A Kallós Zoltán Alapítvány tevékenysége a szórványmagyarság életerejét bizonyítja, ma és a jövőben is azoké a dicsőség, akik folytatják az értékmentést és őrzik a népi kultúrát – hangoztatta a magyarországi Miniszterelnökség nemzetpolitikai államtitkárságának helyettes államtitkára kedden Kolozsváron, a Kallós Zoltán Népzeneiskola magyar kormánytámogatással megvalósult új épületének átadásán.

Szilágyi Péter a mezőségi szórványbeli magyar nyelvű oktatás egyik bástyájának számító Kallós Alapítvány kolozsvári épületének avatóján úgy fogalmazott: hosszú út vezetett idáig, és ezen „apró lépésekben, fáradhatatlan kitartással haladt” az 1992-ben létrehozott, krisztusi korba lépett alapítvány.

Rámutatott: arra a kérdésre, sikerült-e a kitűzött cél, a néphagyományok megőrzése, ápolása és továbbadása a fiatal nemzedéknek, soha nem lehet végső választ adni, mert mindig a következő nemzedék fogja eldönteni, lesz-e, aki folytassa a munkát. „Az alapítvány munkatársai, partnerei, köztük Magyarország kormánya, hisznek, hiszünk benne, hogy lesz. Bízunk benne, hogy ami olyan tiszta és önzetlen törekvésből fakad, mint az alapítvány célja, elnyeri a gondviselés áldását” – mondta.

Az MTI beszámolója szerint úgy fogalmazott, a bizalom nem alaptalan, felidézve, hogy Válaszúton 1999-ben öt gyerekkel kezdődött el az elemi magyar oktatás, és 26 éve működik. Megköszönte az alapítvány munkatársainak a kitartó munkát, hogy méltó módon őrzik és ápolják az alapító Kallós Zoltán néprajzkutató emlékét.

„A mai napon egy olyan intézmény költözik új otthonába, amely a magyar kultúra egyik legösszetettebb elemét hivatott megőrizni és átörökíteni. A magyar népzene összekapcsolja a magyar szót, a magyar dallamot és a magyar táncot” – mondta. Úgy értékelt: a viseletek, mozdulatok, táncházakhoz kötődő szokások közös gazdagsága a Kárpát-medencének, a magyar diaszpórának, és kiemelte ebben Erdély, az erdélyi magyarság jelentőségét.

Felidézve Kallós Zoltán gondolatát – „addig leszünk magyarok, amíg magyarul énekelünk és magyarul táncolunk” – elmondta: ehhez az kell, hogy legyen élő magyar népzene és azt oktató iskola. „Kívánom önöknek, hogy ez az intézmény is az erdélyi szórványmagyarság áldozatos szolgálatában álljon teljesítve névadója életcélját” – közölte Szilágyi Péter, örömét fejezve ki, hogy a magyar kormány támogathatta az építkezést, az erdélyi magyarság boldogulását.

Balla Ferenc, a Kallós Alapítvány igazgatója elmondta: az iskola története 2014-ben kezdődött. Ez előbb bérleményben működött, majd a régi székhely nem megfelelő körülményei miatt új épületet álmodtak számára, amelynek építését 2024 márciusában kezdték. A háromszintes épület a magyar kormány és a Bethlen Gábor Alap támogatásával valósult meg, méltó hely a magyar népzene és népdal oktatására, több mint száz gyerek tanul benne – összegzett.

Székely István, a Romániai Magyar Demokrata Szövetség társadalomszervezésért felelős ügyvezető alelnöke Kelemen Hunor elnök üdvözletét tolmácsolta. A román államfőválasztás vasárnap tartott döntő fordulója kapcsán a román társadalom megosztottságára, az eddigi világ széthullására figyelmeztetett.

Két kihívásra hívta fel a figyelmet, a szélsőséges pártok által szított román nacionalizmusra és arra, hogy milyen értékekre alapozva tud újratervezni a magyar közösség. „Kétségtelen, hogy a kultúrával, ezen belül a népi kultúrával tudjuk megadni azt a biztonságérzetet az erdélyi magyaroknak, mely ebben az időben sérült” – mondta, hozzátéve, hogy ilyenkor az alapokhoz kell visszatérni, és a tradicionális népi kultúra az újratervezés fontos pillére.

Szép Gyula, a zeneiskola ötletgazdája, az alapítvány alelnöke elmondta: „a bőrükön érezték a népzeneiskola hiányát”, mivel nem voltak hangszeres zenészek, akiket rendezvényekre lehetett hívni. 2014-ben érett meg a helyzet az iskola elindítására, miután Válaszúton „minden álom megvalósult”. Ehhez az is kellett, hogy legyenek felkészült, zeneakadémiát végzett tanárok, akik oktathatnak. A zeneiskola „csápjai” a Mezőségről eljutnak Szilágyságba és Nagyenyedre is, és minden feltétel adott arra, hogy a szakemberek itt fontos értékmentő munkát végezhessenek – mondta.

Vajas Albert, a népzeneiskola ügyintézője az MTI-nek elmondta: a háromszintes új székház alsó szintjén lévő nagyobb teremben kisebb rendezvények, kamarazenei csoportos órák zajlanak, és a nagyobb harangszerekkel zajló órákat tartják. A felső szinten a kisebb hangszerek oktatása és énekoktatás folyik, míg a legfelső szinten szolgálati lakás van, mivel az iskolában hétköznap és hétvégén is zajlik oktatás. Az épületre és használóira Nagy Tibor válaszúti református lelkész mondott áldást.