Szombaton a torjai Mária-kápolnában megtartották a Mária-búcsút. A zuhogó eső miatt hosszú idő eltelte óta az első alkalom volt, hogy a hívek beszorultak az egyházi hajlékba, korábban a fallal kerített udvaron hallgatták a szentmisét, amely idén Asztrik ferences atya főcelebrálásával zajlott.

A szentmisén – amelyre Mária vár téged! jeligével várta a híveket Hatos Mihály altorjai plébános – részt vett a környékbeli papság is, ugyanakkor erre az alkalomra elkészült a csíksomlyói kegytemplom Mária-szobrának hű mása.

A szentmise főszónoka, a csíksomlyói kegytemplom igazgatója prédikációjában elmondta: ez a búcsú a hit, a Mária-tisztelet és az együvé tartozás ünnepe is. „A zsidók hétszer kerülték meg Jerikót, hogy a város falai leomoljanak, nekünk nem kellett megkerülnünk a templomot, csak be kell lépni ebbe a szentéjbe és a Szűzanya színe előtt leomlanak a bennünket elválasztó falak. Bűneink azok a kövek, amelyekből felépülnek az Istentől és egymástól elválasztó falak: irigység, megszólás, rágalmazás, pletykálkodás, ítélkezés, önzés, durva szavak, a szeretet cselekedeteinek az elmulasztása. Hagyjuk leomlani ezeket a bűneinkből felépült falakat, hogy szeretetben, egybe forrott szívvel járulhassunk Isten és égi édesanyánk színe elé, ismerjük be, hogy mindannyian rászorulunk Isten irgalmára” – mondta szentbeszéde elején Asztrik atya.

Megbocsátásra szólította fel a híveket, majd azzal példázódott, hogy mit jelent az anyai szeretet. „Egyszer egy öreg plébánost látogattam meg, aki elmesélte: időnként felkereste édesanyját, aki mindig a kapuban fogadta. Egyszer megkérdezte tőle: honnan tudja édesanyám, hogy mikor érkezem? Mire az anyja így válaszolt: fiam, életem munkával és imádsággal telik, de ez idő alatt mindig valahogy veled vagyok” – mondotta. Hozzátette: jó, hogy a gondviselés anyát küldött a földnek, anyát adott mindenki számára – a boldogságos Szűzanyát – hogy sodródó, küzdelmes életünkben legyen ahová menni.

„Ma, égi édesanyánk nevenapján azt mondhatom, hogy hazajöttünk, hogy gyermeki szeretetünkkel köszöntsük őt. Köszöntsük gyermeki ragaszkodással, mert amióta Golgota hegyén a kereszt alatt roskadozva állt, és szent fia, Jézus végrendelkezett és elmondta Jánosnak Íme a te anyád! Azóta a Szűzanyánk többet van a földön, mint az örökkévalóságban. Ezt igazolta Lourdes, Fatima, Csíksomlyó, Máriaradna, Szirakúza, Medjugore és a többi Mária-kegyhely az országban és a világon” – hívta fel a hívek figyelmét a ferences testvér. Kifejtette: mikor elzarándokolunk egy-egy kegyhelyre, égi anyánk az arcunkat figyeli. „Mert arcunkon ott rejtőzködik az öröm, a gond, a megpróbáltatás, a sok-sok kérés. És ilyenkor bíztat: hazajöttél? Beszélj!” – mondta a búcsú szónoka, aki a szentmise végén egy aranyrózsát kapott Hatos Mihály házigazda plébánostól.

A szobor a híveket egyébként a kápolna kültéri szószékén fogadta, Demeter József marosszentannai fafaragó alkotásának végső helye még nincs eldöntve.