nélküli volt” – nyilatkozta László Erika, a Máltai Segélyszolgálat nagybányai fiókszervezetének igazgatója.

Az ukrán állampolgárok közül néhányan, akik átlépték a román határt, kisvállalkozókká váltak, és 23, a helyi piacon működő céget alapítottak. A vállalatok többsége a közlekedés, a kereskedelem, az autókölcsönzés és -lízing, a turisztikai szálláshelyek, a villamosenergia-termelés, az építőipar, az online kereskedelem, a gabonakereskedelem és a vendéglátás területén működik. Több vállalat különböző okok miatt ideiglenesen felfüggesztette tevékenységét.

A megyei tanács elnöke, Gabriel Zetea szerint a Tisza folyón átívelő új közúti híd megnyitása után, amely javítani fogja a Románia és Ukrajna közötti összeköttetést, a gazdasági kapcsolatok új dimenziót nyernek.

A megyei tanács sajtószolgálata szerint Ukrajnában több mint 400 000 román nemzetiségű ukrán állampolgár él, főként a Kárpátalja régióban, míg Máramaros megyében, a Ruszkova és Visó völgyeiben található falvakban és községekben több mint 35 000 ukrán nemzetiségű él. A legnagyobb ukrán közösség, több mint 9000 fővel, Havasmező (Poienile de sub Munte) községben található.

Kapcsolódó

Európa sebhelye: négy év háború és a kimerültség geopolitikája

A háború negyedik évére a hadviselés domináns elemévé az algoritmusvezérelt drónhadviselés és a mélységi tüzérségi párbaj vált.

Ukrajna orosz–ukrán háború Volodimir Zelenszkij román-ukrán kapcsolatok